Belföld

2006.02.04. 16:24

Beszélgetés Simonyi Andrással, Magyarország washingtoni nagykövetével (1.)

Osváth Sarolta, Budapest – Lapcsoportunk sikerrel vett részt a Külügyminisztériumnak az EU kül- és biztonságpolitikája, valamint az atlanti gondolat népszerûsítésére meghirdetett pályázatán. Mától kezdve háromhetente, szombati számainkban öt cikkbôl álló sorozatot indítunk, amelynek elsô részében Simonyi András washingtoni nagykövettel készítettünk interjút, a következôben Somogyi Ferenc külügyminisztert kérdezzük, majd bemutatjuk a térségünk államaival kialakított kapcsolatokat, foglalkozunk a terrorizmussal, végül pedig a globalizáció következményeivel.

Mórocz Zsolt

– Magyarország nemzetközi kapcsolatainak rendszerében kiemelt helyet foglal el az Egyesült Államok. Mi jellemzi a jelenlegi magyar– amerikai kapcsolatokat?
– A magyar–amerikai kapcsolatok látványosan fejlõdtek az utóbbi négy évben. Magyarország megbízható szövetséges, a helyzete stabil, ennek köszönhetôen az ország presztízse, ismertsége, elfogadottsága is nagymértékben javult. Az amerikaiak nagyon sikeresnek tartják Magyarország elmúlt 15 évét, mindazt, amit a rendszerváltás óta teremtettünk. Az országot szinte egyfajta példaképnek gondolják. Ez a kép – Magyarország mai teljesítménye – összeért azokkal az eredményekkel, amit magyarok, Nobel- díjas tudósok, feltalálók, mûvészek – sajnos többnyire menekültként – hoztak létre az Egyesült Államokban. Magyarország ma hihetetlen erõt, képességet reprezentál az Egyesült Államokban. Diplomáciai munkánkat erre építve végezzük.

Milyen helyet foglal el Magyarország az Egyesült Államok nemzetközi kapcsolatrendszerében?
– A diplomáciában komoly jelentõsége van annak, hogy az Egyesült Államok budapesti nagykövetéül George H. Walkert nevezték ki, aki komoly gazdasági tapasztalattal rendelkezik és az elnök közvetlen családjához tartozik. Az elmúlt idõszakban két körutat is tettünk közösen az Egyesült Államokban a magyarországi befektetések elõmozdítása érdekében. Nem mindennapos, hogy az Egyesült Államok kormánya támogatja, hogy nagykövete részt vesz egy ország promóciójában. Ez egyben tükrözi azt is, hogy Magyarország presztízse igen jelentõs. Magyarországon létrehoztunk egy Demokrácia Központot, amely a politikai, gazdasági, társadalmi átmenet tapasztalatait hivatott megosztani olyan országokkal, amelyek még ez elõtt állnak. A központra Condoleezza Rice külügyminiszter asszony az Egyesült Államokban,de nemzetközi fórumokon is rendszeresen felhívja a figyelmet. Sõt, George Bush elnök is említést tett már róla. Az amerikai energiaügyi miniszter magyar kollégájával, Kóka Jánossal legutóbb csaknem 45 percet beszélt telefonon, miközben a világ több száz országának minisztere vár arra, hogy egy percre bekapcsolják hozzá. Aki járatos a diplomáciában, az tudja, ezeknek az „apróságoknak” milyen jelentõségük van. Az elmúlt 15 évben egyébként csaknem 20 milliárd dollár befektetés érkezett az USAból Magyarországra.

– Ennek tükrében milyen jelentõsége van a vízummentesség kérdésének?
– A magyar diplomácia számára abszolút prioritás a vízummentesség megteremtése. A döntés nemcsak a kormányon, hanem elsõsorban a kongresszuson múlik. Az Egyesült Államokban azonban 2001. szeptember 11-e óta nagyon tartanak a terrorizmustól, alapvetõen ez motiválja õket. Az USA-ban komoly belpolitikai probléma a bevándorlás. Sajnos a Magyarországról az Egyesült Államokba látogatók közül az elfogadottnál jóval többen maradnak vízumuk lejárta után is az országban. Amíg az úgynevezett „túltartózkodási” statisztikát nem sikerül leszorítani, nem várható kedvezõ döntés. Ugyanakkor ma már sokkal könnyebb Magyarországon amerikai vízumot kapni, mint néhány évvel ezelõtt, és általában tíz évre adják meg. Minden esély megvan arra, hogy néhány éven belül áttörést érjünk el ezen a területen.

