Schmitt: az uniós gazdasági együttműködésről is tárgyalnak az Arraiolos-csoport államfői

Schmitt Pál hangsúlyozta: az Arraiolos-csoport államfői pénteken először a makroregionális együttműködés lehetőségeit vitatták meg, szót váltottak a Duna-stratégiáról, a Balti-stratégiáról, és az unió mediterrán stratégiáról.
Hozzátette: a nap folyamán az államfők tanácskoznak a kulturális sokszínűségről is, mint a köztársasági elnök fogalmazott "Európa lényegéről". 
Szombaton az Európai Unió versenyképességet ösztönző stratégiája, az EU2020 néven ismert keretprogram lesz terítéken, de találnak alkalmat Líbia és az arab világ fejleményeinek, valamint a Japánban történt nukleáris válságnak a megvitatására is - mondta.
Hangsúlyozta: a tanácskozáson jelen van a portugál elnök is, aki jelezte, hogy kész tájékoztatást adni az országában kialakult helyzetről. Portugália pénzügyi segítséget kért az Európai Uniótól.
A mostani találkozónak különös jelentőséget ad, és a csoport tanácskozásainak történetében először fordul elő - mondta Schmitt Pál -, hogy a vendéglátó ország az Európai Unió soros elnöke is egyben.
Az Arraiolos-csoportot, a "nyolcakat" Ausztria, Finnország, Lengyelország, Lettország, Magyarország, Németország, Olaszország és Portugália elnökei alkotják, de Schmitt Pál kezdeményezésére ez alkalommal meghívták Szlovénia államfőjét is. A csoport arról a portugál városról kapta a nevét, ahol az első találkozót tartották 2003-ban, az akkori portugál köztársasági elnök kezdeményezésére. Az eredeti elképzelés szerint a végrehajtói hatalommal nem rendelkező elnökök fórumát kívánták létrehozni.
A rendezvény makroregionális gazdasági együttműködésről szóló plenáris ülésén Vass Pál, a Budapesti Gazdasági Főiskola hallgatója a Duna-stratégia fontosságáról szólt. A külkereskedelmi szakos tanuló az MTI-nek elmondta: a stratégiában részes országok áprilisi gödöllői találkozójukon jelölhetik ki azokat a legfontosabb szempontokat, amelyek megvalósítására egyelőre 100 millió euró áll rendelkezésre. Vass Pál szerint ilyen kiemelt cél lehet a Duna menti térség zöld gazdaságának fejlesztése, vagy a folyó biológiai sokféleségének megőrzése, illetve a hajózás fejlesztése és az árvíz elleni védekezés javítása.
Schmitt Pál újságíróknak azzal kapcsolatban, hogy a nap folyamán felavatták Óbudán a katyni mártírok emlékművét, úgy fogalmazott, az alkotást azért állították, hogy soha ne lehessen elfelejteni az 1940-ben történt mészárlást.
A nyugat-oroszországi Szmolenszkhez közeli Katynban, valamint két másik helyen (Harkov mellett és Mednojében) a szovjet belügyesek  csaknem 22 ezer lengyel tisztet, tartalékos tisztet, földbirtokost, tisztviselőt, a lengyel polgári elit sok képviselőjét ölték meg 1940-ben.

Cikkek az EU-elnökségről ide kattintva!