Pihennek, majd vitáznak a választójogi kormánypárti törvényjavaslatról

A Ház kevesebb mint háromórás pihenőt tarthat a péntek hajnali órákban, hiszen reggel nyolc órától már kezdődik a nap egyetlen, ám ugyancsak hosszúnak ígérkező általános vitája a választójogi kormánypárti törvényjavaslatról.

A képviselők szerdán reggel 8 órakor kezdték a szerdai ülésnapot. Aznap délután kezdődött el az egyes rendvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló javaslat általános vitája, amely több mint 12 órán keresztül tartott, és végül csak csütörtök hajnalban zárták le ezt a napirendet.

Ezt követte a megváltozott munkaképességűek ellátásairól szóló javaslat általános vitája, amelyet négy órán keresztül folytattak, így - mivel még további három napirend hátra volt - nem végzett az Országgyűlés a csütörtöki ülésnap tervezett kezdetéig.

Az utolsó három általános vita - az esztergomi önkormányzat egyes intézményeinek államosításáról, a felsőoktatási törvényről, valamint a nemzeti köznevelésről szóló - végül egészen este 7 óráig tartott.
   
A csütörtöki napirend így csak ezután kezdődhetett el, a napirendi pontok megtárgyalása pedig egészen hajnali öt óráig tartott. A Magyarország alaptörvényének átmeneti rendelkezéseiről szóló javaslat általános vitájában még élénk vita folyt a parlamenti patkóban, az azt követő előterjesztések tárgyalása azonban már folyamatosan gyorsult, az utolsó napirendi pontot, a nemzetiségek jogairól szóló javaslatot pedig már csak kevesebb mint fél tucat képviselő várta meg.
   
Pénteken mindössze egy napirendi pont megtárgyalása vár a Házra. A képviselők az országgyűlési képviselők választásáról szóló kormánypárti javaslatról mondhatják el véleményüket. Az ellenzék korábban élesen bírálta az előterjesztést, amely szerintük a Fidesz-KDNP pártszövetségnek kedvezne a következő választásokon. Ezek alapján nem elképzelhetetlen, hogy pénteken egy újabb heves és hosszan elhúzódó vita vár az Országgyűlésre.

Lapozzon!

OLDALTÖRÉS: Vita a nemzetiségek jogairól szólő törvényről

Folytatódott a vita a nemzetiségek jogairól

Folytatódott a vita a nemzetiségek jogairól

Folytatódott a vita a nemzetiségek jogairól

Kalmár Ferenc (KDNP) a nemzetiségek jogairól szóló jogszabály korábbról folytatódó általános vitájában azt mondta, az új jogszabály jelentősége abban áll, hogy a Magyarországon élő nemzetiségek jogait rendszerezi, bővíti és több területen pontosítja a mai törvény meghatározásait.
Ezek közül kiemelkedően fontosnak nevezte, hogy a nemzetiségek számára biztosítják, hogy megválasszák, mely kisebbségek tagjai kívánnak lenni.
Szabó Tímea (LMP) arról szólt, hogy a nemzetiségi oktatás egyszerre jelent hatalmas jelentőséget, illetve szegregációs veszélyt. A megoldás ugyanakkor szerinte nem lehet a nemzetiségi iskolák visszaszorítása, sőt úgy gondolja, az állam ezen intézmények segítségével is biztosíthatná, hogy a gyerekek minél hamarabb elkezdjenek idegen nyelveket tanulni.
Rétvári Bence államtitkár válaszában úgy fogalmazott, az ellenzéki pártok - kritikáik mellett - elismerték, hogy a jelenleg hatályos jogszabálynál jobb, egységesebb, pontosabb javaslat született. Mint mondta, az előterjesztést egy éves munkával készítette el a kabinet, és azalatt számos szervezettel egyeztetett.

Az ülést levezető elnök ezt követően lezárta az általános vitát, majd hajnali 5 óra 11 perckor bezárta az ülésnapot. A képviselők kevesebb mint három óra múlva, pénteken reggel nyolc órakor folytatják parlamenti munkájukat.

OLDALTÖRÉS: Új alaptörvény, közszolgálat

Új alaptörvény, közszolgálat

A képviselők péntek hajnalban befejezték a Magyarország alaptörvényének átmeneti rendelkezéseiről szóló, az egyes törvények alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslatok, valamint az új közszolgálati törvény általános vitáját.

 Fidesz: egy demokratikus jogállam nem épülhet a diktatúra bűneire

Budai Gyula (Fidesz) a Magyarország alaptörvényével összefüggő törvényváltoztatások vitájában hangsúlyozta, hogy egy demokratikus állam nem épülhet egy diktatórikus korszak bűneire, állampolgárok jogfosztására, köztörvényes bűncselekményekre, csak igazságra. Mint mondta, az MSZP az 56-os forradalmat "vérbe fojtó" MSZMP jogutódja, vagyonának és eszmeiségének örököse, és az elmúlt két évtized bebizonyította, valóban megérdemlik ezt a titulust.
A privatizációk után csődközeli helyzetbe vezették az országot, 80 százalék feletti államadósság keletkezett, és morális válság alakult ki. Hozzátette, a 90-es években elmaradt a párt megtisztulása, ez a törvényjavaslat a rendszerváltáskor elmulasztott intézkedéseket határozza meg és nem igaz, hogy az egyszerű párttagok számonkéréséről lenne szó.
    
