Sárga lap a kormánynak - Döntöttek a kisebb önkormányzatról

A név szerinti szavazást a Jobbik kérte. A képviselők közül 259-en szavaztak igennel, 94-en nemmel. Az előterjesztésre igennel szavazott a Fidesz- és KDNP-frakció, az MSZP és a Jobbik képviselői viszont elutasították azt. A plenáris ülésről kivonultak, így a zárószavazáson nem vettek részt a Lehet Más a Politika (LMP) képviselői, mert nem értenek egyet a törvénnyel. Az Országgyűlés döntött arról is, hogy a köztársasági elnöktől kéri a törvény sürgős kihirdetését.
Karácsony Gergely, az LMP frakcióvezető-helyettese elfogadhatatlannak nevezte az előterjesztést. Nem tartotta helyesnek, hogy alig pár hónappal a választások előtt módosítják a szabályokat.
Hozzátette: a szükséges ajánlószelvények számát nem növelni kellene, hanem meg kellene szüntetni a rendszert, amivel kapcsolatban számos visszásság merült fel. Hangsúlyozta: a kormánytöbbség ezzel a javaslattal rossz irányba indult el, ez a javaslat nem a nemzeti egység javaslata, hanem pártpolitikai célú.
A politikus ezért sárga lapot mutatott fel a kormánypártoknak, majd a frakció elhagyta az üléstermet. 

Lezsák Sándor levezető elnök megjegyezte: sajnálja, hogy a képviselők kivonultak, mert a sárga lapot a jegyzőkönyvhöz kellett volna csatolni.
A törvényjavaslatot a Jobbik is kifogásolta és szintén elfogadhatatlannak nevezte, szerintük a kisebb szervezetek nem fognak tudni "rajtkőhöz" állni. Apáti István szerint egy "meglehetősen diktatórikus" jellegű törvényről van szó. Kifogásolta azt is, hogy a kormánytöbbség nem támogatta a módosító indítványaikat.
Szerinte "a baj igazi arca" a 10 ezer feletti lélekszámú településeken és a fővárosi kerületek esetében mutatkozott meg, mivel a kormánypártok "egészen elképesztő, szélsőséges módon eltorzították" az egyéni kerületi és a kompenzációs listán a mandátumkiosztás arányait. Apáti István szerint ugyancsak "eltorzították" a kompenzációs listaállítás szabályait. Hozzátette: értetlenül állnak a szükséges ajánlószelvények számának megemelése előtt is.
Az egyik előterjesztő, a fideszes Kósa Lajos szerint nem szűkítik a jelöltállítás feltételeit, és a törvényjavaslatról - beterjesztése előtt - konzultáltak az önkormányzati szövetségekkel is. Hozzátette: a szövetségek támogatták és jónak tartották a javaslatot.
A kormánypárti politikus szerint "nem fűnyíróelvszerűen" csökkentik a képviselő-testületek számát, hanem messzemenően figyelembe vették a működőképességet.    
Kósa Lajos az ajánlószelvényekkel kapcsolatos észrevételekre közölte: "úgy értékeljük, hogy nem szűkítettük érdemben, csak egyértelművé tettük az önkormányzati választásokon milyen feltételekkel lehet valaki jelölt". Azt kérdezte, mennyire demokratikus az LMP által javasolt rendszer, hogy ajánlószelvény helyett kaucióval lehessen valaki jelölt.
Szerinte figyelembe vették az ellenzék javaslatait, így azt is, miszerint a kompenzációs listára nem kerülnek fel a mandátumot szerzett szavazatok.
A név szerint szavazás során a jobbikos képviselők betűről betűre felmutatták az "egypártrendszer" feliratot, majd a szavazás eredményének hivatalos bejelentése után egy transzparenst tartottak fel az ülésteremben, amelyre az volt írva: "Az önkormányzatiság élt 20 évet".
A jogszabály szerint már idén ősztől csökken az önkormányzati képviselő-testületek létszáma. A törvény egyes esetekben szigorúbb követelményeket rendel a jelölt- és a listaállításhoz, és felváltja az 1990-ben elfogadott, azóta többször módosított, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényt.

