Október 6.: megemlékezések országszerte és külföldön

Az összefogás és a magyar nemzethez tartozás vállalásának fontosságát hangsúlyozták a gyásznap alkalmából Aradon tartott megemlékezéseken felszólaló magyarországi és romániai magyar politikusok.
   
Az aradi megemlékezések a belvárosi katolikus templomban kezdődtek, s a templomi megemlékezést az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kivégzett tábornokainak vesztőhelyénél koszorúzás követte.
   
Az egész napos megemlékezés-sorozat az aradi Szabadság szobornál zárult. Ott elmondott beszédében Soltész Miklós szociális-, család- és ifjúságügyi államtitkár az aradi vértanúk példamutatása kapcsán a magyar nemzethez való tartozás fontosságát hangsúlyozta, utalva a helyi magyar közösség számára is fontos, Romániában október 21-től 31-ig tartó népszámlálásra.
   
Kelemen Hunor a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke beszédében ugyancsak az összefogás fontosságára hívta fel a figyelmet. "A közös célokért össze kell fognunk. ( ) Az összefogás kényszerűsége igaz itt, Erdélyben, a Székelyföldön, a Partiumban, igaz a Kárpát-medencei magyarságra, hiszen közösen tudunk jövőt építeni, máskülönben szétesünk" – mondta.

Calin Bibart, Arad megye prefektusa rövid beszédében arról szólt, hogy optimizmusra ad okot az egyesült Európa, az aradiak pedig példát mutatnak az egymás iránti tiszteletből.
Bognár Levente, Arad alpolgármestere beszédében a kivívott jogok fontosságát hangsúlyozta. 
Az aradi koszorúzásokon a magyar politikai pártok és szervezetek közül az MSZP, a Jobbik és a Fidelitas képviselői is részt vettek.
A vajdasági magyarok szerdán Zomborban, Schweidel József honvédtábornok szülővárosában emlékeztek meg az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hőseiről, Nagybecskereken pedig Lázár Vilmos aradi vértanú, honvédtábornok emléktábláját koszorúzták meg.

Az aradi vértanúkra emlékezve közjogi méltóságok jelenlétében Budapesten csütörtök reggel felvonták, majd félárbocra engedték a nemzeti lobogót a Parlament előtti Kossuth Lajos téren.
A megemlékezésen megjelent Schmitt Pál köztársasági elnök, Kövér László, az Országgyűlés elnöke, valamint Pintér Sándor belügyminiszter, Martonyi János külügyminiszter, Simicskó István, a honvédelmi tárca parlamenti államtitkára és a magyarországi diplomáciai testület több képviselője.

A tiszteletadás keretében felolvasták az aradi vértanúk neveit.
A tizenhárom aradi vértanú elsősorban az áldozathozatal dicső példája - mondta Réthelyi Miklós a fővárosi Fiumei úti sírkertben tartott megemlékezésen.
A nemzeti erőforrások minisztere úgy fogalmazott: áldozatot kell hozni a nemzetért, hiszen haza nélkül senkik sem lennénk. "Olyanokká válnánk, mint akiket száműztek múltjukból, hagyományukból, mindabból, ami biztonságot és méltóságot adhat az ember létének" - tette hozzá. 

Réthelyi Miklós kiemelte: a mártírhalált halt aradi hősök legyőzték a halált, örök tanúságot téve a nemzet iránti hűségről. Ebből a hűségből és elkötelezettségből ma is meríthetünk - folytatta a tárca vezetője, kiemelve: a vértanúk példaadásából erőt meríthetünk a mindennapokban, de nem csak mi, hanem a világ bármely szabadságszerető népe is.
Mint mondta, kötelességünk megemlékezni az aradi vértanúkról és az első felelős magyar kormány miniszterelnökéről, Batthyány Lajosról, akit 1849-ben ugyanazon a napon végeztek ki Pesten.
   
Réthelyi Miklós felidézte: a megtorlás annak idején főleg a politikai és katonai elit tagjai ellen irányult, a cél nemcsak az elrettentés volt; az osztrák hatalom meg akarta fosztani az országot politikai és katonai vezetőitől, hogy Magyarország képtelen legyen egy újabb szabadságharcra. Ezután több mint 100 év múlva, 1956-ban jött el újabb szabadságharcunk - hangsúlyozta a miniszter.

OLDALTÖRÉS: Réthelyi: áldozatot kell hozni a nemzetért

Réthelyi: áldozatot kell hozni a nemzetért

A tizenhárom aradi vértanú elsősorban az áldozathozatal dicső példája - mondta Réthelyi Miklós csütörtökön a fővárosi, Fiumei úti sírkertben tartott megemlékezésen.

A nemzeti erőforrás miniszter úgy fogalmazott: áldozatot kell hozni a nemzetért, hiszen haza nélkül senkik sem lennénk. "Olyanokká válnánk, mint akiket száműztek múltjukból, hagyományukból, mindabból, ami biztonságot és méltóságot adhat az ember létének" - tette hozzá.
   
Réthelyi Miklós közölte: a mártírhalált halt aradi hősök legyőzték a halált, örök tanúságot téve a nemzet iránti hűségről. Ebből a hűségből és elkötelezettségből ma is meríthetünk - folytatta a tárca vezetője, kiemelve: a vértanúk példaadásából erőt meríthetünk a mindennapokban, de nem csak mi, hanem a világ bármely szabadságszerető népe.
   
