Belföld

2010.06.29. 08:44

Az egykulcsos adóról, a Ptk-ról a Parlamentben

FMH - Kedden folytatódott a munka a Parlamentben, ahol a képviselők az M9-es autópálya nyomvonaláról, a misszóvezetők leváltásáról, nemzetek felett álló szuperállam kiépítéséről, valamint az egykulcsos adó várható hatásairól beszéltek napirend előtt.

MTI


MSZP: presztízskérdés a Ptk. hatályon kívül helyezése

Lamperth Mónika (MSZP) arról beszélt, hogy a szocialista kormány a Vékás- bizottság féle Ptk.-t nem dobta ki egy az egyben az ablakon. Simon Gábor (MSZP) közölte: 2007-ben döntött úgy a kormány, hogy a Vékás-bizottság tíz év után befejezte a tevékenységét. A szocialista képviselő véleménye szerint az egész Ptk. hatályon kívül helyezése a mostani kormány presztízskérdésévé vált.

LMP: a kormány vitassa meg civil szervezetekkel a változásokat

Schiffer András (LMP) a Ptk.-ba a szocialista kormány által beemelt gyűlöletbeszéd törvény miatt szólalt fel többször két percben.    Az LMP azt javasolja, hogy a kormány vitassa át civil szervezetekkel, érdekképviseleti szervezetekkel is a változásokat  a Ptk.-ban - közölte.
Mint mondta, az LMP tervezi, hogy egyeztetéseket folytat a Ptk.-ról jogvédő szervezetekkel.

A Jobbik támogatja az előterjesztést

Gaudi-Nagy Tamás szerint a polgári törvénykönyv az egyik legmeghatározóbb jogszabálya a mindennapi életnek.
Kiemelte: az alkotmányhoz hasonló alapossággal kell nyúlnia a Ptk.-hoz is. Szerinte egyebek közt a sérelemdíj mértékét újra kell gondolni a tervezetben.
Elmondta, hogy az előterjesztést támogatni tudja, de módosításokkal fog élni.

Répássy: a tavaly elfogadott Ptk.-t sem szakmai, sem politikai konszenzus nem övezte

Az igazságügyi államtitkár felszólalásában azt mondta, a 2009-ben elfogadott Ptk. 20-30 százaléka okozza a problémát, ez váltotta ki a szakma és a politika kritikáját. A kormány értékelése szerint ugyanis az elfogadott Ptk.-t sem szakmai, sem politikai konszenzus nem övezte - közölte Répássy Róbert, hozzátéve, hogy komoly minőségi kritikák is megfogalmazódtak a kódexszel szemben.
 Az államtitkár tájékoztatása szerint 2011 végéig fogadható el az új Ptk., ami azt jelenti, hogy 2013. január 1-jén egységesen léphetne hatályba az új törvénykönyv.

Az elnöklő Ujhelyi István ezt követően elnapolta a javaslat általános vitáját, majd az Országgyűlés részletes vitára bocsátotta az államháztartásról szóló törvénymódosítási javaslatot.

A képviselők délután 13 órától a köztársasági elnök megválasztásával folytatják munkájukat. Először a jelöltek meghallgatására kerül sor 10-10 perces időkertben, majd a szavazatok leadására 40 perc áll rendelkezésre.
A voksok összeszámolása további 40 percet vesz igénybe, így eredményes szavazás esetén az eskütétel várhatóan fél háromkor lehet.

OLDALTÖRÉS: Vita az új Ptk.-ról

 

 

 

Vita az új Ptk.-ról

Az új polgári törvénykönyv hatályba nem léptetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájával folytatódott kedden az Országgyűlés munkája. A Fidesz a politikamentes jogalkotást, az MSZP a kódex jogosultságát hangsúlyozta a vitában, a KDNP szerint kiérleletlen volt az új Ptk. A Jobbik szerint az egész szakma elismerését kivívják, ha nem lép életbe az új Ptk., az LMP vezérszónoka jogtechnikai szükségszerűségről beszélt.

Répássy Róbert: nem lép életbe az új Ptk.
    
A közigazgatási és igazságügyi tárca államtitkára a javaslatot ismertetve kiemelte: az előterjesztés arról szól, hogy a Ptk.-ról szóló, előző ciklusban elfogadott új törvény nem lép hatályba. Az indítvány továbbá orvosolja azt a jogbizonytalanságot előidéző helyzetet is, amellyel május elseje óta kell szembenézni az Alkotmánybíróság döntése nyomán - mondta Répássy Róbert a Ptk. hatályba nem lépéséről, valamint az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló indítvány expozéjában. 
Kifejtette: napi jogalkalmazási problémát jelent a nyilvántartási rendelkezések és a hatályos jogszabályok közötti inkoherencia. Problémát okoz, hogy a törvény olyan adatok nyilvántartását írja elő, amelyeket a hatályos jog nem is ismer - tette hozzá. A cselekvőképességet kizáró gondnokságra ugyanakkor nincs jogszabályi felhatalmazás; ezt orvosolja a javaslat azzal, hogy a nyilvántartási törvény szabályaihoz igazítja a hatályos anyagi és eljárásjogi szabályokat - mutatott rá.
A jogrendszer tartalmaz még néhány olyan rendelkezést, amely a kihirdetett, de hatályba nem lépett törvényhez kapcsolódnak. Ezeket a törvénymódosításokat ősszel a kormány beterjeszti - ígérte.     
    
