Belföld

2006.07.29. 02:29

Elfolyó forintjaink

Fejér megye (str) - Jelenlegi állapotok szerint az önkormányzatok szabják meg, mennyit kell fizetni a vízért. Ám hogy melyik településen mi alapján döntenek az árakról, azt nem határozzák meg pontosan a jogszabályok. Ezen változtatna a vízügyi minisztérium javaslata.

Mórocz Zsolt

Amikor egy székesfehérvári lakos kifizeti a 246 forintos vízdíjat köbméterenként, s megtudja, hogy bodajki rokona csupán 174 forintot fizet ugyanazért, kérdések sora merül fel benne. Vajon miért fizetek én többet ugyanazért a szolgáltatásért? Ugyanezt a kérdést a szennyvízzel kapcsolatban feltehetné a bodajki lakó is, aki - szemben a megyeszékhelyi unokaöccsével, aki 128 forintot költ - 252 forintot fizet azért, hogy ne kelljen bajlódnia a szennyvízzel.

Ám, mint kiderült, szó sincs arról, hogy az egyik vagy a másik önkormányzat több vagy kevesebb terhet mer polgáraira testálni, tesztelve azok tűrőképességét.

Szalai István, a Fejérvíz Rt. gazdasági vezetőhelyettese elmondta a vízszolgáltató több szempontot figyelembe véve javasol egy bizonyos árat az önkormányzatnak. A települési vízmű műszaki adottságai, a beépítettségi sűrűség, a műszaki állapot, a szállítási költségek és egy sor más tényező alapján így többszörös különbségek adódhatnak egy-egy településen (van-e egyáltalán saját vízbázisa vagy vásárolnia kell-e). A Dunántúli Regionális Vízközmű (DRV) Rt.-nél hozzátették a díj megállapítása azon is múlik, milyen pluszt nyújt a cég van-e állandó ügyelete, diszpécserszolgálata - tehát, hogy milyen komforttényezőket építenek a szolgáltatásba. Az állam persze a lakossági ráfordítások mérséklésére támogatást biztosít bizonyos határértékek felett.

Az országban jelenleg több mint négyszáz vízszolgáltató működik, amelyek mindegyike saját belső számítások alapján teszi díjjavaslatait a képviselő-testületek asztalára - amelyek végül vagy elfogadják vagy némileg mérséklik azokat. A vízügyi minisztérium ezen az árképzési gyakorlaton szeretne változtatni a közeljövőben. Egyik lehetséges javaslata szerint egy jogszabályi keretek közé szorított szempontrendszer alapján számíthatnák ki a vízdíjakat. Egy másik elképzelés szerint pedig egy testület venné át a víz- és csatornadíjak meghatározásának szerepét - amelyeket természetesen szintén egy egységesített árképzési rendszer alapján számítanának ki. A lényeg tehát, hogy a minisztérium nem egységesített vízdíjat szeretne bevezetni, hanem átlátható, egységesített díjképzési szempontrendszert.

A kilencvenes évek előtt azonban az előbbire is volt példa. A szolgáltatók költségeit átlagolták, majd meghatároztak egy egységes vízdíjat. Így minden szolgáltatónak saját vízdíja volt. Miután a vízközművagyon az önkormányzatoké lett, s a képviselő-testületek lettek az árhatóságok, ez a gyakorlat megszűnt. Így lehetséges ma, hogy míg például Mányon 361 forintba kerül a víz köbmétere - több mint a benzin literje -, addig Kincsesbányán csak 240 forint. A szakmai egyeztetéseket követően várhatóan ősszel fejeződik be a vízdíjjavaslat előkészítése.

Ám, mint kiderült, szó sincs arról, hogy az egyik vagy a másik önkormányzat több vagy kevesebb terhet mer polgáraira testálni, tesztelve azok tűrőképességét.

Szalai István, a Fejérvíz Rt. gazdasági vezetőhelyettese elmondta a vízszolgáltató több szempontot figyelembe véve javasol egy bizonyos árat az önkormányzatnak. A települési vízmű műszaki adottságai, a beépítettségi sűrűség, a műszaki állapot, a szállítási költségek és egy sor más tényező alapján így többszörös különbségek adódhatnak egy-egy településen (van-e egyáltalán saját vízbázisa vagy vásárolnia kell-e). A Dunántúli Regionális Vízközmű (DRV) Rt.-nél hozzátették a díj megállapítása azon is múlik, milyen pluszt nyújt a cég van-e állandó ügyelete, diszpécserszolgálata - tehát, hogy milyen komforttényezőket építenek a szolgáltatásba. Az állam persze a lakossági ráfordítások mérséklésére támogatást biztosít bizonyos határértékek felett.

