Tudják, hol, mit csinál - Mindenkit megfigyelhetnek

Arcképelemzési nyilvántartásról és arcképelemző rendszerről szóló törvényjavaslatot nyújtott be az országgyűlésnek Pintér Sándor. A tervezett adatbázis veszélyei, hogy az állampolgárok tudtuk nélkül is azonosíthatók lesznek, minden utcai kamera a személyazonosítás eszközévé válhat. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság szerint is sok még a kérdőjel.

Bűnüldözésre, nemzetbiztonságra hivatkozva létrejönne egy olyan állami adatbázis, ahová arcunk adatai kerülnek. A biometrikusadat-központ sok adatvédelmi aggályt vet fel, és garanciák nélkül alapjogokat is sérthet.

Az okmánybiztonság adminisztratív védelme, a bűncselekmények megelőzése, megakadályozása és felderítése, továbbá az ismeretlen személyek és bűnelkövetők korszerű technológián alapuló, hatékony azonosítása érdekében a teljes magyar lakosság arcképének nyilvántartását és profilozását tervezi a kormány. A „belügyminisztériumi facebook” célja egy központi nyilvántartás létrehozása, amivel arcképelemző tevékenységet végezhetne a múlt héten az országgyűlésnek benyújtott törvénytervezetben csak központi szervként emlegetett új hivatal. Az arckép-profil adatbázis a hivatalos igazolványképeinkből épülne fel, de az adatbázis nem ezeket a fotókat tárolná, hanem az arcunk adataiból képzett profilunkat. A biometrikus adatkezelési technológia lényege, hogy méri és rögzíti egy személy egyedi fizikai, testi jellemzőit: az ujjlenyomat, az írisz mintázata, az arc pontjai vagy a hang, de még a járás is minden emberre vonatkozóan más és más, így egy adott informatikai rendszerben alkalmassá válik személyek azonosítására.

Fotó: Illusztráció/Wikipédia

A tervezet szerint létrejönne egy monitoring rendszer is, ami a mobil-, telefon- és internetszolgáltatókon keresztül több tízezer előfizető lehallgatását, nyomon követését tenné lehetővé.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordultunk, hogy megtudjuk, pontosan hogyan is működne ez a rendszer, milyen aggályokat vet fel az arckép profil nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvénytervezet. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke levélben válaszolt kérdéseinkre. Péterfalvi Attila szerint a biometrikus technológiák tömeges állami alkalmazásának kontrollálatlan elterjedése az úgynevezett „megfigyelő állam” létrejöttének veszélyét idézné fel, amely az információs alapjogok súlyos sérelmén túl akár az állam demokratikus jogállami jellegének megszűnéséhez is elvezethetne. Megítélésük szerint az egész népesség biometrikus arcképadatát tartalmazó adatbázis főbb veszélyei, hogy nem igénylik az érintett közreműködését, ezért rejtett megfigyelést tesznek lehetővé. Ezen technológiák kiterjedt, tömeges alkalmazása, például térfigyelő kamerák által rögzített képek felhasználásával az azonosítás teljesen automatizálható válhat, ami ahhoz vezetne, hogy a közterületek, tömegközlekedési eszközök teljesen megszűnnének a magánélet színterei lenni. Mindenkinek azzal kellene számolnia, hogy titokban automatikusan megfigyelhetik, ha kilép a lakásból. Az állampolgár tudta és beleegyezése nélküli azonosíthatósága sértené a magánélet tiszteletben tartásához és a személyes adatok védelméhez fűződő jogot.

– A biometrikus technológiák alkalmazása nem teremtheti meg a rejtett, tömeges megfigyelés bevezetésének előfeltételeit – írta Péterfalvi Attila.