Mint mondta, kötelességünk megemlékezni az aradi vértanúkról és az első felelős magyar kormány miniszterelnökéről, Batthyány Lajosról, akit 1849-ben ugyanazon a napon végeztek ki Pesten.
   
Réthelyi Miklós felidézte: a megtorlás annak idején főleg a politikai és katonai elit tagjaira irányult, a cél nemcsak az elrettentés volt; az osztrák hatalom meg akarta fosztani az országot politikai és katonai vezetőitől, hogy Magyarország képtelen legyen egy újabb szabadságharcra. Ezután több mint 100 év múlva, 1956-ban jött el az újabb szabadságharcunk - tette hozzá a miniszter.
   
A sírkertben, a mártírhalált halt egykori miniszterelnök, Batthyány Lajos mauzóleumánál koszorút helyezett el Kiss Norbert, a Köztársasági  Elnöki Hivatal Társadalmi Kapcsolatok Hivatalának vezetője, a kormány nevében pedig Réthelyi Miklós. Elvitte oda a megemlékezés koszorúját Tarlós István főpolgármester, a Legfelsőbb Bíróság nevében Kónya István, az Alkotmánybíróság képviseletében Bitskey Botond főtitkár. Koszorút helyezett el a kegyeleti bizottság nevében Boross Péter volt kormányfő és Radnainé Fogarasi Katalin, Józsefváros nevében Kocsis Máté (Fidesz-KDNP) polgármester, továbbá Mubarak Rashid Al Boainin, a diplomáciai testület doyenje, katari nagykövet is.
   
Október 6-át, az aradi vértanúk napját 2001-ben nyilvánította a kormány a magyar nemzet gyásznapjává, arra emlékezve: 1849-ben e napon végezték ki Aradon a magyar szabadságharc 13 honvédtábornokát, Pesten pedig Batthyány Lajost, az első felelős magyar kormány miniszterelnökét.

OLDALTÖRÉS: Az összefogás fontosságát hangsúlyozták Aradon

Az összefogás fontosságát hangsúlyozták Aradon

Az összefogás és a magyar nemzethez való tartozás felvállalásának fontosságát hangsúlyozták a nemzeti gyásznap alkalmából Aradon tartott megemlékezéseken felszólaló magyarországi és romániai magyar politikusok.

Az aradi megemlékezések a belvárosi katolikus templomban kezdődtek, ahol a misén Marton József pápai prelátus, kolozsvári teológiaprofesszor a Tízparancsolaton keresztül mutatta be, hogy hitük segítségével miként maradhattak belsőleg szabadok az aradi tizenhármak. "Életküzdelmünkben mi is tanuljunk az aradi hősöktől" – foglalta össze beszédét.
   
A templomi megemlékezést az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kivégzett tábornokainak vesztőhelyénél koszorúzás követte.
   
Az egész napos megemlékezés-sorozat az aradi Szabadság szobornál zárult. Ott elmondott beszédében Soltész Miklós szociális-, család- és ifjúságügyi államtitkár az aradi vértanúk példamutatása kapcsán a magyar nemzethez való tartozás fontosságát hangsúlyozta, utalva a helyi magyar közösség számára is fontos, Romániában október 21-től 31-ig tartó népszámlálásra.
   
"Minden ember életében eljön az a pillanat, amikor megvallhatja, mely nemzethez, közösséghez tartozik. Megvallhatja, hogy hite mely egyházhoz, mely felekezethez köti. Fontos, hogy segítsük egymást, fontos, hogy szégyenérzet nélkül valljuk meg - büszkén, de nem gőgösen – azt, amit őseinktől örököltünk, amiért a tábornokok ezen a helyen meghaltak" – mondta az államtitkár, hozzátéve, hogy ennek a közös szemléletnek a középpontjában a magukért cselekvő egyénekre épülő közösségnek kell lennie. A magyarság ereje ebben volt a forradalom és a szabadságharc alatt is, és az azóta eltelt időszakban is – mondta Soltész Miklós.
   
Kelemen Hunor a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke beszédében ugyancsak az összefogás fontosságára hívta fel a figyelmet. "A közös célokért össze kell fognunk. ( ) Az összefogás kényszerűsége igaz itt, Erdélyben, a Székelyföldön, a Partiumban, igaz a Kárpát-medencei magyarságra, hiszen közösen tudunk jövőt építeni, máskülönben szétesünk" – mondta.
   
Calin Bibart, Arad megye prefektusa rövid beszédében arról szólt, hogy optimizmusra ad okot az egyesült Európa, az aradiak pedig példát mutatnak az egymás iránti tiszteletből.
   
Bognár Levente, Arad alpolgármestere beszédében a kivívott jogok fontosságát hangsúlyozta. Mint mondta, a hét éve újra felállított Szabadság szobor megerősíti a romániai magyarok szabadságérzetét, és ennek a közösségnek élnie kell az eddig megszerzett jogaival. Felhívta a figyelmet arra, hogy a romániai népszámláláson is vállalni kell a magyar nemzethez való tartozást. "Ezzel tartozunk elődeinknek, az általuk vállalt küzdelemért" – mondta az alpolgármester.
   
A vesztőhelyi koszorúzáshoz hasonlóan a beszédeket követően a Szabadság szobornál is magyarországi és romániai politikusok, civil szervezetek képviselői és magánemberek helyezték el koszorúikat és virágaikat.
   
Az aradi koszorúzásokon a magyar politikai pártok és szervezetek közül az MSZP, a Jobbik és a Fidelitas képviselői is részt vettek.