Az országban jelenleg több mint négyszáz vízszolgáltató működik, amelyek mindegyike saját belső számítások alapján teszi díjjavaslatait a képviselő-testületek asztalára - amelyek végül vagy elfogadják vagy némileg mérséklik azokat. A vízügyi minisztérium ezen az árképzési gyakorlaton szeretne változtatni a közeljövőben. Egyik lehetséges javaslata szerint egy jogszabályi keretek közé szorított szempontrendszer alapján számíthatnák ki a vízdíjakat. Egy másik elképzelés szerint pedig egy testület venné át a víz- és csatornadíjak meghatározásának szerepét - amelyeket természetesen szintén egy egységesített árképzési rendszer alapján számítanának ki. A lényeg tehát, hogy a minisztérium nem egységesített vízdíjat szeretne bevezetni, hanem átlátható, egységesített díjképzési szempontrendszert.

A kilencvenes évek előtt azonban az előbbire is volt példa. A szolgáltatók költségeit átlagolták, majd meghatároztak egy egységes vízdíjat. Így minden szolgáltatónak saját vízdíja volt. Miután a vízközművagyon az önkormányzatoké lett, s a képviselő-testületek lettek az árhatóságok, ez a gyakorlat megszűnt. Így lehetséges ma, hogy míg például Mányon 361 forintba kerül a víz köbmétere - több mint a benzin literje -, addig Kincsesbányán csak 240 forint. A szakmai egyeztetéseket követően várhatóan ősszel fejeződik be a vízdíjjavaslat előkészítése.

Ám, mint kiderült, szó sincs arról, hogy az egyik vagy a másik önkormányzat több vagy kevesebb terhet mer polgáraira testálni, tesztelve azok tűrőképességét.

Szalai István, a Fejérvíz Rt. gazdasági vezetőhelyettese elmondta a vízszolgáltató több szempontot figyelembe véve javasol egy bizonyos árat az önkormányzatnak. A települési vízmű műszaki adottságai, a beépítettségi sűrűség, a műszaki állapot, a szállítási költségek és egy sor más tényező alapján így többszörös különbségek adódhatnak egy-egy településen (van-e egyáltalán saját vízbázisa vagy vásárolnia kell-e). A Dunántúli Regionális Vízközmű (DRV) Rt.-nél hozzátették a díj megállapítása azon is múlik, milyen pluszt nyújt a cég van-e állandó ügyelete, diszpécserszolgálata - tehát, hogy milyen komforttényezőket építenek a szolgáltatásba. Az állam persze a lakossági ráfordítások mérséklésére támogatást biztosít bizonyos határértékek felett.

Az országban jelenleg több mint négyszáz vízszolgáltató működik, amelyek mindegyike saját belső számítások alapján teszi díjjavaslatait a képviselő-testületek asztalára - amelyek végül vagy elfogadják vagy némileg mérséklik azokat. A vízügyi minisztérium ezen az árképzési gyakorlaton szeretne változtatni a közeljövőben. Egyik lehetséges javaslata szerint egy jogszabályi keretek közé szorított szempontrendszer alapján számíthatnák ki a vízdíjakat. Egy másik elképzelés szerint pedig egy testület venné át a víz- és csatornadíjak meghatározásának szerepét - amelyeket természetesen szintén egy egységesített árképzési rendszer alapján számítanának ki. A lényeg tehát, hogy a minisztérium nem egységesített vízdíjat szeretne bevezetni, hanem átlátható, egységesített díjképzési szempontrendszert.

A kilencvenes évek előtt azonban az előbbire is volt példa. A szolgáltatók költségeit átlagolták, majd meghatároztak egy egységes vízdíjat. Így minden szolgáltatónak saját vízdíja volt. Miután a vízközművagyon az önkormányzatoké lett, s a képviselő-testületek lettek az árhatóságok, ez a gyakorlat megszűnt. Így lehetséges ma, hogy míg például Mányon 361 forintba kerül a víz köbmétere - több mint a benzin literje -, addig Kincsesbányán csak 240 forint. A szakmai egyeztetéseket követően várhatóan ősszel fejeződik be a vízdíjjavaslat előkészítése.