Jobbik: kényszerből hozták meg a törvényt

Szilágyi György (Jobbik) azt mondta, szerinte ha nincs a Jobbik, és nincs kényszerben a kormány, akkor nem nyújtják be ezt a javaslatot. Feltette a kérdést, hogy meddig kellett volna várni erre a javaslatra, ugyanis 1998 és 2002 között a Fidesz nem nyújtotta ezt be.
Hozzáfűzte, hogy a társadalomban igény van arra, hogy kettős mérce nélküli országban éljenek, az "elcsalt" rendszerváltásért pedig soha nem sikerült senkit bíróság elé állítani és elítélni. Közölte továbbá, hogy szükség van a volt kommunisták kizárására is a közéletből.

Az új alkotmányhoz igazítaná a törvényeket a kormány

A kormány az új alaptörvényhez igazítja az abba ütköző, már meglévő jogszabályokat - mondta Répássy Róbert közigazgatási államtitkár pénteken éjjel, az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslatot ismertetve.
Ismertetése szerint a kabinet mintegy 220 törvényt módosít, a változtatások döntő többsége pedig technikai jellegű. A kormány képviselője ezek közé sorolta például azokat a változtatásokat, amelyek a jogszabályokban - az új alaptörvény szövegéhez igazodva - Magyarországra cseréli a Magyar Köztársaság meghatározást, míg az alkotmányra utaló kifejezéseket következetesen az alaptörvény szó válthatja a törvények szövegében.
A kormány elképzeléseit a Fidesz és a KDNP vezérszónokai egyaránt támogatták, míg a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás közölte: a későbbiekben módosító javaslatot nyújtanak be az előterjesztés módosítása érdekében. Az MSZP és az LMP frakció tagjai nem szólaltak fel a vitában.

A felszólalást követően az elnöklő Balczó Zoltán mindkét általános vitát elnapolta pénteken délig, így képviselői felszólalásokra ugyan már nem kerülhet sor, de módosító javaslataikat addig az időpontig nyújthatják be a frakciók tagjai.

Új közszolgálati törvényt iktatna be a kormány 2012 márciusától

Rétvári Bence, a közigazgatási tárca parlamenti államtitkára expozéjában elmondta, azért szükséges az új közszolgálati szabályozás létrehozása, mert a 90-es évek közepén hozott eredeti törvényt sokszor ellentétes irányokban módosították, így belső kohéziója mára erodálódott.
A javaslat két fő célja, hogy összehangolja a köztisztviselői, a rendőri és a katonai életpályát, így nem egymás mellett, elszigetelten, hanem átjárhatóan léteznek majd az életpályák egymás mellett. A másik fő cél az életpályák megújítása: átalakítják a közszolgálati szabályozás struktúráját és egységesítik a széttöredezett szabályozást - mondta az államtitkár.
Létrehoznak egy közigazgatási kart, amelybe kötelező lesz minden közszolgának belépni. Ennek feladata egyebek mellett az érdekképviselet és az etikai eljárás lefolytatása lesz. A központi érdekegyeztetés két fórumát egyesítik és létrejön a közszolgálati érdekegyeztető fórum.
Bohács Zsolt, a Fidesz vezérszónoka felszólalásában - megismételve a törvény főbb célkitűzéseit - kiemelte a Magyari Zoltán Közigazgatási-fejlesztési Programot, az új életpályamodell kidolgozását, és a töredezett szabályozás egységesítését.
Gúr Nándor, az MSZP vezérszónoka azt mondta, sok ellentmondást hordoz magában a javaslat, az elmúlt másfél évben pedig a kormánytisztviselőknél "zsákmányszerző" politikát folytatott a kormányzat, ezzel "annullálták" a szférában eddig meglévő biztonságot.
A képviselő szerint sem díjazásban, sem pedig más tekintetben nem hoz előrelépést a tervezet.
A KDNP vezérszónoka, Stágel Bence azt mondta, a közigazgatás átalakítása tovább nem odázható, mert az emberek azt érzik, hogy rendetlen országban élnek. Ennek szerinte az az oka, hogy a közigazgatásnak nem volt igazi stratégiája. Megjegyezte, olyan életpályamodellre van szükség, amely megőrzi a karrier-rendszer előnyeit, de lehetőséget nyújt a rugalmas alkalmazkodásra is.
Apáti István (Jobbik) közlésre szerint a márciusi bevezetés korai. A képviselő úgy vélte, túlzottak a lojalitásbeli elvárások. Előnye a javaslatnak, hogy határozott lépést próbál tenni az egységes közszolgálat felé - mondta.
Szilágyi Péter (LMP) szerint a célok támogathatók, de tartalmilag súlyos aggodalmakra ad okot a javaslat. Kifejtette, hogy a közszolgálati tisztségviselők kiszolgáltatottsága több szempontból is megmarad, magánéletükre pedig túlzott befolyással akarnak lenni.
Rétvári Bence úgy reagált: stabil, kiszámítható rendszert hoznak létre.
    
Ezt követően Balczó Zoltán lezárta az általános vitát.