Belföld

2012.07.17. 05:01

Az Alkotmánybíróság döntéseinek súlya

Feladta a leckét az Országgyűlés az Alkotmánybíróságnak, amikor kimondta a nyugdíjkorhatárt elérő bírák kötelező felmentését az erre vonatkozó jogszabályban.

Barták Péter

A parlament indoka ugyanis valóban elfogadható, amikor az általános nyugdíjazási korhatárra hivatkozik, hiszen az ma Magyarországon általánosan 62 év. Ugyanakkor ez alól felmentést adnak a bírói függetlenségből fakadó alkotmányos követelmények. Ami a leginkább kifogásolható, az az átmenetiség és fokozatosság hiánya, hiszen így közel 300 bíró kapta meg az elmúlt fél évben a felmentéséről szóló levelet. Az Alkotmánybíróság még soha nem hozott ennyi különvéleménnyel döntést, és az egyforma szavazatszámból következő patthelyzetet Paczolay Péter elnöknek kellett feloldania döntésével. Az Országos Bírósági Hivatal mindenesetre sietett leszögezni: az Alkotmánybíróság mostani döntése nincs közvetlen hatással a bírák már megszűnt és a későbbiekben megszűnő szolgálati viszonyára. Ezt erősítette meg Orbán Viktor is, aki kijelentette: a rendszer marad, a kormány a héten kidolgozza a javaslatait a nyugdíjtörvény, az alaptörvény és a bíróságokról szóló jogszabály összhangba hozására.

A kérdés már csak az, hogy tulajdonképpen miről is döntött akkor az Alkotmánybíróság?

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!