Szalai István, a Fejérvíz Rt. gazdasági vezetőhelyettese elmondta a vízszolgáltató több szempontot figyelembe véve javasol egy bizonyos árat az önkormányzatnak. A települési vízmű műszaki adottságai, a beépítettségi sűrűség, a műszaki állapot, a szállítási költségek és egy sor más tényező alapján így többszörös különbségek adódhatnak egy-egy településen (van-e egyáltalán saját vízbázisa vagy vásárolnia kell-e). A Dunántúli Regionális Vízközmű (DRV) Rt.-nél hozzátették a díj megállapítása azon is múlik, milyen pluszt nyújt a cég van-e állandó ügyelete, diszpécserszolgálata - tehát, hogy milyen komforttényezőket építenek a szolgáltatásba. Az állam persze a lakossági ráfordítások mérséklésére támogatást biztosít bizonyos határértékek felett.

Az országban jelenleg több mint négyszáz vízszolgáltató működik, amelyek mindegyike saját belső számítások alapján teszi díjjavaslatait a képviselő-testületek asztalára - amelyek végül vagy elfogadják vagy némileg mérséklik azokat. A vízügyi minisztérium ezen az árképzési gyakorlaton szeretne változtatni a közeljövőben. Egyik lehetséges javaslata szerint egy jogszabályi keretek közé szorított szempontrendszer alapján számíthatnák ki a vízdíjakat. Egy másik elképzelés szerint pedig egy testület venné át a víz- és csatornadíjak meghatározásának szerepét - amelyeket természetesen szintén egy egységesített árképzési rendszer alapján számítanának ki. A lényeg tehát, hogy a minisztérium nem egységesített vízdíjat szeretne bevezetni, hanem átlátható, egységesített díjképzési szempontrendszert.

A kilencvenes évek előtt azonban az előbbire is volt példa. A szolgáltatók költségeit átlagolták, majd meghatároztak egy egységes vízdíjat. Így minden szolgáltatónak saját vízdíja volt. Miután a vízközművagyon az önkormányzatoké lett, s a képviselő-testületek lettek az árhatóságok, ez a gyakorlat megszűnt. Így lehetséges ma, hogy míg például Mányon 361 forintba kerül a víz köbmétere - több mint a benzin literje -, addig Kincsesbányán csak 240 forint. A szakmai egyeztetéseket követően várhatóan ősszel fejeződik be a vízdíjjavaslat előkészítése.

Szalai István, a Fejérvíz Rt. gazdasági vezetőhelyettese elmondta a vízszolgáltató több szempontot figyelembe véve javasol egy bizonyos árat az önkormányzatnak. A települési vízmű műszaki adottságai, a beépítettségi sűrűség, a műszaki állapot, a szállítási költségek és egy sor más tényező alapján így többszörös különbségek adódhatnak egy-egy településen (van-e egyáltalán saját vízbázisa vagy vásárolnia kell-e). A Dunántúli Regionális Vízközmű (DRV) Rt.-nél hozzátették a díj megállapítása azon is múlik, milyen pluszt nyújt a cég van-e állandó ügyelete, diszpécserszolgálata - tehát, hogy milyen komforttényezőket építenek a szolgáltatásba. Az állam persze a lakossági ráfordítások mérséklésére támogatást biztosít bizonyos határértékek felett.

Az országban jelenleg több mint négyszáz vízszolgáltató működik, amelyek mindegyike saját belső számítások alapján teszi díjjavaslatait a képviselő-testületek asztalára - amelyek végül vagy elfogadják vagy némileg mérséklik azokat. A vízügyi minisztérium ezen az árképzési gyakorlaton szeretne változtatni a közeljövőben. Egyik lehetséges javaslata szerint egy jogszabályi keretek közé szorított szempontrendszer alapján számíthatnák ki a vízdíjakat. Egy másik elképzelés szerint pedig egy testület venné át a víz- és csatornadíjak meghatározásának szerepét - amelyeket természetesen szintén egy egységesített árképzési rendszer alapján számítanának ki. A lényeg tehát, hogy a minisztérium nem egységesített vízdíjat szeretne bevezetni, hanem átlátható, egységesített díjképzési szempontrendszert.

A kilencvenes évek előtt azonban az előbbire is volt példa. A szolgáltatók költségeit átlagolták, majd meghatároztak egy egységes vízdíjat. Így minden szolgáltatónak saját vízdíja volt. Miután a vízközművagyon az önkormányzatoké lett, s a képviselő-testületek lettek az árhatóságok, ez a gyakorlat megszűnt. Így lehetséges ma, hogy míg például Mányon 361 forintba kerül a víz köbmétere - több mint a benzin literje -, addig Kincsesbányán csak 240 forint. A szakmai egyeztetéseket követően várhatóan ősszel fejeződik be a vízdíjjavaslat előkészítése.