– Hogyan veszi ki részét Magyarország a terrorizmus elleni küzdelembõl?
– Amerikát szeptember 11. egyszer és mindenkorra megváltoztatta. Megrendült a bizalom az ország biztonságában, sebezhetetlenségében. Az Egyesült Államok külpolitikájában prioritássá lépett elõ a terrorizmus elleni harc, s ez meghatározza az országok megítélését is az amerikai kormány számára. Magyarország határozott, egyértelmû szerepet vállal a terrorizmus elleni harcban, korrekt és tisztességes módon az Egyesült Államok segítségére sietett az iraki háború idején. Ezt az amerikai kormány és a közvélemény is elismeri.

– Mit jelent az Európát és Észak-Amerikát összekapcsoló transzatlanti kötelék, milyen szerepet játszhat ebben Magyarország?
– Ha az Egyesült Államok és Európa összefog, akkor minden problémát meg tudnak oldani. Ha az Egyesült Államok és az európai demokráciák között szakadék támad, akkor sokkal nehezebben tudunk megbirkózni a kihívásokkal. A transzatlanti kapcsolatnak ez a sarokköve. A legfontosabb transzatlanti szervezet a NATO, amelytõl belátható idõn belül a biztonságunk függ. Az, hogy Magyarország az Európai Unió tagja, ezen semmit nem változtat. Miután Magyarország NATO- és EU-tag is, a transzatlanti kapcsolatnak tevõleges és pozitív szereplõje lehet.

– Milyen jövõ elõtt áll a kollektív biztonságot megtestesítõ NATO? Mivel jár Magyarország tagsága?
– Nem kétséges, hogy a NATO-nak a mai globalizálódó világban meg kell újulnia, s ebben a folyamatban természetesen a magyar szerepvállalás is új alapokra helyezõdik. Nagyon remélem, hogy a NATO nagyobb sebességre kapcsol, és megindulnak azok a belsõ viták is, amelyek eredményeként letisztulnak az erõvonalak. Bízom benne, hogy az újragondolt együttmûködés azt eredményezi, hogy az olyan kis országoknak, mint Magyarország, nem kell majd mindennel foglalkozniuk a haderõfejlesztés területén. Magyarország több olyan speciális képességgel is rendelkezik, amelyekkel a NATO-ban kulcsszerephez juthat. Szerintem a NATO komoly jövõ elõtt áll, amennyiben sikerül felgyorsítani a döntéshozatali rendszert, és ebben Magyarország is aktív és újító szerepet vállal.

– Mit jelent a NATO és az Európai Unió stratégiai partnersége? Hogyan kerülhetõ el, hogy hazánk ne kényszerüljön választásra – mint az iraki háború esetében – Európa nagyobb országai és az Egyesült Államok között?
– A stratégiai partnerség mindenekelõtt azt jelenti, hogy nincs verseny a NATO és az EU között. Két komplementer struktúráról van szó, tehát az egyik nem lehet a másiknak ellenfele. Sõt, a NATO-nak is érdeke, hogy az unió kiépítse a saját haderejét, amely hatékonyan veszi fel a küzdelmet az új kihívásokkal szemben. Az EU és a NATO közötti stratégiai partnerségen belül természetesen vannak viták. Amikor Magyarország, számos uniós országgal együtt, Irakkal kapcsolatban az Egyesült Államok támogatása mellett döntött, az a meggyõzõdés vezette, hogy nem lehet érdeke Európának, ha az Egyesült Államok elszigetelten vállal fel egy ilyen feladatot. Azzal, hogy az Egyesült Államokat nem hagytuk magára és megakadályoztuk a teljes szakadást, megteremtettük az alapját annak, hogy ma már nincs feszültség Európa és az USA között. Magyarország célja, hogy az EU tagjaként is az Egyesült Államok stratégiai partnere, a NATO-ban pedig az európai szerepvállalást erõsítõ szövetséges legyen.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!