Belföld

2010.06.01. 12:32

Interpelláció, vita a Parlementben

A Fidesz az árvízi védekezésről, a Jobbik pedig a szabálysértési lopások szankcionálásáról, a sportegyesületek helyzetéről interpellálta a minisztereket; az MSZP-s képviselők az Út a munkához programról, a nyugdíjasok és a devizahitelesek helyzetéről kérdezte az illetékes minisztereket kedden a parlamentben.

MTI


Fidesz: kudarc a Malév privatizációja

Márton Attila (Fidesz) arról beszélt, hogy a Malév privatizációja kudarcot vallott, hatalmas veszteséget termelt. Hozzátette, hogy a Fidesz a kezdettől fogva ellenezte a légitársaság magánosítását és annak körülményeit, és e véleményüket igazolja, hogy új tulajdonosa "katasztrofálisan eladósította" a Malévot.
A politikus azt kérdezte: a kormány milyen lépéseket tervez a Malév ügyének rendezésére, illetve tervezi-e a privatizáció felelőseinek megnevezését?
Fellegi Tamás válaszában rámutatott, hogy a Malév tavaly minden korábbinál nagyobb, 25 milliárd forintos veszteséget termelt, adósságállománya rekordot döntött. Elmondta, hogy a társaság helyzetének rendezéséhez a következő két évben - a tőkepótláson túl - több mint 30 milliárd forint szükséges. Kifejtette, hogy az első feladat a Malév tulajdonosi struktúrájának tisztázása lesz, ezt követheti a felelősség megállapítása.

Jobbik: mikor kezdődik a rendőri jogsértések kivizsgálása?

A jobbikos Gaudi-Nagy Tamás arról érdeklődött: a kormány mikor lát hozzá a 2006. őszi tömeges rendőri jogsértések kivizsgálásához? Arra is rákérdezett, meddig tart a vizsgálat, illetve hogy milyen lépéseket tervez a kabinet annak érdekében, hogy a felelősöket "leléptessék" az állományból.
Pintér Sándor belügyminiszter válaszul közölte: ez a munka megkezdődött, és mindent megtesznek, hogy az objektív és szakszerű legyen a vizsgálat. Időpont megjelölése nélkül azt mondta: reményei szerint a vizsgálat minél hamarabb befejeződik.

Réthelyi a családi adókedvezmény rendszerének tovább fejlesztéséről

A szocialista Szűcs Erika szerint a kormányprogramból nem világos, hogy az új kabinet a családi adózást vagy a családi adókedvezményt támogatja. Kifejtette: az adókedvezmény olyan rendszer, amelyben van egy fix támogatás, például a családi pótlék és ezt egészíti ki a munkával rendelkező, több gyermeket nevelő családok esetén az adókedvezmény. Hozzátette: a családi adózáson keresztül azok jutnak támogatáshoz, akiknek munkája és tisztesnek tekinthető jövedelme is van. De mi lesz minimálbért keresőkkel, azokkal, akik nem tudnak munkát vállalni?
Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter válaszában közölte:  kiemelt feladat a gyermeknevelés támogatása, ennek adórendszeren keresztül történő legcélszerűbb módszere kiválasztásán jelenleg is dolgoznak, a családi kedvezmény rendszerének továbbfejlesztése tűnik a legcélravezetőbb módszernek.

Fellegi: felülvizsgálják a privatizációs és a ppp-szerződéseket 
    
Lenhardt Balázs, a Jobbik képviselője arról beszélt, hogy a jó erkölcsbe ütköző módon, feltűnő értékkülönbséggel megkötött és a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó privatizációs szerződések általános felülvizsgálata nem csupán jogi, hanem erkölcsi kötelessége is az új kormánynak. A kabinet mikor tervezi ezen szerződések felülvizsgálatát? - tudakolta.
Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter azt mondta: a minisztériumban létre fognak hozni egy olyan részleget, amely a privatizációs és a ppp-szerződéseket vizsgálja felül államtitkár vezetésével. Ez a részleg lesz felelős azért, hogy mindazokat a közgazdasági és jogi elemzéseket elvégezze, hogy ezen a két területen tényfeltárást el lehessen végezni - fűzte hozzá.

OLDALTÖRÉS: Mit tervez a kormány a devizahitelesekkel?

Az MSZP az Út a munkához programról kérdezett

Az MSZP az Út a munkához programról kérdezett

Az MSZP az Út a munkához programról kérdezett

OLDALTÖRÉS: indoklás nélkül lesz megszüntethető a kormánytisztviselők jogviszonya

    
Harangozó Gábor (MSZP) interpellációjában azt kérdezte, miként kívánja folytatni, esetleg kiterjeszteni az kormány az Út a munkához programot. Aziránt is érdeklődött, hogy milyen lépéseket terveznek a szociális szövetkezetekben a foglalkoztatás támogatására.
Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter válaszában hangsúlyozta: nemzeti ügynek tekintik, hogy legyen munka.
Úgy értékelte, az Út a munkához programmal a kormány a kudarcát leplezte, hogy létrehozott egy látens munkaerőpiacot.
Kitért arra: az Út a munkához programban hatalmas hiány van, és jelentős a deficit a Munkaerő piaci Alapnál is. A döntéseket csak a program értékelése után lehet meghozni - közölte.
Harangozó Gábor a választ nem fogadta el, de az Országgyűlés igen.

A Fidesz az árvízi védekezésről kérdezett

Ódor Ferenc (Fidesz) az árvízi védekezésről kérdezte a belügyminisztert. Kiemelte: Borsod megyében akkora a kár, amit a Belügyminisztérium segítsége nélkül képtelenek lesznek megoldani. "Kérem és várom a minél gyorsabb és hathatósabb segítséget" - fogalmazott.
Pintér Sándor válaszában elmondta: az önkormányzatok nyolcszáz millió forintot, a kormány eddig 2,6 milliárdot költött eddig az árvízi védekezésre és megköszönte azoknak a munkáját, akik részt vettek a munkában. Kiemelte a vízügyi hatóság, katasztrófavédelem, a rendőrség és polgárőrség szerepét.
Jelezte: a bölcsődék, óvodák, iskolák helyreállítását soron kívüli támogatással segítik, a kórházak árvízi kárainak költségeit is átvállalják. A belügyminiszter hangsúlyozta: a pontos károk ismeretében döntenek arról, hogy az ország mely területének mekkora segítséget kell nyújtani a jövőben.
Ódor Ferenc elfogadta a választ.