Az országban jelenleg több mint négyszáz vízszolgáltató működik, amelyek mindegyike saját belső számítások alapján teszi díjjavaslatait a képviselő-testületek asztalára - amelyek végül vagy elfogadják vagy némileg mérséklik azokat. A vízügyi minisztérium ezen az árképzési gyakorlaton szeretne változtatni a közeljövőben. Egyik lehetséges javaslata szerint egy jogszabályi keretek közé szorított szempontrendszer alapján számíthatnák ki a vízdíjakat. Egy másik elképzelés szerint pedig egy testület venné át a víz- és csatornadíjak meghatározásának szerepét - amelyeket természetesen szintén egy egységesített árképzési rendszer alapján számítanának ki. A lényeg tehát, hogy a minisztérium nem egységesített vízdíjat szeretne bevezetni, hanem átlátható, egységesített díjképzési szempontrendszert.

A kilencvenes évek előtt azonban az előbbire is volt példa. A szolgáltatók költségeit átlagolták, majd meghatároztak egy egységes vízdíjat. Így minden szolgáltatónak saját vízdíja volt. Miután a vízközművagyon az önkormányzatoké lett, s a képviselő-testületek lettek az árhatóságok, ez a gyakorlat megszűnt. Így lehetséges ma, hogy míg például Mányon 361 forintba kerül a víz köbmétere - több mint a benzin literje -, addig Kincsesbányán csak 240 forint. A szakmai egyeztetéseket követően várhatóan ősszel fejeződik be a vízdíjjavaslat előkészítése.

Az országban jelenleg több mint négyszáz vízszolgáltató működik, amelyek mindegyike saját belső számítások alapján teszi díjjavaslatait a képviselő-testületek asztalára - amelyek végül vagy elfogadják vagy némileg mérséklik azokat. A vízügyi minisztérium ezen az árképzési gyakorlaton szeretne változtatni a közeljövőben. Egyik lehetséges javaslata szerint egy jogszabályi keretek közé szorított szempontrendszer alapján számíthatnák ki a vízdíjakat. Egy másik elképzelés szerint pedig egy testület venné át a víz- és csatornadíjak meghatározásának szerepét - amelyeket természetesen szintén egy egységesített árképzési rendszer alapján számítanának ki. A lényeg tehát, hogy a minisztérium nem egységesített vízdíjat szeretne bevezetni, hanem átlátható, egységesített díjképzési szempontrendszert.

A kilencvenes évek előtt azonban az előbbire is volt példa. A szolgáltatók költségeit átlagolták, majd meghatároztak egy egységes vízdíjat. Így minden szolgáltatónak saját vízdíja volt. Miután a vízközművagyon az önkormányzatoké lett, s a képviselő-testületek lettek az árhatóságok, ez a gyakorlat megszűnt. Így lehetséges ma, hogy míg például Mányon 361 forintba kerül a víz köbmétere - több mint a benzin literje -, addig Kincsesbányán csak 240 forint. A szakmai egyeztetéseket követően várhatóan ősszel fejeződik be a vízdíjjavaslat előkészítése.

A kilencvenes évek előtt azonban az előbbire is volt példa. A szolgáltatók költségeit átlagolták, majd meghatároztak egy egységes vízdíjat. Így minden szolgáltatónak saját vízdíja volt. Miután a vízközművagyon az önkormányzatoké lett, s a képviselő-testületek lettek az árhatóságok, ez a gyakorlat megszűnt. Így lehetséges ma, hogy míg például Mányon 361 forintba kerül a víz köbmétere - több mint a benzin literje -, addig Kincsesbányán csak 240 forint. A szakmai egyeztetéseket követően várhatóan ősszel fejeződik be a vízdíjjavaslat előkészítése.

A kilencvenes évek előtt azonban az előbbire is volt példa. A szolgáltatók költségeit átlagolták, majd meghatároztak egy egységes vízdíjat. Így minden szolgáltatónak saját vízdíja volt. Miután a vízközművagyon az önkormányzatoké lett, s a képviselő-testületek lettek az árhatóságok, ez a gyakorlat megszűnt. Így lehetséges ma, hogy míg például Mányon 361 forintba kerül a víz köbmétere - több mint a benzin literje -, addig Kincsesbányán csak 240 forint. A szakmai egyeztetéseket követően várhatóan ősszel fejeződik be a vízdíjjavaslat előkészítése.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!