Belföld

2010.01.25. 06:10

Bajban a vállalkozások - újabb elbocsátások várhatók

FMH - A nagy cégek után most érte el igazán a válság a beszállítói pozícióban lévő kicsiket is. A mikro-, kis és középvállalkozói, újsütetű nevén kkv kör jelentős elbocsátásokba kezdett. A következő időszakra a fogyasztás visszaesése lesz jellemző, s könnyen lehet, hogy sokaknak új szakmát, rugalmas foglalkoztatást érdemes választani.

Fejér Megyei Hírlap

- Bízom benne, hogy egyszer csak beindul a gazdaság. Erre azonban kisvállalkozóként egyelőre nem sok esélyt látok. A likviditási problémák mellett a pénzügyi-gazdasági válság még mindig hat ránk - mondta  Sántha Károly, az Alba Fitter Kft. tulajdonosa. - Sok mindenben nem gondolkodhatunk mi, kisvállalkozók. Hiába vannak pályázati lehetőségek, ha hiányzik az ahhoz szükséges önerő. Néhány éve még 18 alkalmazottat foglalkoztattam, ma 3 főállású dolgozóm és 4 tanulóm van. Bevallom, ha nem volnának a tanulók, tán már nem is dolgoznék. Amíg vannak, próbálkozom. De elkeserítő a helyzet, a körbetartozások egyre hatalmasabbak, ahogyan a fantomcégek száma is egyre több. Egyszemélyes vállalkozások nyerik meg a tendereket, s adják ki azokat alvállalkozóknak, miután lefölözték. Azonban hiába az ajánlattételeink, húszból sokszor csak egy ajánlatunk lesz nyertes - tette hozzá Sántha Károly.

Nem csak a nagyon kicsik vannak bajban. A legvadabb pletykák kezdtek el keringeni Móron azóta, hogy az AEES gyárában kedden és szerdán szünetelt a termelés. A tömeges munkahely-elvesztés végül fals információnak bizonyult, péntekre már javarészt újra munkába álltak az emberek, a szombati műszakváltáskor pedig épp a szokásosnál is többen voltak ott a gyár kapujánál: túlórában dolgozták le a dolgozók a kimaradt munkanapokat. 
A munkahelyek megmaradása nem a móri gyár gazdaságosságán áll vagy bukik. A vállalat németországi részlegénél csődeljárás indult be, pár napra ennek a hatása érződött Magyarországon. Megkeresésünkre az amerikai tulajdonos nem reagált, a cég magyarországi szóvivője is csak szűkszavúan nyilatkozik, úgy vélvén, nagyobb volt a füstje, mint a lángja a múlt heti leállásnak. A több száz dolgozó közül sokan nem így éreznek, az általunk megkérdezettek azt mondják, a termelés visszaállása ellenére is bizonytalanságban vannak. A gyár vezetői a helyzet tisztázására Fenyves Péter móri polgármesterrel is találkoztak a héten, s hangoztatták, a csődeljárásra a gazdasági védekezés egyik lehetséges formájaként tekintenek.

A két este nem egyedülálló - derül ki az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (AFSZ) adataiból. A nyilvántarott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya decemberben 12,4 százalékos volt. Ezen belül Veszprém 13,4, Komárom-Esztergom 11,1, Fejér megyében pedig 12,4 százalékos. Bár a régió az országos 13,7 százalékoshoz képest jól áll, a helyzetet rontja, hogy  a gazdaságilag aktív népesség is csak a munkaképes népesség 61,5 százaléka.
Az igazán szomorú hír az, hogy a válság lecsendesedése után egy újabb elbocsátási hullám jelei látszanak. Úgy tűnik, hogy az a mikro-, kis- és középvállakozói réteg, amelynek a visszaeső fogyasztás és a  nagy beszállítók költségcsökkentési lépései miatt kevesebb megrendeléshez jut, jelentős elbocsátásra kényszerül - hangzott el egy székesfehérvári, a rugalmas foglalkoztatás lehetőségeiről szóló konferencián. Ez a kör, mivel nem csoportos létszámleépítésről van szó, nem is látszik a munkaügyi szervezetnél - mondta Pákozdi Szabolcs, a regionális munakügyi központ szakmai főigazgató-helyettese.  - A munkahely-megőrzésre fordított támogatások statisztikáiból az derül ki, hogy a munkavállalók szinte mindent elkövettek azért, hogy meg tudják őrizni a munkavállalókat  - hangsúlyozta a szakember.
A válság ellen a rugalmas, más néven atipikus foglalkoztatás lenne az egyik legjobb eszköz, ehhez azonban komoly attitűd és szemléletmódváltozásra lenne szükség. Magyarországon  a rugalmas foglalkoztatási formák - amelyek közül legtöbben csak a távmunkát és  a részmunkaidős foglalkoztatást ismerik - csak elvétve fordulnak elő. A jogszabályi környezet kiforratlan, a munkaadók és a munkavállalók ismeretei hiányosak. Míg nálunk jelenleg a munkavállalók 4 százalékát érinti a részmunkaidejű foglalkoztatás, az EU-ban 17,7 százalékos az átlag, de a távmunkával is ez a helyzet: amíg nálunk alig 1-2 százalék az így dolgozók aránya, az  EU-ban 6-7 százalékos.


Feltámadhat néhány szakma

A munkaügyi központ munkatársai tavaly ősszel 737, a  régióban működő  munkáltatót kérdeztek meg termelésükről, gazdasági, munkaerőpiaci helyzetükről és azok várható alakulásáról. Közülük minden tizedik ezer főnél többet foglalkoztató nagyvállalat volt, 84,2 százalékuk pedig tisztán belföldi tulajdonú cég volt.
Jelenlegi üzleti helyzetét 13,3 százalék jónak, 53,2 százalkék kielégítőnek, 30,6 százalékuk pedig rossznak ítélte meg. A megkérdezettek idén már némi javulásban bíznak. Az első félévi várható üzleti helyzet 16,8 százalékuk szerint jó, 53,1 százalék szerint kielégítő, 30,2 százalékuk szerint pedig rossz lesz. A pesszimisták főleg a kisvállalkozói körből kerülnek ki.
A jövőbeni kilátásokra legfőképp a takarékosabb fogyasztás nyomja rá a bélyegét - szögezte le Pákozdi Szabolcs, a regionális munkaügyi központ szakmai főigazgató-helyettese. Idén várhatóan tovább növekszik a szakképzettek iránti igény,  s miközben a foglalkoztatás ösztönzése miatt a munkabérterhek csökkentésére és a közfoglalkoztatási programokra lehet számítani. A magas termelékenység miatt csökken az ipar munkaerőigénye. A foglalkoztatási struktúrában előtérbe kerülnek  az egyes szolgáltatások alkalmazásai - a tartós fogyasztási cikkek javítása,  a környezet megóvása,  a megújuló energiák, új környezetbarát anyagok előállítása, idősgondozás, felnőttképzés, informatikai képzettségek, kommunikációs szakmák, szabadidő eltöltéséhez kapcsolódó foglalkozások. 

Cikkek a válságról ide kattintva olvashatók! 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!