A Jobbik szankcionálná a 20 ezer forint alatti értékre elkövetett szabálysértési lopásokat

Volner János (Jobbik) interpellációjában arról beszélt, hogy a 20 ezer forint alatti értékre elkövetett szabálysértési lopások szankcionálása nem szerepel a Büntető törvénykönyv (Btk.) módosításában. A sok rendőr önmagában ezt a problémát nem oldja meg - tette hozzá.
Feltette a kérdést a belügyminiszternek: milyen módon szeretne fellépni a megélhetési és a szervezett bűnözés ellen?
Pintér Sándor miniszter válaszában egyetértett azzal, hogy nincs még megoldás a 20 ezer forint alatti szabálysértésekre. Korábban az volt a gyakorlat, hogy a jegyzőknek kellett ezeket az ügyeket felderíteni - tette hozzá.
Felhívta a figyelmet: a szabálysértés elkövetőjére - aki sokszor szociális segélyből él és a megélhetése érdekében követi el a szabálysértést - ilyen ügyekben rendszerint pénzbírságot szabnak ki
Az lehetne a megoldás, ha elzárással büntetnék a 20 ezer forint alatti értékre elkövetett szabálysértési lopásokat - jelentette ki. Ekkor pedig a bírósági titkárok tudnának eljárni az ilyen ügyekben, azaz jogvégzett emberek hoznák meg a döntést. 
 A miniszter válaszát a jobbikos képviselő elfogadta.

MSZP: mire számíthatnak az idős emberek a Fidesz kormánytól?

Baracskai József (MSZP) azt kérdezte, hogy mire számíthatnak az idős emberek a Fidesz kormánytól.
Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter válaszában azt mondta: a nyugdíjasok nehéz helyzetbe kerültek az elmúlt nyolc év alatt. A Fidesz-KDNP kormány azonban megteremti a szociális biztonságot - tette hozzá.
Példaként elmondta, hogy a Fidesz-KDNP kormány 40 év szolgálati idő után garantálni kívánja a nőknek a nyugdíjba vonulás lehetőségét.    A szocialista képviselő a választ nem fogadta el, a Ház azonban 247 igen, 41 nem és 37 tartózkodás mellett elfogadta azt.

MSZP: mit tervez a kormány a devizahitelesekkel?

Tukacs István (MSZP) arra várt választ, hogy mit tervez a kormány a devizahitelesekkel kapcsolatban.
Mire számíthatnak azok, akik devizában adósodtak el, mikortól tervez lépéseket a kormány? - sorolta kérdéseit a politikus.
Fellegi Tamás nemzetgazdasági miniszter azt válaszolta: a gazdasági válság hatására Magyarországon is romlott a hitelállomány minősége. Mint kiemelte, a devizaalapú hitelek magas állománya, a megemelkedett törlesztő részletek miatt komoly terhet jelent a mintegy 300 ezer hitelt felvevő családnak.
Véleménye szerint nem megoldható, hogy minden hitelfelvevő hitelét forint alapúvá váltsák.
Fellegi Tamás szerint a devizahitelezést ezután sem kívánatos korlátozni.
A szocialista képviselő a választ nem fogadta el, a Ház 255 igen, 40 nem és 37 tartózkodás mellett elfogadta azt.
    
Jobbik: a magyar sportban elmaradt a rendszerváltás

Szilágyi György (Jobbik) szerint a magyar sportban elmaradt a rendszerváltás. "Még az előző, szocialista rendszerben volt divat, hogy pártfunkcionáriusok a sportéletben kaptak pozíciót (...)", ez a szokás megmaradt a rendszerváltás után is - jelentette ki az ellenzéki képviselő. A sportegyesületeket olyan helyzetbe hozták, hogy a lét és nemlét határán tengődnek - tette hozzá.
Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter azt válaszolta: a szocialista kormányok évről évre csökkenő támogatása nehéz helyzetet teremtett a sportban. Kiemelte: a Fidesz-KDNP kormány kiszámítható sportfinanszírozási rendszer kialakításán dolgozik. Mint mondta, az országgyűlés képviselők jogállásáról szóló törvény nem tiltja, hogy egy politikus sportegyesületi elnök legyen.
A miniszter válaszát a jobbikos képviselő nem fogadta el, a Ház azonban 244 igen, 73 nem és 3 tartózkodás mellett igen.

A kerületi önkormányzat szabadon dönthet arról, milyen képzőművészeti alkotást állíttat, illetve bontat le, miután az Országgyűlés kedden elfogadta az ezzel kapcsolatos fideszes törvénymódosítást. A parlament szavazott a kormánytisztviselők jogállásáról szóló előterjesztéshez benyújtott módosító indítványokról is, így az eredeti javaslatnak megfelelően indoklás nélkül lesz megszüntethető a kormánytisztviselők jogviszonya.

 

    
Harangozó Gábor (MSZP) interpellációjában azt kérdezte, miként kívánja folytatni, esetleg kiterjeszteni az kormány az Út a munkához programot. Aziránt is érdeklődött, hogy milyen lépéseket terveznek a szociális szövetkezetekben a foglalkoztatás támogatására.
Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter válaszában hangsúlyozta: nemzeti ügynek tekintik, hogy legyen munka.
Úgy értékelte, az Út a munkához programmal a kormány a kudarcát leplezte, hogy létrehozott egy látens munkaerőpiacot.
Kitért arra: az Út a munkához programban hatalmas hiány van, és jelentős a deficit a Munkaerő piaci Alapnál is. A döntéseket csak a program értékelése után lehet meghozni - közölte.
Harangozó Gábor a választ nem fogadta el, de az Országgyűlés igen.