Háttér

A kihirdetése napján hatályba lépő jogszabály rögzíti, hogy már a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek 2010-es általános választásán alkalmazni kell.
A jövőben a tízezer lakos alatti településeken az "egyéni listás" választási szisztéma elnevezést fogják használni az eddig alkalmazott "kislistás" rendszer helyett. Ezeken a településeken száz lakosig kettő, ezer lakosig négy, ötezer lakosig hat, tízezer lakosig pedig nyolc lenne a helyi képviselők száma. A hatályos törvény szerint száz lakosig három, hatszáz lakosig öt, ezerháromszáz lakosig hét, háromezer lakosig kilenc, ötezer lakosig tizenegy, tízezer lakosig tizenhárom képviselőt választhatnak a polgárok.
A tízezernél nagyobb lakosú településeken és a fővárosi kerületekben megmarad a vegyes választási rendszer: mandátumhoz egyéni választókerületben és kompenzációs listán lehetne jutni. 
25 ezer lakosig összesen 11, 50 ezerig 14, 75 ezerig 17, százezerig 20 mandátumot osztanának ki. Minden további tízezer lakos után eggyel nő az egyéni választókerületben, és minden további 25 ezer lakos után eggyel nő a kompenzációs listán választott képviselők száma.
Jelenleg 25 ezer lakosig 17, 50 ezer lakosig 23, 60 ezer lakosig 25, 70 ezer lakosig 27 képviselőt lehet választani.
A Fővárosi Közgyűlés tagjainak számát Budapest lakosságszáma alapján határoznák meg úgy, hogy minden 50 ezer lakos után egy képviselő lenne választható; a közgyűlés tagjait fővárosi listán lehetne megválasztani. A közgyűlés létszáma így 66 főről 35 főre csökkenne.
A megyei önkormányzati képviselőket, vagyis a közgyűlések tagjait a választópolgárok megyei listán választják, a megye egy választókerületet alkot. 400 ezer főig 20 ezer lakosra jutna egy képviselő, de legalább 15 tagú lenne a testület; 700 ezer lakosig 20 képviselő, és a 400 ezret meghaladó minden további 30 ezer lakos után egy képviselő, míg 700 ezer lakos fölött 30 képviselő, és a 700 ezret meghaladó minden további 40 ezer lakos után egy képviselő választható.
A hatályos szabályok szerint a megyei közgyűlési választás tekintetében minden megyében két választókerület van, külön a tízezer vagy ennél kevesebb lakosú, és külön a tízezernél több lakosú települések számára.
A most elfogadott törvény rendelkezik arról is, ha Budapesten a jelölt fővárosi kerületi listáról és fővárosi területi listáról egyaránt mandátumot szerez, úgy 30 napon belül nyilatkoznia kell, melyiket fogadja el. Amelyik listáról nem fogadta el a mandátumot, arról a listáról törölni kell. A főpolgármester-jelölt csak fővárosi listás jelöltséget fogadhat el.
Változtak az ajánlás szabályai is, főpolgármester-jelölt például az lehet, akit a főváros választópolgárainak két százaléka ajánlott. Jelenleg a választópolgárok fél százalékának kell ajánlania a főpolgármester-jelöltet.
Módosul a kompenzációs listaállítás szabálya: 10 ezernél több lakosú településen kompenzációs listát az a jelölő szervezet állíthat, amely a település egyéni választókerületeinek több mint felében jelöltet állított, jelenleg a választókerületek egynegyedében kell jelöltet állítani ehhez.
A fővárosban az a szervezet állíthat listát, amely a kerületek több mint felében kompenzációs listát állított. Most legalább hat kerületben kell kompenzációs listát állítani, hogy a szervezetnek lehessen budapesti listája.
A törvény szerint a polgármestert és a főpolgármestert a települések választói közvetlenül választják.
A törvény végleges szövegéből kikerült az a rendelkezés, hogy töredékszavazatnak számított volna a mandátumot szerzett jelöltre leadott érvényes szavazatoknak egy része is. Így töredékszavazatnak minősül az egyéni választókerületekben a jelölő szervezet jelöltjére leadott minden olyan szavazat, amellyel nem szereztek mandátumot.
A záró rendelkezések között rögzítik azt is, a kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben jelölje ki a lakosságszámadatot nyilvántartó központi szervet.