Schmitt Pál a magyarok küldetéséről beszélt az ünnepen

A Himnusz hangjaira a Magyar Köztársaság lobogójának ünnepélyes felvonásával, a közjogi méltóságok jelenlétében kezdődött meg pénteken Budapesten, a Kossuth Lajos téren az augusztus 20-i központi állami ünnepség.
A katonai tiszteletadással rendezett ünnepségen részt vett Schmitt Pál köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke. A zászlófelvonáson a kormány több tagja mellett jelen voltak a diplomáciai testület és az egyházak képviselői, valamint több politikus is.
Rendhagyó módon - idén először - Szvorák Katalin énekelte a Himnuszt, amelyet korábban katonazenekar játszott. Az elmúlt évek gyakorlatával ellentétben a téren nem voltak kordonok felállítva, a nézőket virágládák választották el a téren folyó eseményektől.

Tisztavatás a Hősök terén - Schmitt a haza szolgálatának fontosságáról

Magyarország és mi, magyarok csak akkor leszünk ismét erősek, ha lélekben mindannyiunk hitvallása, vállalása az lesz: a hazáért, mindhalálig - hangsúlyozta ünnepi beszédében Schmitt Pál köztársasági elnök a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen végzett tisztek avatásán a Hősök terén.
Az államfő szavai szerint az a nemzet, amely ennyi szent királyt érdemelt, igazán különleges. "Nekünk, magyaroknak van küldetésünk, hivatásunk a világban" - jelentette ki.
Az ünnepeink arról szólnak, ami különleges bennünk, magyarokban és az itt élő nemzetiségekben, s azért fontosak, mert megláthatjuk bennük az erőt, amire szükségünk van a lelkek megerősítéséhez, a holnaphoz. Szeressük, ami különleges bennünk, ne tagadjuk meg magunkat, ne dobjuk el a hagyományainkat - tette hozzá.
A köztársasági elnök kiemelte, hogy egy nemzet sorsa történelmi alkalmazkodóképességén múlik, sikeres nemzetnek pedig azok bizonyulnak, amelyek meg tudják őrizni sajátosságaikat, és kellő önbecsüléssel, de nyitottan fordulnak mások felé.
Schmitt Pál emlékeztetett, hogy Szent István törvényeit és intelmeit a rendteremtés, a biztonság megszilárdítása, a tisztességesek ellen vétők szigorú megbüntetése, a hit megtartása, a jó és igazságos hatalomgyakorlás szellemében alkotta.
Az államfő arról is beszélt, hogy "újra nagyszerű dolgok előtt állunk, valami megmozdult a magyar lelkekben".
"Valami, ami valóságos, igazi, mélyről fakadó változást hozhat az életünkben: nagyobbat és fontosabbat, mint amire a politika vagy a gazdaság képes. Olyan változást, ami szívből jövő, mégis tudatosan vezeti el a magyarokat egy boldogabb, kiegyensúlyozottabb világba. Ahol a remény visszahódítja a helyét közöttünk, ahol tiszták a tekintetek, bizakodók az arcok, kiegyenesednek a gerincek. Ahol derűvel tervezhető, kiszámíthatóbb a jövő a fiatalok, a családok számára. Ahol mindenki élvezheti saját munkája gyümölcsét" - mondta. Schmitt Pál kijelentette: mindenkit büszkeséggel tölthet el, hogy ezen a napon lép hatályba a kettős állampolgárságról szóló, a szomszédos országokban élő magyarok kedvezményes honosítását lehetővé tevő jogszabály.

A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen végzett tisztekhez fordulva a köztársasági elnök azt mondta: a katona a bátor és erényes magyar ember kiállása. "Önök a nemzet katonái. A parancsot a felettesüktől kapják, de a megbízatásukat, a bizalmat egy egész ország adja" - fogalmazott.
Schmitt Pál szép hagyománynak nevezte, hogy a tisztek augusztus 20-án tesznek esküt, mert így összeér az egyéni és a közösségi ünnep: a katonák életében ez egy büszkeségre okot adó pillanat, amelyhez az ünnep távlatot ad, elhelyezi az embert abban a kötelékben, amelyben a hivatását teljesíti. A köztársasági elnök egyúttal hangsúlyozta, hogy a honvédségnek korszerű, de hagyományokon nyugvó, erős háttérre van szüksége.
"Legyenek büszkék hivatásukra, szeressék azt, adjanak ennek a huszadik században elfáradt nemzetnek az előttünk álló időre vitézségből, emberségből példát, önbizalmat, bátorságot" - zárta ünnepi beszédét az államfő.