Fővárosi Közgyűlés - Megkapja a kilencmilliárdos kölcsönt a BKV

A 29 igen és 2 tartózkodás mellett elfogadott határozat szerint a fejlesztés számos változást hozna az utasoknak: megjelenhet az időalapú jegy, a napi limit és az érintésmentes bankkártyás fizetés lehetősége is, a bérletes utasok pedig otthonról, számítógépük mellől hosszabbíthatnák meg bérletük érvényességét. Több lépésben vezetnék be az új rendszert, erről a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) egy több mint háromszáz oldalas tanulmányt készített. Ebben kitérnek arra, hogy az utasok számára átláthatóbb és igazságosabb jegyrendszert kívánnak bevezetni, amely kedvezőbb a közösségi közlekedést napi szinten és csak alkalmanként használóknak is.

A vitában Hanzély Ákos LMP-s képviselő azt vetette fel, miért várnak éveket a probléma megoldására. Szerinte olyan azonnali változtatásokra lenne szükség, amelyek nyomán az idő alapú jegyet és a családi jegyet minél hamarabb be tudják vezetni.

György István ágazati főpolgármester-helyettes azt hangsúlyozta, Budapestnek történelmi esélye van arra, hogy a világ élvonalát képviselje a technikai megoldásokkal, és nem szabad erről az esélyről lemondani. A tervek szerint az új rendszerben megvásárolt jegyek és bérletek nyilvántartása és ellenőrzése elektronikus formában történik majd egy központi számítógépen. Első lépésként a bérleteket kártyákra cserélnék. A BKK olyan rendszert dolgozott ki, amely gyakorlatilag hamisíthatatlan, a kártya közlekedésben való használatát egy központi rendszer ellenőrizné. A bérlet a gyakorlatban hasonlóan működik majd, mint egy bankkártya, csak nem pénzt, hanem közlekedési lehetőséget tárol a kártyához tartozó számlán. Emellett lehetőség lesz a helyszínen is jegyet, vagy bérletet vásárolni. A második ütemben a jegyrendszert változtatnák meg, amely elsősorban a nem rendszeres utasoknak jelent előnyt. Bevezetnék az időalapú jegyet 2014-től, amely korlátlan átszállást biztosít majd a meghatározott időhatárokon belül. Bevezetik a napi limitet is, amely a 24 órás napi jegy árában maximalizálja az egy nap alatt közlekedésre fordítható összeget, ha valaki túllépi az időalapú jegy időkorlátját. A napi limit elérésétől kezdődően az utazás a nap hátralévő részére ingyenes lesz. A harmadik ütemben a metróknál teljesen, a HÉV-eknél részben automatizált be- és kiléptető kapuk váltják majd fel 2015-ben az ellenőröket. A tervek szerint végül bevezetik az érintés nélküli bankkártyás fizetést, ennek segítségével a néhány éven belül várhatóan nagy számban kibocsátott érintésmentes bankkártyák, vagy mobiltelefonok segítségével külön kártya kiváltása és az ehhez tartozó ügyintézés nélkül, utólagos fizetéssel lehet majd utazni.

A projekt keretében minden járművet új jegykezelőkkel kell ellátni, a metróállomásokon kapukat kell felszerelni és több százezer utas számára kell új bérletkártyát legyártatni és eljuttatni. Az elektronikus jegyrendszert a BKK szerint azoknak lesz a legegyszerűbb megszokni, akik eddig is havi bérlettel utaztak, ők akár otthonról egy weboldalon keresztül hosszabbíthatják meg bérletük érvényességét.

