EU-elnökség - Pintér német kollégáját aggályai megfogalmazására kérte a román és bolgár schengeni csatlakozásról

A magyar tárcavezető az EU informális tanácsülése után az újságíróknak azt mondta, reméli, hogy ez megtörténik, és még a magyar elnökség alatt tárgyalhatnak erről. 
Pintér Sándor elmondta, hogy az uniós belügyminiszterek ülésének szünetében folytatott megbeszélést Thomas de Maiziere német belügyminiszterrel, a kétoldalú kapcsolatok mellett természetesen szót ejtettek a két állam schengeni csatlakozásáról is.
A német miniszter a tanácskozás előtt újságíróknak úgy nyilatkozott: Németország számára Románia és Bulgária schengeni csatlakozásának nemcsak technikai, hanem politikai feltételei is vannak. Megismételte a német és francia álláspontot: a két ország csak akkor csatlakozhat a schengeni övezethez, ha előrelép a korrupció elleni harcban és az igazságügyi rendszer reformjában.
Pintér Sándor a sajtónak elmondta, csütörtökön még kétoldalú megbeszélést folytat román kollégájával, hogy áttekintsék a lehetőségeket és az uniós szakértői véleményt. Kijelentette: a szakértők szerint Románia technikailag felkészült a schengeni csatlakozásra, és szeretné, hogy ez a magyar elnökség alatt megtörténjen.
Még túl korai megmondani, hogy lezárható-e a magyar elnökség végéig Románia és Bulgária csatlakozása a schengeni övezethez, a kérdést nem vitatták meg tanácskozásukon az uniós belügyminiszterek - mondta Cecilia Malmström, az Európai Bizottság belügyekért felelős biztosa a zárt ajtók mögötti tanácskozás után.
A svéd biztos elmondta, hogy a két ország csatlakozásával kapcsolatos szakértői értékelést most véglegesítik. Úgy fogalmazott, "remélhetőleg a magyar EU-elnökség megoldást talál ebben a kérdésben".
A magyar EU-elnökség hivatalos honlapja szerint a magyar belügyminiszter és német kollégája kétoldalú találkozóján a magyar médiatörvényről is szó volt. "Remélem, sikerült meggyőznöm a német miniszter urat, hogy a magyar médiatörvény kiállja az európai uniós előírások próbáját" - mondta Pintér Sándor.
A tanácskozás utáni sajtótájékoztatón a belügyi tárca vezetője elmondta: az informális ülésen a résztvevők azt is megvitatták, hogyan lehetne biztonságosabbá tenni az Európai Unió határait.
A miniszter hozzátette: a szervezett bűnözés elleni erőfeszítések összehangolásáról, a belügyi terület 2014 utáni finanszírozásáról, valamint az integrált határigazgatásról tárgyaltak. Elmondta, az eseményen az unióhoz csatlakozni szándékozó országok delegációi is jelen voltak.
Az Európai Bizottság képviseletében Stefano Manservisi belügyi főigazgató különösen jól szervezettnek és konstruktívnak nevezte az informális tanácsülést.
A magyar elnökség - amely lendületet kíván adni a szervezett bűnözés elleni küzdelemnek - az EU Bel- és Igazságügyi Tanácsának ülésén arról kérte ki a tagállamok véleményét: milyen új tendenciák tapasztalhatók a szervezett bűnözésben, hogyan lehetne a bűnözés vagyoni alapjait gyengíteni és hatékonyabbá tenni a lopott vagyonok visszaszerzését, illetve milyen együttműködésre van lehetőség a szervezett bűnözés elleni fellépésben. Az EU-nak 2000 óta van stratégiája a szervezett bűnözés elleni küzdelemről, de a magyar elnökség szerint érdemes újra foglalkozni a kérdéssel - olvasható az elnökségi honlapon.
A tanácskozáson több miniszter is hangsúlyozta: nem hagyományos, hanem fantáziadús, illetve integrált megközelítésre van szükség. Felhívták a figyelmet: a szervezett bűnözés kezd behatolni az ügyvédi szakmába a törvénytelenül szerzett vagyonok legalizálásához.
Az ülésen szó esett a kiberbűnözésről is, amelyet azonban eltérőképpen ítéltek meg. Egyes miniszterek szerint ez a bűnözési forma csak technikájában új, mások viszont arra hívták fel a figyelmet, hogy az internetes bűnözésben a tettesek nemcsak egyének, hanem államok is lehetnek.
A miniszterek megállapították: nincs szükség új jogszabályokra, a meglévők alapján kell erősíteni az együttműködést a bűnözés elleni fellépésben. A magyar elnökség - a hivatalos elnökségi honlap tájékoztatása szerint - folyamatosan napirenden kívánja tartani a szervezett bűnözés elleni fellépés erősítését. Budapest szeretné, ha a bel- és igazságügyi miniszterek júniusi hivatalos ülésére létrejönne egy átfogó dokumentum, amely rögzítené a szervezett bűnözés elleni fellépés főbb pontjait.

Cikkek az EU-elnökségről itt!