A Fidesz az árvízi védekezésről kérdezett

Ódor Ferenc (Fidesz) az árvízi védekezésről kérdezte a belügyminisztert. Kiemelte: Borsod megyében akkora a kár, amit a Belügyminisztérium segítsége nélkül képtelenek lesznek megoldani. "Kérem és várom a minél gyorsabb és hathatósabb segítséget" - fogalmazott.
Pintér Sándor válaszában elmondta: az önkormányzatok nyolcszáz millió forintot, a kormány eddig 2,6 milliárdot költött eddig az árvízi védekezésre és megköszönte azoknak a munkáját, akik részt vettek a munkában. Kiemelte a vízügyi hatóság, katasztrófavédelem, a rendőrség és polgárőrség szerepét.
Jelezte: a bölcsődék, óvodák, iskolák helyreállítását soron kívüli támogatással segítik, a kórházak árvízi kárainak költségeit is átvállalják. A belügyminiszter hangsúlyozta: a pontos károk ismeretében döntenek arról, hogy az ország mely területének mekkora segítséget kell nyújtani a jövőben.
Ódor Ferenc elfogadta a választ.

A Jobbik szankcionálná a 20 ezer forint alatti értékre elkövetett szabálysértési lopásokat

Volner János (Jobbik) interpellációjában arról beszélt, hogy a 20 ezer forint alatti értékre elkövetett szabálysértési lopások szankcionálása nem szerepel a Büntető törvénykönyv (Btk.) módosításában. A sok rendőr önmagában ezt a problémát nem oldja meg - tette hozzá.
Feltette a kérdést a belügyminiszternek: milyen módon szeretne fellépni a megélhetési és a szervezett bűnözés ellen?
Pintér Sándor miniszter válaszában egyetértett azzal, hogy nincs még megoldás a 20 ezer forint alatti szabálysértésekre. Korábban az volt a gyakorlat, hogy a jegyzőknek kellett ezeket az ügyeket felderíteni - tette hozzá.
Felhívta a figyelmet: a szabálysértés elkövetőjére - aki sokszor szociális segélyből él és a megélhetése érdekében követi el a szabálysértést - ilyen ügyekben rendszerint pénzbírságot szabnak ki
Az lehetne a megoldás, ha elzárással büntetnék a 20 ezer forint alatti értékre elkövetett szabálysértési lopásokat - jelentette ki. Ekkor pedig a bírósági titkárok tudnának eljárni az ilyen ügyekben, azaz jogvégzett emberek hoznák meg a döntést. 
 A miniszter válaszát a jobbikos képviselő elfogadta.

MSZP: mire számíthatnak az idős emberek a Fidesz kormánytól?

Baracskai József (MSZP) azt kérdezte, hogy mire számíthatnak az idős emberek a Fidesz kormánytól.
Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter válaszában azt mondta: a nyugdíjasok nehéz helyzetbe kerültek az elmúlt nyolc év alatt. A Fidesz-KDNP kormány azonban megteremti a szociális biztonságot - tette hozzá.
Példaként elmondta, hogy a Fidesz-KDNP kormány 40 év szolgálati idő után garantálni kívánja a nőknek a nyugdíjba vonulás lehetőségét.    A szocialista képviselő a választ nem fogadta el, a Ház azonban 247 igen, 41 nem és 37 tartózkodás mellett elfogadta azt.

MSZP: mit tervez a kormány a devizahitelesekkel?

Tukacs István (MSZP) arra várt választ, hogy mit tervez a kormány a devizahitelesekkel kapcsolatban.
Mire számíthatnak azok, akik devizában adósodtak el, mikortól tervez lépéseket a kormány? - sorolta kérdéseit a politikus.
Fellegi Tamás nemzetgazdasági miniszter azt válaszolta: a gazdasági válság hatására Magyarországon is romlott a hitelállomány minősége. Mint kiemelte, a devizaalapú hitelek magas állománya, a megemelkedett törlesztő részletek miatt komoly terhet jelent a mintegy 300 ezer hitelt felvevő családnak.
Véleménye szerint nem megoldható, hogy minden hitelfelvevő hitelét forint alapúvá váltsák.
Fellegi Tamás szerint a devizahitelezést ezután sem kívánatos korlátozni.
A szocialista képviselő a választ nem fogadta el, a Ház 255 igen, 40 nem és 37 tartózkodás mellett elfogadta azt.
    
Jobbik: a magyar sportban elmaradt a rendszerváltás

Szilágyi György (Jobbik) szerint a magyar sportban elmaradt a rendszerváltás. "Még az előző, szocialista rendszerben volt divat, hogy pártfunkcionáriusok a sportéletben kaptak pozíciót (...)", ez a szokás megmaradt a rendszerváltás után is - jelentette ki az ellenzéki képviselő. A sportegyesületeket olyan helyzetbe hozták, hogy a lét és nemlét határán tengődnek - tette hozzá.
Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter azt válaszolta: a szocialista kormányok évről évre csökkenő támogatása nehéz helyzetet teremtett a sportban. Kiemelte: a Fidesz-KDNP kormány kiszámítható sportfinanszírozási rendszer kialakításán dolgozik. Mint mondta, az országgyűlés képviselők jogállásáról szóló törvény nem tiltja, hogy egy politikus sportegyesületi elnök legyen.
A miniszter válaszát a jobbikos képviselő nem fogadta el, a Ház azonban 244 igen, 73 nem és 3 tartózkodás mellett igen.

A kerületi önkormányzat szabadon dönthet arról, milyen képzőművészeti alkotást állíttat, illetve bontat le, miután az Országgyűlés kedden elfogadta az ezzel kapcsolatos fideszes törvénymódosítást. A parlament szavazott a kormánytisztviselők jogállásáról szóló előterjesztéshez benyújtott módosító indítványokról is, így az eredeti javaslatnak megfelelően indoklás nélkül lesz megszüntethető a kormánytisztviselők jogviszonya.

