Hoffmann: a tehetsséggondozást a közoktatásban, idejekorán kell elkezdeni

A mintegy húsz ország szakembereinek részvételével tartott, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium, a Magyar Géniusz Integrált Tehetségsegítő Program és az Oktatásért Közalapítvány közös rendezvényének első napján az államtitkár rámutatott: célul kell kitűzni, hogy egyetlen tehetség se kallódjon el, ezért "meg kell adni mindent az igazi tehetségek felkarolásáért".
Véleménye szerint a családok segíthetnek a tehetségek felfedezésében, de sok feladat hárul ezen a téren a közoktatásra. Különösen fontos e tekintetben a pszichológusok vagy a sportedzők szerepe.
Az államtitkár úgy látja, a tehetséggondozás a gazdasági haladást, a jólétet, a harmonikusabb emberi életet és a társadalmi kapcsolatok fejlődését is eredményezheti. A tehetségek "meghatározták Európa sorsát, kultúráját, és minden tehetség gazdagította saját nemzetét is" - fogalmazott.
Hoffmann Rózsa elmondta: a tömegoktatásban a tehetséggondozás "elég nehéz feladat", mert "az eredményes pedagógiai munka csak egyéni lehet". A tehetséggondozásnak elmondása szerint hármas feladata van: a tanároknak fel kell ismerniük a tehetséget; azt speciálisan fejleszteni kell; a kibontakozó tehetséget nyomon kell követni.
Hozzátette, hogy 2008-ban a nemzeti tehetségprogram keretében 20 éves stratégiát fogadott el a parlament, ennek alapelvei egyebek mellett a folyamatosság, az értékelvűség, a kiválasztódás, a hatékonyság, a felelősség, a tehetségek megbecsülése.
Mint közölte, a tehetséges diákok sokszor problémát okoznak a mindennapos tanítási gyakorlatban, "a tehetség beskatulyázása pedig veszélyeket rejt magában".

Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke köszöntőjében kiemelte: "Európa nem veszíthet el egyetlen tehetséget sem", mert "Európát a tehetségek tették naggyá". Mint mondta, a tehetség sokféle formában nyilvánul meg, és szükség van arra, hogy a gyermekeket a pedagógusok segítsék tehetségük kibontakoztatásában.
Beszélt arról, hogy az igazi feladat végrehajtásának az iskolában kell történnie. Az iskolai lét célja, hogy mindenkiben felismerjék a tanárok, miként tudják a diákokban rejlő tehetséget kibontakoztatni - hangsúlyozta.
Csermely Péter professzor, a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács elnöke előadásában elmondta: a 20 évre szóló tehetségprogram keretében úgynevezett tehetségpontokat hoztak létre a tehetségek gondozására, egyebek mellett iskolákban, sportkörökben, asztalosműhelyekben, cukrászüzemekben. A tehetségpontok szakértőkkel dolgoznak, konkrét programjaik vannak, s belőlük egy hálózatot kellene létrehozni, egymás munkájának segítése érdekében - hívta fel a figyelmet.

A konferencia szünetében tartott sajtótájékoztatón Hoffmann Rózsa elmondta: mintegy 20 ezer tehetséget fedeztek már fel a tehetségprogram keretében, és a pedagógusképzésben is nagyobb hangsúlyt szeretnének helyezni a tehetséggondozásra.
Kérdésre hozzátette: a tízezer tanárt foglalkoztató mintegy 500 tehetségpont önkéntes alapon jött létre, "anyagi kereteik pedig elegendők, hogy egyes gyerekek sorsán segítsenek". Itt "szakértőbb" pedagógusok keze alatt tanulnak, és különböző versenyek, seregszemlék, demonstrációk, kutatási programok segítik a tanulók érvényesülését.
Beszélt arról is, hogy javasolták a konferenciának, legyenek az unióban rendszeres tehetségnapok, és szeretnék elérni, hogy Budapest székhelyű legyen a tervezett nemzetközi tehetséghálózat.
Az MTI kérdésére Csermely Péter elmondta: a törvény garantálja azt, hogy a munkaerő-piaci alap három százalékát fordítsák tehetséggondozásra, ez mintegy másfél-két milliárd forintot jelent évente. Ehhez jön a személyi jövedelemadó civil szervezeteknek felajánlható egy százaléka, ez tavalyelőtt 350, tavaly 450 millió forint volt.
Elmondása szerint a Nemzeti Tehetségalaphoz bármelyik vállalkozó csatlakozhat, és most dolgozzák ki azt, hogy miként lehet "visszacsatolni" egy-egy felajánlónak, vállalkozónak, hogy hogyan használták fel a pénzét. Előkészületek vannak arra nézve is, hogy a helyi közösségek hogyan tudnak nagyobb anyagi részt vállalni a tehetségpontok fenntartásában - fűzte hozzá.
Stefaan Hermans, az Európai Bizottság kutatási és innovációs főigazgatóságának osztályvezetője azt mondta: az Európa 2020 elnevezésű, tíz évre szóló programban az unió figyelmet fordít egyebek mellett a doktoranduszok és a kutatók képzésére, és a legjobbak közötti kooperációt igyekszik elősegíteni.
Céljuk, hogy 2014-re valósuljon meg a "nyitott európai kutatási térség", amely elősegíti a tudósok mobilitását. Ennek jegyében a kutatási munkahelyeken végzendő munkákról időben értesülnek majd a kutatók.
Miroslaw Sielatycki lengyel oktatási helyettes államtitkár kiemelte: Lengyelországban tehetséggondozási honlapot hoztak létre, és megalapították a tehetség nagyköveteinek intézményét, ennek keretében híres tudósok, közéleti emberek "viszik a tehetség hírét".

Cikkek az EU-elnökségről itt!