2009.11.19. 05:15
Százharminchatszor szokott le! Mennyit költünk dohányra?
FMH - I. Jakab angol király 1603-ban kiadta a világ első dohányzás elleni tanulmányát. Azóta számos tiltó rendelkezés született, amelyeket hol betartanak, hol nem. Persze mindenkinek joga van dönteni az életéről, cigarettázzon, ha úgy kívánja. Manapság már inkább arra koncentrálunk, hogy a dohányos ne zavarja a nem dohányzókat.
A király intelmei érdekesek: "Kedves Polgártársak! Hagyjátok abba végre ezt az őrültséget, amely... az istenség haragját lángra gyújtotta, a testi egészséget legyengíti, a vagyont kikezdi, ... szaga undorító, káros az agyvelőre, és a fekete füst kigőzölgése leginkább a pokol fortyogásához hasonlít." Ezeket a megállapításokat valószínűleg nem ismerte Balássy Sándor, aki bizony rászokott a cigarettára. (Ahogy sokan, köztük én is, de megszabadultam tőle.)
- Húszéves voltam, amikor rászoktam, most vagyok 59, négy éve nem dohányzom - sorolja az egykor a rendőrségen, a bevetési csoportot irányító, alezredesként leszerelt férfi. - Az évek alatt százharminchatszor leszoktam, és ugyanennyiszer visszaszoktam, most pont egálban vagyok. Mindig a körülmények, az izgalom, a bevetések előtti helyzetek határozták meg, hogy szívom a cigit vagy sem. Nem volt tilos dohányozni, a fiúk néha ugyan kikezdtek emiatt, egyikük sem dohányzott. Volt, hogy a kedvükért leszoktam, és miattuk visszaszoktam. Nem volt gond velük, hanem úgy adódtak a bevetési helyzetek.
Az egykori rendőrtiszt nem magányos ebben a helyzetben. Sokaknak sikerül a leszokás, és a helyzet, családi gondok, munkahelyi konfliktusok, pénzzűrök velük is ismét előveteti a cigarettásdobozt, sodortatja a cigarettát. A világban körülbelül 3,7 billió szál cigarettát gyártanak évente, így minden földi lakosra jut 580 szál belőle. Idehaza a tízmilliós népességre a gyártott több mint húszmilliárd cigarettából évente majd' kétezret kellene elszívnia minden embernek.
- Naponta elszívtam egy dobozzal vagy féllel, attól függően, milyenek voltak a körülmények - folytatja a férfi, akit, amióta leszokott a dohányzásról, nem zavarja a környezetében terjengő dohányfüst, és hiába kínálnák, nem gyújtana rá. - Amíg állományban voltam, ha kábítószeresek, fegyveresek ellen mentünk, előkészített helyzeteket kellett megoldanunk vagy elszúrnunk. Azért voltam ideges, nehogy elszúrjuk. Olyan gyengébb, minőségi cigit szívtam, ami azért régebben is sokba került. Most nem szívok semmit, de nem érzem, hogy valamennyit is spóroltam volna, viszont jobban érzem magam! Kapok levegőt, a kocsiban nem koszolom el az ülést, a nadrágomat, nem égetem ki a huzatot, a ruhámat, nem gond, hogy hová dobjam a csikket. Borzalmas volt! Amikor elhatároztam, hogy megszabadulok a cigitől, nem gyújtottam rá többet. Nem kell ebből nagy ügyet csinálni, rágni a nikotinos rágót, tapaszolni, nem szabad rágyújtani!
Balássy Sándor azt sem titkolja, hogy fölfelé mentek a kilók, miután abbahagyta a dohányzást.
- Már lefelé indulok, négy kilóval vagyok kevesebb - teszi hozzá a férfi, aki akár büszke is lehetne leszokására, hiszen a legtöbb embernek nem megy ilyen könnyen a cigitől való megválás. Különböző programokra jelentkeznek, költenek leszoktató, nikotint helyettesítő szerekre, amelyekkel vagy elérik a hatást vagy nem. - A siker érdekében kevesebbet eszem, kerékpározok, többet mozgok.
A Gazdasági Kutató Intézet kétezres adatai szerint egy családban a füstölnivalóra négyszázezer forintot is elkölthetnek, ez manapság már megduplázódik. (Az összeg több, mint amit élelmiszerekre költöttek a mért időszakban.) Általános vélemény, a dohányforgalmazás jó üzlet, de azt is felmérték, hogy a dohányzás következményeire, az egészségkárosításra jóval többet kell költeni, mint amekkora bevételt hoz a közös pénztárcába a cigiláz.