Fidesz: politikamentes jogalkotásra van szükség

Vitányi István, a Fidesz vezérszónoka felidézve az eredeti jogszabály elfogadását és az előzményeket elmondta, hogy a javaslatot Sólyom László államfő visszaküldte az Országgyűlésnek megfontolásra, majd az Alkotmánybíróság a törvény bizonyos rendelkezéseit megsemmisítette. A most benyújtott javaslat a hatályba nem léptetés mellett orvosolja azt a jogbizonytalanságot, amely abból állt elő, hogy a Ptké. bizonyos kérdésekre nem terjed ki. 
Hangsúlyozta: fontos a kiérlelt, politikamentes jogszabályalkotás, hogy a XXI. században méltó magánjogi kódex szülessen. Ezt teszi lehetővé a tervezet - mondta. 

MSZP: fontolja meg az Országgyűlés a magánjogi kódex jogosultságát

Simon Gábor, az MSZP vezérszónoka kiemelte: az új Ptk.-ról szóló javaslatot hosszas előkészítő munka előzte meg. A széleskörű egyeztetések lehetőséget adtak arra, hogy a szakmai, civil szervezetek kifejtsék álláspontjukat - mondta. 
A szocialista politikus idézett a mintegy 1.200 paragrafusból, annak érzékeltetésére, hogy mit jelent az új Ptk. véleménye szerinti "annullálása". 
Úgy értékelte, egy 1.200 paragrafusból álló törvényt csupán presztízs okokból nem lehet kidobni, ez felelőtlenség, minden áron való ellenkezés. A magyar polgári jogot éri veszteség ezáltal - vélte. Azt kérte, fontolja meg az Országgyűlés a magánjogi kódex jogosultságát. 
    
KDNP: kiérleletlen volt az új Ptk.
    
Salamon László, a KDNP vezérszónoka felidézte, számtalanszor kifogásolták az új Ptk. kapcsán a megfelelő előkészítés hiányát. Kiérleletlen, számos ponton vitatható formában erőltette át az előző kormány az Országgyűlésen - mondta.
A törvénynek véleménye szerint nincs meg a szakmai legitimitása, a hatályba léptetéssel kapcsolatban pedig "alkotmányellenes erőlködésről" beszélt a kereszténydemokrata politikus.
A presztízsszempontok eleven cáfolatát a szakmai bírálatok sora jeleníti meg - közölte, hozzátéve: a tervezet a "törvényalkotói ámokfutás" okozta romeltakarítást hivatott elvégezni, és egy tiszta alapokra helyezett új Ptk. megalkotása előtt nyithatja meg az utat. 
    
Jobbik: arról szól az új Ptk. hogyan nem szabad törvényt alkotni

Staudt Gábor azt mondta, hogy az új Ptk. elfogadása azt mutatta meg, hogyan nem szabad törvényt alkotni. 
Kifogásolta, hogy a 1.200 szakaszból álló új polgárjogi alkotmány vitája 14 óráig sem tartott a parlamentben. Ez önmagában szégyen - fogalmazott. Az egész szakma elismerését ki fogja vívni politikai hovatartozástól függetlenül, hogy új Ptk. nem lép hatályba - emelte ki.

LMP: a javaslat jogalkotási szükségszerűség

Schiffer András úgy fogalmazott, hogy a javaslat jogalkotási, jogtechnikai szükségszerűség. Meglehetősen nehezen kezelhető helyzet állt elő május 1-én, amit meg kell oldani - mutatott rá.
Jobb helyeken alkotmányt, polgári törvénykönyvet nem egy ciklusra szoktak alkotni - jegyezte meg. Az az eljárás, ahogy a Gyurcsány-kormány kezelte a kodifikációs folyamatot, szerinte megengedhetetlen. Példátlan az, hogy egy miniszterelnök, aki meglehetősen szerény teljesítményt tudott felmutatni, úgy gondolja, azzal vési be nevét a történelembe, hogy polgári törvénykönyvet is ad az országnak - fogalmazott.
Polgári törvénykönyveket és alkotmányt ne egy-egy politikus próbáljon megalkotni, fontos, hogy ezeket a kérdéseket a lehető legszélesebb társadalmi konszenzus övezze - közölte. A javaslattal összefüggésben a jövőre nézve a gondnoksági reform megvalósulásának szükségességét emelte ki.

