Orbán Viktort kérdezték a szocialista képviselők a parlamentben

A kormányfőt elsőként kérdező Varjú László azt mondta, hogy az Új Széchenyi Terv meghirdetésekor a miniszterelnök "becsmérlő módon disznóólnak nevezte az európai forrásokat szervező intézményrendszert és az annak eredményeit élvező Magyarországot. Vagyis bűzlő, trágyával teli helynek, amelyet majd Ön kitakarít".
A képviselő közölte, hogy a Fidesz padsoraiban több mint száz polgármester és "önkormányzati, parlamenti funkcióhalmozó képviselő ül", akik a miniszterelnök által kárhoztatott "trágyadombnak" is a haszonélvezői.
Úgy fogalmazott, hogy ezek a politikusok otthon büszkék a Gyurcsány- és a Bajnai-kormányok által épített iskolákra és óvodákra és az elmúlt években örültek az európai forrásokból munkát végző vállalkozásoknak.
 Hangot adott annak a véleményének, hogy a miniszterelnök "súlyosan tévedett, amikor a mi hazánkat leigázható disznóólnak, a magyar nemzet tagjait elnyomható, megalázható alattvalóknak tekintette".
Orbán Viktor válaszként azt felelte, hogy a miniszterelnököt akkor is terheli a válaszadás kötelezettsége, "ha kérdés helyett egy politikai epeömlést kap csak". A kormányfő ezért felolvasta az Új Széchényi Terv bemutatóján elmondott beszédét. Ezután a szövegre hivatkozva közölte, abban nem az országot, hanem a pályázati rendszert minősítette disznóólnak. "Ön hazudott, nem mondott igazat, csúsztatott" - jelentette ki Orbán Viktor.
A szocialista Kovács László azt mondta, hogy az uniós intézmények és a tagállamok vezetői egyre bizonytalanabbak abban, hogy milyen Magyarország kormányfőjének viszonya az európai integrációhoz. Emlékeztetett arra, hogy a miniszterelnök március 15-i beszédében a Habsburg-birodalom és a Szovjetunió fővárosához hasonlította az uniós intézmények székhelyét, Brüsszelt.
A politikus azt kérdezte, Orbán Viktor egyetért-e azzal, hogy az uniós tagság minden ország esetében a jogok és a kötelezettségek összhangján alapszik. Tudni akarta, hogy a miniszterelnök milyen azonosságokat lát az egykori bécsi és moszkvai diktátumok, illetve a közösen kialakított uniós szabályok betartására figyelmeztető brüsszeli jelzések között. Arra is kíváncsi volt, hogy Orbán Viktor "figyelmetlenségből vagy szándékosan sértette meg" az Európai Unió többi tagállamát.
 A miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy az uniós csatlakozás során vita zajlott arról, hogyan kell elfogadni a Brüsszelben hozott direktívákat. Hozzátette, akkor megegyeztek abban, hogy amikor az EU olyan döntést hoz, amelyet Magyarország közvetlenül befogad, akkor velünk együtt közösen gyakorol egy jogot.
Kijelentette azt is, hogy a csatlakozás során az uniós tagság mellett érveltek, de világossá tették, azért hozták meg ezt a döntést, mert több hasznot várnak a csatlakozástól, mint amennyi hátránnyal a kimaradás járt volna.
Steiner Pál azt mondta, hogy az alaptörvény tervezetben is szerepel a képviselői interpelláció lehetősége. A politikus azt viszont megdöbbentőnek nevezte, hogy eközben a fővárosi közgyűlés tavaly novemberi határozatában megszüntette a fővárosi képviselők interpellációs jogát. Véleménye szerint így korlátozzák a képviselők jogait és akadályozzák a tevékenységüket.
A miniszterelnök válaszként annyit felelt, hogy nincs abban a helyzetben, hogy egy a fővárosi közgyűlésben zajló politikai és jogi természetű vitát el tudjon dönteni. Azt javasolta, ha a képviselő úgy érzi, hogy jogsérelem érte, akkor használja azokat a jogvédelmi eszközöket, amelyeken keresztül ezeket a kérdéseket el lehet dönteni.