11:57 Megkapja a kilencmilliárdos kölcsönt a BKV

A BKV kilencmilliárdos tulajdonosi kölcsönt, illetve további hatmilliárd forint támogatást kap a fővárostól, miután a képviselők megszavazták az erről szóló határozati javaslatot a közgyűlés szerdai ülésén. A képviselők 20 igennel, 1 nemmel és 11 tartózkodással fogadták el a javaslatot. A határozat kimondja azt is, hogy a főváros nem akarja ritkítani a BKV-járatokat. A főváros napokon belül átutal a BKV-nak a kilencmilliárdos kölcsönből négymilliárdot, illetve a hatmilliárdos támogatást. A kilencmilliárdos hitelt április 30-ig kell visszafizetni. Az előterjesztésről élénk vita bontakozott ki az MSZP-frakció és Tarlós István között. Több szocialista képviselő is azt hangoztatta, hogy a városnak inkább vissza nem térítendő támogatásként kellene a kilencmilliárdot nyújtania, a főpolgármester pedig azt mondta, ez a működés fenntartásához szükséges összeg, majd hozzátette: nem érti az ellenzék hitelfelvétel miatti kritikáját, az elmúlt nyolc évben ugyanis a BKV 27 milliárd forint hitelt vett fel a működés biztonságának megőrzése érdekében. Hangsúlyozta: a főváros az utolsó tartalékait éli fel a BKV miatt. György István ágazati főpolgármester-helyettes közölte, a BKV-t sem a főváros, sem az állam nem finanszírozta rendesen a 2002-es konszolidálás után sem, és nem állították kiszámítható pályára a vállalat költségvetését. Hozzátette: nem tudnak 70 milliárd forintot "kispórolni" a főváros költségvetéséből, kilencmilliárdot is nagyon nehezen, a tartalékok felélésével tudnak biztosítani. Az elfogadott előterjesztés már nem tartalmazza azt a pontot, amelyben a főváros a jegyáremelés lehetőségének megvizsgálásáról szólt. Ezt a korábbi, rendkívüli - később elhalasztott - közgyűlésre terjesztették be, de a szerdai ülésre benyújtott javaslatok közül kikerült ez a pont.

10:37 A Fidesz-KDNP bízik a BKV-finanszírozás tartós megoldásában

Németh Zoltán, a fővárosi frakció vezetője szerdán az MTI-nek elmondta: a Fidesz-KDNP által felállított öttagú tárgyalódelegáció elkészítette és eljuttatta a kormányhoz a javaslatait, és várják a döntést. Mint mondta, bíznak a kormányban és abban, hogy közösen megfelelő megoldást találnak, amely tartós finanszírozást jelent, mert ez hiányzott az előző esztendőkben, évtizedekben. A frakcióvezető arra is kitért: a mostani közgyűlési előterjesztés alapvetően azt célozza, hogy a következő lejáró hitelt a BKV ki tudja fizetni. Egyrészt a főváros mindent megtesz, hogy saját forrásaiból a lehető legnagyobb mértékben segítse a tömegközlekedési társaságot, másrészt keresi az utat a takarékos működésre, amely részben megoldja a hosszú távú finanszírozást - tette hozzá Németh Zoltán, jelezve, hogy a 10 százalékos intézményi zárolásokat fájdalmas döntésnek tartja. A fővárosi frakcióvezető elégedettségének adott hangot, hogy a tarifaemelés lehetőségére vonatkozó javaslatot elvetették. Emlékeztetett, hogy jelenleg nincs értelme tarifaemelésnek, mert a jegy- és bérletáremelések nem járnak feltétlen többletbevétellel, "sőt gyakran bevételcsökkenést hoznak, mint ahogy ezt a szocialisták időszaka mutatta".

10:03 A Jobbik kormányzati garanciát kér

Szilágyi György, a párt budapesti elnöke szerdai sajtótájékoztatóján megdöbbentőnek nevezte a kormány halogató politikáját, álláspontja szerint ezzel nehéz helyzetbe sodorja Budapestet. "Egyes fővárosi és országgyűlési képviselők a befolyásukat nem arra használják fel, hogy javítsanak Budapest és Magyarország helyzetén, hanem arra, hogy önös érdekeiktől vezérelve félretájékoztassák a kormányt" - vélekedett a jobbikos politikus, megjegyezve, hogy "egyetlen cél vezérli ezeket az embereket, a főpolgármesteri szék elfoglalása". Szavai szerint a Jobbik meggyőződött arról, hogy Budapestnek nincsenek rejtett tartalékai, ezért felszólítja Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert, Lázár Jánost, a Fidesz parlamenti frakcióvezetőjét és Rogán Antal fideszes képviselőt, hogy ha mégis tudnak ilyenről, akkor álljanak elő ezekkel az adatokkal; ha nem, akkor tegyenek meg mindent, hogy a kormány rövid időn belül rendezze a helyzetet. Losonczy Pál, a Jobbik fővárosi frakcióvezetője közölte: a frakció csak akkor támogatja a BKV-ról szóló előterjesztést, ha a kormány konkrét biztosítékokat ad a fővárosnak arról, hogy a 32 milliárd forintos normatíva meg fog érkezni. Ha nem, akkor Budapest és ezzel együtt az ország is össze fog omlani - tette hozzá. Kitért arra is, hogy elkapkodottnak tartja az elektronikus jegyrendszerre vonatkozó javaslatot. Mint mondta, nem érti, miért kell egy "egy londoni utazási szisztémát átvennünk, amiről nem is tudjuk, hogy Budapestre alkalmazható-e".

