Sólyom László: Szerbia közeledése Európához az egész térség elemi érdeke

A magyar-szerb államfői megbeszéléseket követően Sólyom László fontosnak nevezte Szerbia mielőbbi csatlakozását az Európai Unióhoz, úgy fogalmazott, hogy Szerbia közeledése Európához az egész térség elemi érdeke.     
Sólyom László hangsúlyozta: Szerbia integrációja a biztosíték arra, hogy Magyarországon, Szerbiában és az egész Balkánon őshonos nemzetiségek megmaradnak eredeti lakóhelyükön.
Az államfő üdvözölte, hogy Szerbiában megszületett a nemzeti tanácsokról szóló törvény, amely lehetőséget ad arra, hogy a nemzeti kisebbségek teljes mértékben gyakorolhassák a kulturális önigazgatást.
Közölte, továbbra is támogatja, hogy a Magyarországon élő kisebbségek parlamenti képviseletet kapjanak.
Boris Tadic azt emelte ki: Szerbia EU-integrációja az egyetlen módja annak, hogy a nyugat-balkáni térségben olyan stabilitás alakuljon ki, mely alapja lehet a gazdasági fejlődésnek is.
Mint mondta, a szerb parlament a nemzeti tanácsokról szóló törvény elfogadásával olyan, a kisebbségek jogait tiszteletben tartó törvényt hozott, melyhez hasonlót az EU-ban is nehezen találni.
Sólyom László a megbeszélések után bejelentette: szerb kollégájával együtt elhatározták, felkérik a két ország tudományos akadémiáját, hogy hozzon létre történész vegyesbizottságot a történeti tények objektív feltárására. A tények tisztázásáról van szó, nem felelősök kereséséről - tette hozzá.
Boris Tadic egyetértett Sólyom Lászlóval abban, hogy a két ország történelmi múltjának "sötét időszakát" tisztázni kell, és ezért állítják fel a vegyesbizottságot.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke korábban az MTI-nek elmondta, a szerb-magyar történészbizottság a vajdasági magyarok ellen 1944-45-ben szerb fegyveresek által elkövetett tömeggyilkosságokkal foglalkozik majd. 
 Sólyom László beszélt arról, hogy Magyarország és Szerbia két nemzetközi megállapodást is aláírt, amelyek az infrastruktúrát érintik. Fontosnak nevezte a két ország közötti határátkelőhelyek, vasúti útvonalak fejlesztését.
Bajnai Gordon kormányfő a magyar-szerb gazdasági együttműködés további bővítéséről, valamint a kis- és középvállalatok fokozottabb bevonásának lehetőségeiről egyeztetett Boris Tadiccsal. A kormányszóvivői iroda tájékoztatása szerint a két politikus szót ejtett a közlekedési kapcsolatokról: a határátkelők bővítéséről és a vasúti közlekedés kérdéseiről, így a Budapest-Újvidék összeköttetés fejlesztéséről is.
Bajnai Gordon a tárgyaláson megerősítette: ha télen - a tavalyi helyzethez hasonlóan - Szerbia gázellátásában külső segítségre szorulna, Magyarország ismét kész azt megadni.
A szerb és a magyar államfő jelenlétében hétfőn megnyílt a magyarországi szerb kisebbség kulturális központja  a fővárosban. A megnyitón Boris Tadic szerb elnök a szerb és a magyar kultúra erős összefonódásáról beszélt.
Alexov Ljubomír, a Szerb Országos Önkormányzat elnöke a szerb kulturális központ megnyitóján hangsúlyozta, hogy "ablakot nyit a kultúrára" a Nagymező utcában található intézmény, amely a magyarországi és a szerbiai kultúra bemutatása mellett helyet kíván adni a vajdasági magyarság kulturális rendezvényeinek is, ha erre igény mutatkozik.

MTI