 

A kerületi önkormányzat szabadon dönthet arról, milyen képzőművészeti alkotást állíttat, illetve bontat le, miután az Országgyűlés kedden elfogadta az ezzel kapcsolatos fideszes törvénymódosítást. A parlament szavazott a kormánytisztviselők jogállásáról szóló előterjesztéshez benyújtott módosító indítványokról is, így az eredeti javaslatnak megfelelően indoklás nélkül lesz megszüntethető a kormánytisztviselők jogviszonya.

 

 

OLDALTÖRÉS: Elfogadták a népszámlálási jogszabályt


Elfogadta az Országgyűlés a népszámlálási jogszabály, illetve a közterületi parkolás szabályainak változtatására vonatkozó törvények módosítását. A Ház arról is döntött, hogy  eseti bizottság áll fel a műsorterjesztési pályázati eljárás ellenőrzésére. A Ház szavazott a Btk.-módosításhoz érkezett módosító indítványokról.

A vallásra és a nyelvismeretre is rákérdeznek a népszámlálás során

A jövő őszi népszámlálás során a vallásra, az egészségi állapotra, a nyelvismeretre, a közlekedésre és az utazásra, illetve az üdülőtulajdonra is rákérdeznek majd az eredeti törvényben rögzítetteken túl - döntött az Országgyűlés kedden a 2011. évi népszámlálásról szóló törvény módosításáról szóló előterjesztés elfogadásával.
Az Országgyűlés 311 igen, 37 nem szavazattal, tartózkodás nélkül fogadta el a kereszténydemokrata Balog Zoltán, Semjén Zsolt és Szászfalvi László által kezdeményezett módosítást. Nemmel 36 szocialista és egy jobbikos képviselő voksolt, a Fidesz-KDNP, a Jobbik többi képviselője, az LMP-frakció képviselői és egy szocialista honatya, Kovács Zoltán az igen gombot nyomta meg.
Az adatszolgáltatás az egészségi állapotra, a fogyatékosságra, a vallásra, az anyanyelvre és a nemzetiségre vonatkozóan önkéntes. A nemzeti és etnikai hovatartozás helyett a nemzetiségre kérdeznek rá.

Eseti bizottság áll fel a műsorterjesztési pályázati eljárás ellenőrzésére

Eseti bizottságot állít fel az Országgyűlés a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló törvényben meghatározott pályázati eljárás parlamenti ellenőrzésére.
Az erről szóló határozatot - a fideszes Nyitrai Zsolt és Cser-Palkovics András indítványára - 313 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 41 tartózkodással fogadta el a Ház kedden.
 Ilyen testület már az előző ciklusban is működött, feladata a pályázati eljárás feletti országgyűlési ellenőrzés biztosítása.
A bizottság tagjai az országgyűlési képviselőcsoportok egy-egy képviselője, a testület munkájában állandó meghívottként frakciónként egy-egy szakértő vesz részt.
A bizottság elnökére a kormánypárti, alelnökére az ellenzéki képviselőcsoportok a bizottsági tagságra jelöltek köréből terjesztenek elő javaslatot.
    
Módosították a közterületi parkolás szabályait

Az Országgyűlés kedden módosította a közterületi parkolás jogi szabályait. A törvénymódosítások, amelyre az Alkotmánybíróság döntése miatt volt szükség, a 95-ös benzin átlagárához kötik a parkolási díjat és rögzítik, hogy a várakozási díj és a pótdíj után késedelmi kamat nem követelhető.
 A fideszes Rogán Antal és Kósa Lajos a közterületi parkolás jogi feltételeinek megteremtése érdekében a helyi önkormányzatokról szóló törvény módosítását, illetve a közúti közlekedésről szóló, valamint a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény módosítását kezdeményezte, mert az Alkotmánybíróság június 30-ával megsemmisítette a parkolásra vonatkozó szabályokat. A Ház 271 igen szavazattal és 89 tartózkodás mellett fogadta el az előterjesztést, és kéri az államfőtől a törvény sürgős kihirdetését. A törvény a kihirdetését követő napon lép életbe.
A helyi önkormányzatokról szóló javaslat rögzíti, hogy a közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutakon, tereken, parkokban és egyéb közterületen a lakosság számára közúti járművel történő várakozás biztosítása a helyi önkormányzatok által kötelezően ellátandó közszolgáltatási feladat. Rendelkeznek arról is, hogy a parkolási közszolgáltatást szolgáltatóként csak költségvetési szerv, az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság láthat el.
Egy elfogadott módosító indítvány alapján parkolási közszolgáltatást a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság mellett ennek a száz százalékos tulajdonában álló jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, illetve önkormányzati társulás is elláthat.

Btk.-módosítás: csak az előterjesztő által támogatott módosítók épülnek be a szövegbe

Csak az előterjesztő által támogatott, lényeges tartalmi változást nem eredményező módosító indítványokat fogadta el az Országgyűlés a Büntető törvénykönyv módosító indítványainak szavazása során.
 Így nem kapta meg a szükséges többséget többek között a szocialista Bárándy Gergelynek az előterjesztés holokauszt-tagadást érintő passzusának módosítását kezdeményező javaslata sem. 
 A fideszes javaslat úgy szól, hogy "aki nagy nyilvánosság előtt a nemzeti szocialista és kommunista rendszerek által elkövetett népirtás és más, emberiség elleni cselekmények tényét tagadja, kétségbe vonja vagy jelentéktelen színben tünteti fel, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő".
Bárándy Gergely külön nevesítette volna a holokauszt-tagadást, azt indítványozva, hogy a szöveg úgy szóljon: "aki nagy nyilvánosság előtt a holokausztot, avagy a nemzeti szocialista és kommunista rendszerek által elkövetett egyéb népirtás és más, emberiség elleni cselekmények tényét tagadja, kétségbe vonja vagy jelentéktelen színben tünteti fel, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő".

