Csodás menekülés a halál torkából!

Elméletben, de csakis elméletben  nagyon sokan  tudnak életet menteni. A gépjárműoktatás  része  az elsősegélynyújtás,   ám az úgynevezett  laikus életmentéshez   az ott szerzett   tudás, néhány órás gyakorlás bizony kevés. Az Esélyek Háza és   az  Egészségügyben  Dolgozók Nyugdíjas  egyesülete a minap  senior   elsősegélynyújtó továbbképző  tanfolyamán,  amelyet  Pápai Imre  megyei vezető mentőtiszt tartott, olyan   emberekkel  találkoztunk, akiknek  nem  okoz gondot, ha  segíteni kell valakin, aki   bajban van.

- Csecsemőápoló voltam, emellett a  városi  orvosi ügyeleten  is dolgoztam  húsz évig - meséli Lipp Sándorné, Zsuzsa aki mostanában már csak  elsősegélynyújtóként  találkozik  leggyakrabban  segítségre szorulóval. Egy emlékezetes  esetét említi:
- Ünnepségen, a  Fekvő  katona emlékműnél történt: egy hölgy összeesett,  rögtön nyilvánvaló volt számomra, hogy infarktusa van. Szürkés-sápadt  volt  az arcszíne,  a pulzusát  alig éreztem, leesett a  vérnyomása. A földre fektettem   és megkezdtem a szívmasszázst. Természetesen azonnal hívtuk a mentőt is.  Az alföldi   hölgy  szerencsére életben  maradt, később értesített  is, hogy  már   hazamehetett a kórházból.
A  nyugdíjas egyesület elnöke,  Vadas  Pálné,  Zsuzsa  szintén  gyakorlott   elsősegélynyújtó,  igaz, az őt  háttere is az  egészségügy, hiszen intenzív   szakápoló,  mentőtiszt, sőt a mentő helikopteren is dolgozott. Legutóbb egy  operatőr rosszulléte  miatt kellett  akcióba lépnie  sikerrel. A fiatalember  hirtelen lett rosszul súlyos  keringési és vérnyomásproblémák keletkeztek.
Szerencsére  másutt is  vannak  jól képzett   önkéntesek, sőt őket  műszer, defibrillátor is segíti. Két életet is megmentettek az önkéntes újraélesztők, nem túl távol egymástól. Felcsúton májusban, Tordason a múlt héten hoztak vissza a halál torkából egy-egy férfit, akiket a mentő kiérkezése előtt az önkéntes beavatkozó lélekjelenléte és szakértelme nélkül elveszítettek volna. A kajászói újraélesztő csoportnak pedig  Sáska Lajos helybéli agrárius szakember vásárolta meg a defibrillátor készüléket, bár szabódik erről beszélni. Pedig fontos momentuma az önkéntes újraélesztési mozgalomnak, hogy számos készülékhez adományként jutnak hozzá, miként az ügyeletet vállalók is ingyen állnak helyt.  Olykor az orvosi ügyelet felől érdeklődnek tőlük, s a községben mindenki tudja, hogy szívkatasztrófa esetén éjjel-nappal hívhatók. Folyamatosan képzik magukat, vizsgáznak, mintaszerű a tevékenységük. Sáska Lajos a felcsúti Puskás Futball Akadémiának is adományozott egy életmentő készüléket, nem utolsósorban az utóbbi idők sportolóinak hirtelen halála okán. Nagy fizikai megterhelésnek kitett fiatalok is veszélyben foroghatnak, véli az adományozó, aki egyébként a sportra, az amatőr sportolókra is régóta áldoz, csöndesen. 
A felcsúti életmentőknek a készüléket a helyi vállalkozók vették meg, itt kissé alábbhagyott a lelkesedés az önszerveződésben. Lachenbacher Andrea elnökletével indultak, májusban egy helybéli férfi életét mentette meg Andrea és egyik társa a készülék segítségével. A hölgy elköltözött, megfogyatkozott a létszám is, ám az új elnök, Borsos Zoltán tűzoltó kilencedmagával ad napi 24 órás ügyeletet. A nehezedő megélhetésre hivatkozva többen nem merik vállalni a felelősséget, az idejük lefoglalását. Tordason Szollár László vállalkozó is adományként vásárolt defibrillátort, ő az elnöke a tordasi újraélesztők tizennégy fős csapatának. A múlt héten egy harmincnyolc esztendős férfi életét mentette meg az önkéntes ügyeletes, Czifka Jánosné a készülék, s persze tudása, lélekjelenléte révén. A kiérkező mentős szakember határozott állítása szerint elhunyt volna a fiatalember, ha nincs a gyors segítség!