A KDNP az M9-es autópálya nyomvonaláról

Firtl Mátyás arról beszélt, hogy az útépítés egy térség fejlődésének alapvető előmozdítója. Mint mondta, 2001-ben, az Orbán-kormány idején rögzítették a gyorsforgalmi úthálózati rendszer részeként a Sopront északról elkerülő M9-es út nyomvonalát, egy 2006-ban született döntés értelmében azonban az M9-es autópálya már nem vezetne Sopron felé.
Fónagy János államtitkár azt válaszolta: az M9-es az a déli autópálya, amely a délvidéket köti egybe, az út határ menti csomópontja az utolsó döntés szerint Kőszegre helyeződött át.
Kiemelte, hogy a kormány tervei között szerepel a távlati úthálózati fejlesztési program felülvizsgálata.

MSZP: hány nagykövetnek kell távoznia?

Kovács László arról beszélt, hogy néhány napja a Külügyminisztérium vezetése berendelt 15 misszióvezetőt, és miközben csak ötüknek járt le a mandátuma, azt közölték velük, hogy több mint a felüknek. Felidézte, hogy amikor 2002-ben ő lett a külügyminiszter, akkor elődjének, Martonyi Jánosnak több helyettes államtitkára nagyköveti posztot kapott.
Pár hét alatt mit csinált bármelyik misszióvezető, hogy máris megingott bennük a bizalom? Hány nagykövetet rendelnek még be a minisztériumba, és hányat küldenek el két hónap felmondási idővel? - kérdezte.
Németh Zsolt külügyi államtitkár válaszul misszióvezetők nevét sorolta, akiket, mint mondta, Kovács László 2002-es miniszteri kinevezése után hazarendeltek. Újabb neveket sorolva azt mondta: 2002-ben Kovács László ezeket a személyeket felmentette minisztériumi vezető beosztásukból, és ennek eredményeképpen, a Külügyminisztériumban az összes főosztályvezetőt, egy kivételével, lecserélték.
"Önnek semmilyen erkölcsi alapja nincsen számon kérni bármilyen felmentést" - mondta Németh Zsolt a volt külügyminiszternek, aki elismerte, hogy a Külügyminisztérium hazarendelt 15 misszióvezetőt, mivel ötüknek lejárt a négyéves mandátuma, és vannak akikben politikai alapon nem bízik meg a kormány, mert részesei voltak "a 2002-es politikai tisztogatásnak".
A következő időszakban további személyügyi intézkedések várhatók - jelentette ki.
    
Jobbik: nemzetek felett álló szuperállam kiépítése kezdődött meg az EU-ban

Balczó Zoltán arról beszélt, hogy a június 17-i brüsszeli EU csúcson megállapodás született arról, hogy 2011-től minden tagország nemzeti költségvetését először az európai bizottságnak kell véleményeznie és jóváhagynia.
Az intézkedést okát a görög hitelválság adta - tette hozzá.
A Jobbik szerint a lisszaboni szerződéssel egy nemzetek felett álló szuperállam kiépítése kezdődött meg - közölte a képviselő, aki szerint Magyarország nem él az önálló monetáris politika lehetőségével.
Cséfalvay Zoltán államtitkár kiemelte: Magyarország kormányai az elmúlt nyolc évben soha nem mondtak valós számot a költségvetés helyzetéről. 
Mint mondta, az EU mindössze egy tájékoztatást kér a magyar költségvetés sarokszámairól, a tervezett GDP növekedésről és ha Magyarország számít az EU védőernyőjére, akkor az egy minimum, hogy a szervezet a magyar büdzsé sarokszámait láthassa.
A kormány olyan költségvetést kíván felállítani, amelynek számait be tudja tartani - jelentette ki.
    
LMP: az egykulcsos adó a belföldi reálkereslet csökkenését hozza 

Scheiring Gábor arról beszélt, hogy több multinacionális cég bezárja magyarországi telephelyét. A magyar gazdaság, a kis-, és középvállalkozások rendkívüli mértékben kiszolgáltatottak - értékelte.
Véleménye szerint a miniszterelnök által bejelentett 29 pontos akcióterv a Bajnai-kormány gazdasági politikájának folytatása. Az egykulcsos adó a belföldi reálkereslet csökkenését hozza és növeli a luxuscikkek utáni keresletet - összegzett.
Cséfalvay Zoltán úgy fogalmazott: az adócsökkentés nem csodaszer, de alapfeltétele annak, hogy az állam az adórendszeren keresztül segítse a szorgalmat.
A multinacionális vállaltoknak elegük volt a szocialista piacgazdaságból, és ezért mentek el - közölte.
Elmondta, hogy a kormányprogramban szereplő Széchényi-terv 2011. január 15-én indul újra.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!