OLDALTÖRÉS: Fidesz: nagykorúnak kell tekinteni az önkormányzatiságot



Az MSZP a kormánytagok hollétéről érdeklődött


Elfogadta az Országgyűlés a népszámlálási jogszabály, illetve a közterületi parkolás szabályainak változtatására vonatkozó törvények módosítását. A Ház arról is döntött, hogy  eseti bizottság áll fel a műsorterjesztési pályázati eljárás ellenőrzésére. A Ház szavazott a Btk.-módosításhoz érkezett módosító indítványokról.

A vallásra és a nyelvismeretre is rákérdeznek a népszámlálás során

A jövő őszi népszámlálás során a vallásra, az egészségi állapotra, a nyelvismeretre, a közlekedésre és az utazásra, illetve az üdülőtulajdonra is rákérdeznek majd az eredeti törvényben rögzítetteken túl - döntött az Országgyűlés kedden a 2011. évi népszámlálásról szóló törvény módosításáról szóló előterjesztés elfogadásával.
Az Országgyűlés 311 igen, 37 nem szavazattal, tartózkodás nélkül fogadta el a kereszténydemokrata Balog Zoltán, Semjén Zsolt és Szászfalvi László által kezdeményezett módosítást. Nemmel 36 szocialista és egy jobbikos képviselő voksolt, a Fidesz-KDNP, a Jobbik többi képviselője, az LMP-frakció képviselői és egy szocialista honatya, Kovács Zoltán az igen gombot nyomta meg.
Az adatszolgáltatás az egészségi állapotra, a fogyatékosságra, a vallásra, az anyanyelvre és a nemzetiségre vonatkozóan önkéntes. A nemzeti és etnikai hovatartozás helyett a nemzetiségre kérdeznek rá.

Eseti bizottság áll fel a műsorterjesztési pályázati eljárás ellenőrzésére

Eseti bizottságot állít fel az Országgyűlés a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló törvényben meghatározott pályázati eljárás parlamenti ellenőrzésére.
Az erről szóló határozatot - a fideszes Nyitrai Zsolt és Cser-Palkovics András indítványára - 313 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 41 tartózkodással fogadta el a Ház kedden.
 Ilyen testület már az előző ciklusban is működött, feladata a pályázati eljárás feletti országgyűlési ellenőrzés biztosítása.
A bizottság tagjai az országgyűlési képviselőcsoportok egy-egy képviselője, a testület munkájában állandó meghívottként frakciónként egy-egy szakértő vesz részt.
A bizottság elnökére a kormánypárti, alelnökére az ellenzéki képviselőcsoportok a bizottsági tagságra jelöltek köréből terjesztenek elő javaslatot.
    
Módosították a közterületi parkolás szabályait

Az Országgyűlés kedden módosította a közterületi parkolás jogi szabályait. A törvénymódosítások, amelyre az Alkotmánybíróság döntése miatt volt szükség, a 95-ös benzin átlagárához kötik a parkolási díjat és rögzítik, hogy a várakozási díj és a pótdíj után késedelmi kamat nem követelhető.
 A fideszes Rogán Antal és Kósa Lajos a közterületi parkolás jogi feltételeinek megteremtése érdekében a helyi önkormányzatokról szóló törvény módosítását, illetve a közúti közlekedésről szóló, valamint a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény módosítását kezdeményezte, mert az Alkotmánybíróság június 30-ával megsemmisítette a parkolásra vonatkozó szabályokat. A Ház 271 igen szavazattal és 89 tartózkodás mellett fogadta el az előterjesztést, és kéri az államfőtől a törvény sürgős kihirdetését. A törvény a kihirdetését követő napon lép életbe.
A helyi önkormányzatokról szóló javaslat rögzíti, hogy a közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutakon, tereken, parkokban és egyéb közterületen a lakosság számára közúti járművel történő várakozás biztosítása a helyi önkormányzatok által kötelezően ellátandó közszolgáltatási feladat. Rendelkeznek arról is, hogy a parkolási közszolgáltatást szolgáltatóként csak költségvetési szerv, az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság láthat el.
Egy elfogadott módosító indítvány alapján parkolási közszolgáltatást a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság mellett ennek a száz százalékos tulajdonában álló jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, illetve önkormányzati társulás is elláthat.

Btk.-módosítás: csak az előterjesztő által támogatott módosítók épülnek be a szövegbe

Csak az előterjesztő által támogatott, lényeges tartalmi változást nem eredményező módosító indítványokat fogadta el az Országgyűlés a Büntető törvénykönyv módosító indítványainak szavazása során.
 Így nem kapta meg a szükséges többséget többek között a szocialista Bárándy Gergelynek az előterjesztés holokauszt-tagadást érintő passzusának módosítását kezdeményező javaslata sem. 
 A fideszes javaslat úgy szól, hogy "aki nagy nyilvánosság előtt a nemzeti szocialista és kommunista rendszerek által elkövetett népirtás és más, emberiség elleni cselekmények tényét tagadja, kétségbe vonja vagy jelentéktelen színben tünteti fel, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő".
Bárándy Gergely külön nevesítette volna a holokauszt-tagadást, azt indítványozva, hogy a szöveg úgy szóljon: "aki nagy nyilvánosság előtt a holokausztot, avagy a nemzeti szocialista és kommunista rendszerek által elkövetett egyéb népirtás és más, emberiség elleni cselekmények tényét tagadja, kétségbe vonja vagy jelentéktelen színben tünteti fel, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő".

OLDALTÖRÉS: Fidesz: nagykorúnak kell tekinteni az önkormányzatiságot



Az MSZP a kormánytagok hollétéről érdeklődött

OLDALTÖRÉS: Fidesz: nagykorúnak kell tekinteni az önkormányzatiságot



Az MSZP a kormánytagok hollétéről érdeklődött



Az MSZP a kormánytagok hollétéről érdeklődött

Az MSZP a kormánytagok hollétéről érdeklődött

Lamperth Mónika (MSZP) felszólalásában közölte: ugyan nem tárgyalási akadály az, ha nincs jelen a kormány egy képviselője, de a házszabály kötelezi a kormány felelős tagját arra, hogy hallgassa végig a vitát.

