Belföld

2010.09.18. 05:15

Libafertály, gombfoci és rigójancsi - hungarikumaink versenyben

FMH - Körzetenként több mint kétszáz helyi értéket neveztek a hungarikum versenyre a megyében. A három területi megmérettetésen kiderült: fantasztikus és meglepően gazdag kincseket rejtenek településeink. Ezek egy része a készülő törvény meghatározása szerint hungarikummá válhat.

S. Töttő Rita


Nincs olyan székesfehérvári, aki ne tudná, miért olyan fényes Kati néni szobrának néhány pontja. A megyeszékhely lakói jó szívvel emlékeznek a nénire, aki kis kocsijában szállította a piacra a libafertályt, s ezért sokan, ha elmennek szobra mellett, megsimogatják. Szimbolikus értéke van tehát annak a döntésnek, amelyet pénteken a megyei hungarikum-konferencián a zsűri hozott. Azt szeretnék, hogy ne csak a székesfehérváriaknak, de az országban mindenkinek Székesfehérvár jusson eszébe a libafertályról, s fordítva: ha a városban jár a magyar vendég, beugorjon neki az ízes, húsos étek is. A megyéből több száz pályázat érkezett a hungarikum megmérettetésére, és számos tovább is jutott.


Hungarikumnak számít minden, ami kifejezetten egy bizonyos területre jellemző különleges helyi érték: amiről egyből beugrik a település neve, illetve a településről maga a hungarikum. Számos rejtett kincs tárult az elé a zsűri elé, amely pénteken a megyeházán megrendezett hungarikum-konferencián eldöntötte, mi juthat tovább az országos hungarikum-fesztiválra. Tagja volt többek közt  Nagy Sándor tanácsnok, aki összefogta a megyében a beérkező pályázatokat, Lezsák Sándor, az országgyűlés alelnöke, Birinyi József, a hungarikum törvényt előkészítő parlamenti bizottság vezetője, elnöke pedig Brájer Éva országgyűlési képviselő. 
- Minden várakozásunkat felülmúlt a beérkezett pályázatok száma és minősége. Örömmel tapasztaltuk, milyen gazdag helyi kincsekben a megyénk - mondta Nagy Sándor.
- Remélhetőleg novemberben elfogadják a hungarikum-törvényt, amely pontosan körvonalazza a lehetőségeket. Rengeteg a helyi érték ugyanis, amelyek mégsem hungarikumok. Ez ugyanis nem minőségi kategória, hanem elterjedtség és reprezentáció függvénye - árulta el Garán Éva, aki Szár környékén gyűjtötte össze az értékeket, s aki a megyében talán legjobban ismeri a törvénytervezetet.
A készülő hungarikum-törvény, amely hamarosan a parlament elé kerülhet, határozottan körvonalazza azoknak a magyar értékeknek az ismérveit, amelyek alapján kincseink ebbe a kategóriába sorolhatók.


- Bár a hungarikum szóhoz azt társítottuk, olyasvalami, ami jellegzetes, egyedi, magyar, és csak a miénk, ám e hangzatos cím pontos meghatározása nem létezett, s vele bárki, bármit illethetett eddig. Igaz vannak  eredetvédett termékeink, mint a makói hagyma vagy a tokaji aszú,  nyilvánvaló, hogy Magyarországon jóval több olyan érték van, ami megérdemli, hogy kiemelten kezeljék, ugyanakkor akadnak olyanok is, amik e minőségi rostán bizony, kiesnének - mondta Brájer Éva a megyei konferencián, utalva arra, hogy noha több száz értékes pályázat érkezett, nem minden válhat valóban hungarikummá. A zsűrinek nehéz dolga volt, de döntött. E szerint a megyei szintre jutott majd hetven pályázatból,  az épített környezeti elem kategóriában továbbjutott Szent István király sírja és szarkofágja Székesfehérvárról,  Székesfehérvár településszerkezete, a verebi  18. századi színházterem és  a lajoskomáromi Fülöphegyi pincesor. 
A természeti környezeti elem kategóriában hungarikum-gyanús, s ezért az országos fesztiválra javasolják a  Fáni völgyet Száron és  a Bagolyfüves természeti területet  Soponyán. Az őshonos állat kategóriában a pusztaszabolcsi magyar óriásgalambot és  a csákvári Gidrán ménest választotta a zsűri. A hagyományos élelmiszerek kategóriában a székesfehérvári libafertály, a  cecei paprika és  a pákozdi rigójancsi sütemény jutott tovább. A hagyományos kézműves termékek közül a  székesfehérvári bicska, a csákvári tűzálló fazekas termékek és a csákvári kolomp látható majd a Parlamentben. Emellett ott lesz még az etyeki borvidékről a budai juhfark, hungarikum-esélyes a móri ezerjó, az agárdi pálinka, a mohai húshagyókeddi tikverőzés, a székesfehérvári bölcsőcske  népszokása, és, nem mellékesen a gombfoci is. Ez utóbbiról ugyanis nem árt tudni: kifejezetten magyar találmány, s rajtunk kívül is csak a brazilok játszák, de ők is csak azért, mert magyar disszidensek ismertették meg velük - árulta el Nagy Sándor a gombfoci titkát.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!