9:39 Az LMP ellenzi az intézményi zárolásokat

Hanzély Ákos, a párt fővárosi képviselője szerdai sajtótájékoztatóján sajnálatosnak nevezte, hogy "az évtizedek óta tartó BKV-agónia újabb fejezetéhez érkezett", és szavai szerint nem látják a kiutat. Az LMP-s politikus szerint az ígéretek ellenére nem oldódott meg semmi, és bár kormányzati egyeztetésekre létrehozott ötfős tárgyalóbizottság felállt, "nem tudunk róla, hogy bármilyen eredményt sikerült elérni”. Mint mondta, "pillanatnyilag azt látjuk, hogy a BKV jelen állás szerint menthetetlenül csődbe megy". A főváros saját költségvetéséből, saját lehetőségeihez mérten így is túlvállalta magát - vélekedett Hanzély Ákos. Megjegyezte: a 10 százalékos intézményi zárolások szükségszerűen azzal járnak, hogy iskolákat kell bezárni, oktatókat elküldeni. A képviselő kifogásolta azt is, hogy a kormányzat még nem tudta kezelni a helyzetet, és "a főváros politikai játszma áldozatává válik, ahol különböző érdekcsoportok mást és mást mondanak, és mindez a fővárosi lakosok érdekével ellentétes". Az LMP ismét az összbudapesti közlekedési kassza létrehozását javasolta, oda folynának be a parkolási és teherforgalmi bevételek, jegyárbevételek, a tervezett útdíj, és részben ebből finanszíroznák a tömegközlekedést. Ezzel együtt az állam nagyobb szerepvállalását tartotta szükségesnek, jelezve: a főváros "nem támogatást, ajándékot kér, hanem az elmaradt kifizetéseket, a kormányzati tartozások megtérítését". Az LMP-s politikus szólt arról is: nem értenek egyet a Hálózat Alapítvány támogatásának megvonásával, mert ezzel felére csökken a lakásrezsi-támogatás a fővárosban, ez pedig a kiszolgáltatott lakosság elszegényedéséhez, a hajléktalanság felé való elmozduláshoz vezet.

9:22 Megkezdődött a Fővárosi Közgyűlés

Az ülés elején egyperces felállással emlékeztek meg Garas Dezsőről, a nemzet színészéről, Budapest díszpolgáráról. Ezután Tarlós István főpolgármester Arany Katedra díjat adott át Zétényiné Gál Máriának, a Modell Divatiskola igazgatójának és Keresztúri Józsefnek, a Nemes Nagy Ágnes Humán Szakközépiskola igazgatójának. Az ülésen döntés születhet a BKV-nak nyújtandó tulajdonosi hitelről, valamint a főváros és a kerületek közötti forrásmegosztásról. A képviselők több közlekedési tárgyú előterjesztést is tárgyalnak.

9:11 MSZP: ne hitelt adjon a főváros a BKV-nak

Horváth Csaba, az MSZP-frakció vezetője a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülése előtt tartott sajtótájékoztatóján azt mondta: tudni lehet, hogy a BKV nem lesz képes visszafizetni azt a kilencmilliárd forintot, amelyet a főváros hitelként adna, ezért azt javasolja, hogy vissza nem térítendő támogatásként utalja át egy másik, közgyűlési előterjesztésben szereplő hatmilliárdos támogatás mellett. Horváth Csaba jelezte: az Állami Számvevőszék álláspontja szerint a bűncselekménnyel határos, ha a kölcsönadó és a kölcsönvevő is tudja, hogy nem lehet a hitelt visszafizetni. Most pontosan tudni, hogy ha a kormány nem fizeti ki a BKV támogatását, akkor a cég nem tudja majd visszafizetni a kilencmilliárd forintot. A politikus azt kérte a kormánytól, hogy "nyúljanak a budapestiek zsebébe", és az általuk befizetett adóból biztosítsák a város működőképességét. Kérik, hogy azonnal fizessenek ki a BKV-nak további 25 milliárd forint állami többlettámogatást. Ellenzik azt a megoldást, hogy a főváros pénzeket zároljon az intézményeknél - mondta.