 Kósa Lajos (Fidesz) minderre azt mondta: abban igaza van a szocialista képviselőnek, hogy a kormánynak képviseltetnie kell magát a vitában, azonban, mint kiemelte, most kivételes helyzet van, mivel az átadás-átvétel miatt nem tudnak jelen lenni a kormány képviselői.

Fidesz: nem kötelező a külsős alpolgármester

Rácz Róbert és Czira Szabolcs (Fidesz) is arra hívta fel a figyelmet: a polgármesterek számára nem egy kötelező dolog, hanem lehetséges választás az, hogy külsős alpolgármestert válasszanak maguk mellé.

Balczó Zoltán (Jobbik) annak örült, hogy nagyon sok olyan képviselő vesz részt a vitában, aki maga is gyakorló polgármester.

 Fidesz: nagykorúnak kell tekinteni az önkormányzatiságot

 Kovács Zoltán (Fidesz) arról beszélt, hogy felnőttnek és nagykorúnak kell tekinteni az önkormányzatiságot.

A polgármesterek eddig annyi szakértőt hívhattak, amennyi a költségvetésből kitellett, és ezek sem voltak választott személyek - emelte ki.

Hangsúlyozta, hogy az önkormányzati szövetségek is támogatják a Fidesz által benyújtott javaslatot. Közölte: a javaslat alapvető gondolataiban támogatható, de még finomítható.

Apáti István (Jobbik) válaszul alapvető elvárásnak nevezte azt, hogy a törvény létszám, hatásköri, illetve javadalmazásbeli korlátot állapítson meg.

Kósa Lajos (Fidesz) arra kérte az ellenzéki képviselőket, hogy higgyenek abban, nem kell korlátozni a helyi döntéshozókat.

Selmeczi Gabriella (Fidesz) is azt emelte ki, hogy bízni kell a helyi politikusokban.

Göndör István (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a politikusság is egy szakma, amit meg kell tanulni, a polgármesteri tevékenység pedig feltételez egy jó menedzseri attitűdöt.

Kupcsok Lajos (Fidesz) azt hangsúlyozta, hogy versenyképes önkormányzatokra van szükség.

Zakó László (Jobbik) szerint, ha a törvény életbe lép, akkor "külsős emberek hada" fog egy várost vezetni.

A Jobbik problémának nevezte a külsős alpolgármester tisztségének bevezetését

Gyüre Csaba (Jobbik) szerint, ha a Fidesz-KDNP ellenzéki szerepben lenne, akkor ezt a javaslatot nem szavazná meg. Az ellenzéki képviselő problémának nevezte a külsős alpolgármester tisztségének bevezetését.

Véleménye szerint ez a rendszer azt erősíti, hogy az önkormányzati választáson az az eredmény szülessen, mint ami az áprilisi országgyűlési választásokon született.   

Az önkormányzati szövetségek a polgármesterek jogállásának megerősítését támogatják - hívta fel a figyelmet.

Közölte: a Jobbik a törvényjavaslatot, és a vele összefüggő alkotmánymódosítást nem támogatja.

KDNP: segítse az Országgyűlés az önkormányzatok szabadságát

Michl József, azt mondta, hogy az önkormányzatok szabadságát és hatékonyságát az Országgyűlésnek segítenie kell. Tata polgármestere fontosnak tartotta, hogy a testületi munkához, a polgármester munkájának segítéséhez a támogatást biztosítsák. Mint kifejtette: a kívülről behozott polgármester nem ütközik a szabadság eszményével, hiszen nem kötelező a választása. Azt kérte, a félelem helyett bátran bízzák az önkormányzatok működését a helyben megválasztott képviselőtestületre és polgármesterre.

MSZP: a módosítás növeli a költségeket

A szocialista Ipkovich György azt mondta, a módosítás növeli költségeket. Problémának és kezelendőnek tartotta az alpolgármesterek kérdése, azaz a politikai bizalom elvesztésénél mi legyen velük.

A javaslathoz több hozzászóló nem volt, így az általános vitát az ülést vezető Ujhelyi István (MSZP) elnapolta.

OLDALTÖRÉS: Vita az önkormányzati törvényről

Megkezdte az Országgyűlés kedden a vitát az önkormányzati törvény, valamint a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló törvények módosításáról, illetve a hozzájuk kapcsolódó alkotmány-módosítási javaslatról. A Fidesz az alpolgármesterek bebetonozását szűntetné meg az indítvánnyal, a szocialisták szerint a reformokra több idő kell. A KDNP-s felszólaló a polgármesterek pozíciójának erősítését emelte ki, a Jobbik, illetve az LMP szónoka a költséghatékonyság szerintük hiányzó szempontjaira hívta fel a figyelmet.   

Megkezdte az Országgyűlés kedden a vitát az önkormányzati törvény, valamint a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló törvények módosításáról, illetve a hozzájuk kapcsolódó alkotmány-módosítási javaslatról. A Fidesz az alpolgármesterek bebetonozását szűntetné meg az indítvánnyal, a szocialisták szerint a reformokra több idő kell. A KDNP-s felszólaló a polgármesterek pozíciójának erősítését emelte ki, a Jobbik, illetve az LMP szónoka a költséghatékonyság szerintük hiányzó szempontjaira hívta fel a figyelmet.   

Megkezdte az Országgyűlés kedden a vitát az önkormányzati törvény, valamint a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló törvények módosításáról, illetve a hozzájuk kapcsolódó alkotmány-módosítási javaslatról. A Fidesz az alpolgármesterek bebetonozását szűntetné meg az indítvánnyal, a szocialisták szerint a reformokra több idő kell. A KDNP-s felszólaló a polgármesterek pozíciójának erősítését emelte ki, a Jobbik, illetve az LMP szónoka a költséghatékonyság szerintük hiányzó szempontjaira hívta fel a figyelmet.   

Megkezdődött a vita az alkotmánymódosításról és az önkormányzati törvény módosításáról

A helyi önkormányzatokról szóló törvény módosítása szerint alpolgármesternek olyan személy is megválasztható, aki nem tagja a képviselő-testületnek - ismertette Rácz Róbert fideszes képviselő kedden a parlamentben, a törvényjavaslat expozéjában.

Az Országgyűlés kedden kezdte meg az alkotmánymódosítás, valamit a helyi önkormányzatokról szóló törvény és a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló törvény módosításának együttes általános vitáját.

Fidesz: szűnjön meg az alpolgármesterek bebetonozása!

Kósa Lajos elmondta, hogy a javaslat szorosan kapcsolódik a képviselőtestületek számának csökkenéséhez. A mostani megoldás alkalmazkodik az elmúlt időszakban kialakult szokásokhoz, azaz úgy szabályozzák a polgármesterek helyettesítését, hogy a nem a testület tagjai közül választott alpolgármester nem lesz tagja a testületnek, és csak tanácskozási joga lesz, szavazati nem. Korlátozott a hatásköre abban az értelemben is, hogy polgármestert nem helyettesítheti a testület elnöki székében.

Mint mondta, szeretné elérni, hogy az a fajta bebetonozás, ami az alpolgármestereknél ma sokszor előfordul, szűnjön meg. E tekintetben a javaslatokra nyitott - tette hozzá. Fontosnak tartotta, hogy a polgármesterek felelősségét erősítsék az alpolgármesterek kinevezésénél. Megjegyezte: az indítványt az önkormányzati szövetségek támogatták.    

MSZP: a reformra több idő és energia kell

Pál Tibor szerint ha reformról beszélnek, akkor arról kell szót ejteni, hogy a feladatokat, és a finanszírozást hogyan oldják meg. A reformra több időt és energiát kellene fordítani - fogalmazott a szocialista politikus, aki azt olvasta ki a javaslatból, hogy a kis pártokat és kevesebb infrastruktúrával rendelkezőket kiszorítanák.

A "külső" alpolgármesterről azt mondta, ezzel a felelősséget olyan személyre testálnák, aki nem a választóktól kapott felhatalmazást. "Golyófogónak" lehet majd használni, így a konfliktusos helyzetekből a polgármester kihúzódhat. Ez az alpolgármesteri tisztség gyengítése is - mondta.

A jó jogi megoldás az lenne, aki adja a kinevezést, az vehesse vissza, ami viszont most a javaslatban szerepel az félmegoldás - jegyezte meg. A javaslat nem nagy terjedelmű, de szinte minden választópolgárt érint. A javaslatot a szocialisták nem támogatják - mondta.

KDNP: igen a javaslatra

Habis László kiemelte: az alkotmány az alpolgármester jogállására vonatkozó előírást nem tartalmaz, indokolt ezt a hiányt pótolni. A probléma nem újkeletű, s 1990-94 között már volt lehetőség kívülről alpolgármestert választani - mondta a KDNP-s felszólaló.  A polgármester komplex feladatot lát el, ugyanakkor az alpolgármester és közte bizalmi kapcsolatnak kell lennie - hangsúlyozta.

A külső alpolgármester nem szavaz, nem vezeti a képviselőtestület ülését, tanácskozási joga van csak - sorolta a beépített garanciákat, amelyek között említette azt is, hogy nem kötelező kívülről alpolgármestert hozni.

A javaslatban megfogalmazottak ugyanakkor erősíthetik a polgármester pozícióját - mutatott rá, hozzátéve: támogatják és elfogadásra javasolják az indítványt.

Jobbik: amit nyernek a réven, elveszíthetik a vámon

Apáti István azt mondta, hogy a belső alpolgármester vonatkozásában közel áll az álláspont a kormányéval, a külső alpolgármester posztja azonban szerintük nem egyeztethető össze a költséghatékonyság szempontjaival. Utóbbi visszavonását indítványozta.

Azt mondta, a Fidesz-KDNP miközben a nép által közvetlenül megválasztott képviselők számát csökkentené, ugyanakkor olyan embereket akar bedobni a frontvonalak közé, akik senkitől nem kaptak megbízást. Sérülne a közvetlen népképviselet elve is - jegyezte meg a jobbikos politikus.

Nyilvánvaló, hogy az alpolgármester lényegesen nagyobb javadalomra tesz szert, mint egy képviselő. Így amit nyernek a réven, elveszítik a vámon - mondta.

Ha már költséghatékonyságról beszélnek, illő lenne a polgármesterek, tanácsadók javadalmazásánál is lépéseket tenni - jegyezte meg. Tarthatatlannak tartotta,hogy a polgármestereknél semmilyen iskolai végzettség nincs előírva. Ha már jogosítványhoz előírják az alapfokú végzettséget rögzítik, a polgármesteri tisztségnél is kellene valamilyen előírás.

LMP: nem a hatékonyságot szolgálja a javaslat

Ivády Gábor azt mondta, hogy nem az önkormányzati működés hatékonyságát szolgálja az indítvány. Attól tartanak, törvényi felhatalmazást szeretne a Fidesz-KDNP, hogy miután lecsökkentették a létszámot, megfelelő színű emberekkel töltsék fel a testületeket. A javaslat szerinte nem szól arról, hogy mi a határ az alpolgármesterek számánál. Mint fogalmazott, ha nagyon sarkított kérdést szeretne feltenni, azt mondaná, lehet-e a javaslat alapján több alpolgármestert választani, mint a képviselőtestület létszáma. Örült volna, ha a kormány a korrupció ellen, az átláthatóságot biztosító javaslatot is benyújtott volna, a mostani indítvány szerinte nem ezt szolgálja.

OLDALTÖRÉS: Napirend előtt: nemzeti összetartozás, elszámoltatás

A szociális gazdaság szükségességéről, a nemzeti összetartozásról szóló törvényről, valamint az elszámoltatásról beszéltek a parlamentben napirend előtt felszólaló képviselők kedden.

A szociális gazdaság szükségességéről, a nemzeti összetartozásról szóló törvényről, valamint az elszámoltatásról beszéltek a parlamentben napirend előtt felszólaló képviselők kedden.

A szociális gazdaság szükségességéről, a nemzeti összetartozásról szóló törvényről, valamint az elszámoltatásról beszéltek a parlamentben napirend előtt felszólaló képviselők kedden.

JOBBIK: szociális gazdaságot!

Balczó Zoltán jobbikos képviselő szociális gazdaságot szorgalmazott. Azt mondta, a nemzetközi nagytőke privatizálta az ipar túlnyomó részét és a kereskedelmet is uralja, a kistermelőkkel megalázó feltételekkel köt szerződést, kivonja a profitot az országból, a helyi termelés megszűnt. Mindennek megváltoztatásához szerinte a helyi szociális gazdaság lehet alkalmas eszköz, amely kézbe veszi a teljes termelési és értékesítési láncot, és szövetkezeti alapon működik önkormányzati ellenőrzés mellett. A kérdés szerinte az, hogy a kormányváltás "helytartócserét", vagy nemzeti érdekű változást hoz-e.

Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter hangsúlyozta, a kormányprogram munkaközpontú társadalmat és gazdaságot jelöl meg célként, a szegénységből kivezető legjobb eszköz a munka. Szükségesnek nevezte a szociális gazdaság eszközeinek használatát, azt mondta, a kormány elsődleges feladata a szociális gazdaság, a társadalmi vállalkozások működését támogató, segítő környezet kialakítása.

MSZP: konszenzust a nemzeti ügyekben!

Szabó Vilmos arról beszélt, hogy a szocialisták hétfőn nem a nemzeti együttműködésre, összetartozásra mondtak nemet, hanem azt akarták kifejezni, hogy az alapvető nemzeti kérdésekben konszenzusos állásfoglalás kialakítását tartják szükségesnek. Azt akarták többi között - mondta -, hogy ne felszaggassák, hanem gyógyítsák a sebeketm és ne osszák fel a parlamentet hívőkre és nem hívőkre. A Trianonnal "elkövetett bűn" nem adhat felmentést más bűnökre - jelentette ki az MSZP-s képviselő, aki szerint ide sorolható például a numerus clausus, a bécsi döntés és a Don-kanyar tragédiája is. 

KDNP: jól csak nemzeti alapon lehet kormányozni   

Lukács Tamás (KDNP) Szabó Vilmos felszólalására reagálva közölte: jó kormányzást csak nemzeti alapon, értékek alapján lehet végrehajtani. Amikor mi nemzeti értékekről beszélünk, akkor nemet mondunk a kozmopolitizmusra és az internacionalizmusra - hangoztatta a politikus, aki szerint ideje elérni, hogy a nemzeti szót ne lehessen többé szitokszóként használni. Úgy értékelte, a társadalomban tetten érhető két veszély, a reménytelenség és a csodavárás ellen - mondta - a nemzeti együttműködésben megjelölt célokkal lehet küzdeni.

Balsai: a kormány megkezdte a korrupciós ügyek feltárását

A fideszes Balsai István arról beszélt napirend előtt, hogy a kormány új, rend szervezte országot épít, amely tiszta alapokon áll, ehhez pedig fel kell tárni a "sötét, korrupt ügyek mocsarát". Közölte: egyrészt fel kell deríteni az állami és a közvagyon privatizációs visszaéléseit, másrészt felelősségre kell vonni az elkövetőket, vissza kell szolgáltatni a vagyontárgyakat. Hozzátette, meg kell nevezni az elkövetői kört és a kedvezményezetteket egyaránt. Mint mondta, megkezdték a munkát és a korrupciós ügyek feltárásához bizonyos törvénymódosításokra is szükség lehet.

    
Módosították a képzőművészeti alkotások elhelyezésére vonatkozó szabályozást
    
Az Országgyűlés 312 igen, 44 nem szavazattal és három tartózkodás mellett fogadta el a fideszes Pokorni Zoltán és Szabó Erika által benyújtott, a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló törvény módosítását.
A módosítás alapján a fővárosban a kerületi önkormányzat tulajdonában álló közterület vagy épület esetében a kerületi
önkormányzat képviselő-testülete dönthet a műalkotás elhelyezéséről. A módosítás előtt kizárólag a Fővárosi Közgyűlésnek volt hatásköre erre.
 Az ellenzék által "lex turulnak" is nevezett jogszabály szerint a Fővárosi Közgyűlés ezentúl csak fővárosi tulajdonú közterületen vagy épület esetében dönthet művészeti alkotás közterületen, valamint önkormányzati tulajdonú épületen való elhelyezéséről, áthelyezéséről, lebontásáról. A törvény, amelynek elfogadását a kormány is támogatta, a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba

Indoklás nélkül lesz megszüntethető a kormánytisztviselők jogviszonya

A kormánytisztviselők is felmentési védelemben részesülnek, de elbocsátásukat nem kell indokolnia a munkáltatónak.
A Fidesz a szavazás előtt visszavonta azt az általa (Horváth Zsolt), a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványt, amely munkáltatói indokláshoz kötötte volna kormánytisztviselők elbocsátását.
Így az eredeti törvényjavaslat - amelynek zárószavazását jövő héten tartják - azt rögzíti: kormánytisztviselői jogviszonyt indoklás nélkül a kormánytisztviselő lemondással, a munkáltató felmentéssel megszüntetheti. Az államigazgatási szerv - írásba foglalt kérelmére - felmentheti az előrehozott öregségi nyugdíjjogosultság életkori, valamint szolgálati idővel kapcsolatos feltételeivel legkésőbb a felmentési idő utolsó napján rendelkező a kormánytisztviselőt.

Bizottsági tagcserékről döntött a Ház
    
Az Országgyűlés 359 igen, egy nem szavazattal bizottsági tagcserékről is döntött, mindegyikük szocialista képviselő. A parlament a Fenntartható Fejlődés bizottságába Baracskai Józsefet, a honvédelmi bizottságba Göndör István (MSZP) helyett június 2-tól Juhász Ferencet, a mezőgazdasági bizottságba Harangozó Gábort, a nemzetbiztonsági bizottságba pedig Molnár Zsoltot választotta meg.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!