A szűkebb hazánk ereje - Fejér megye ezer éves

- A napi teendők szorításában az ember a következő feladatokra tekint, s nem tudja érzékelni az időt, az idő múlását, s távlatosságát - kezdte ünnepi beszédét Spányi Antal katolikus megyés püspök, az ezeréves Fejér megyét méltató ünnepi szónoklatában. - Szent István keresztény egyházat épített - hangsúlyozta a főpásztor -, s egyben létrehozta azt a közigazgatási rendszert, amely ezer éven át szolgálta a közösséget a közös értékek alapján.

A megyerendszer kiállta az idő próbáját, s e rendszeren belül Székesfehérvár az ország központjaként fontos küldetést teljesített. A prépostság vallási és kulturális fellegvárként, a királyi székhely országszervező szereppel vált a Kárpát-medencei haza egyik centrumává. A Jeruzsálemi Szentföldre vonuló zarándokok útja is erre vitt, s új és új eszmék áramlottak e jelképes vonalon Európa szögleteiből ide s tova. Székesfehérvár európai város, Fejér megye európai rangú területi, közigazgatási egységként vonult be a kontinens és Magyarország történelmébe, szögezte le Spányi Antal. közgyűlési elnök köszöntőjében természetesen szintén a megye egységének fontosságát emelte ki, meg- és fenmmaradása mellett tört lándzsát.

Balogh Ibolya

- A vármegyék, köztük Fejér megye meghatározó szerepet játszottak a magyar államiság fennmaradásában, a török uralom alatt a megyei szervezet akkor is élt, amikor az ország nagy része elveszett - idézte. - A megyerendszer elsorvasztására tett kísérletek, a régiók létrehozására irányuló törekvések mind meggondolatlan, a múltat semmibe vevő kezdeményezések - fogalmazott kritikusan az elnök.

Színvonalas irodalmi és zenei előadás kötötte össze a szónoklatokat, a Vörösmarty Színház és az Alba Regia Szimfonikus Zenekar művészei által. A dicső elődök megidézése kapcsán adták át Fejér megye két egykori főispánjának restaurált képét. Gróf Cziráky János és gróf Károlyi József egészalakos portréit a múzeumba száműzték 1945 után, s most helyreállítva visszakerültek az őket megillető helyre, a megyeháza termeibe. Az ünnepi közgyűlésre meghívott Károlyi-unoka, a Franciaországból Fehérvárcsurgóra visszatelepült Károlyi György meghatottan és büszkén tekintett dicső elődjére, aki nehéz időkben, 1919-ben állt Fejér vármegye élén. A fiatal politikus a trianoni tragédiát megelőzően terjesztette elő határozati javaslatát, amely a megye ragaszkodását volt hivatott kifejezni az egy és oszthatatlan magyar állam területi integritásához. A javaslatot megörökítő márványtábla szintén a megyeháza falára került vissza több évtized után. Személyes és történelmi vonatkozása a történetnek, hogy a Fejér megyei főispán Károlyi József apáról féltestvére volt Károlyi Mihálynak.

- A nagyapám, Károlyi József akkor is hű maradt eszményeihez, amikor az a hátrányára vált. A tanácsköztársaság idején fel akarták akasztani, rálőttek a kocsijára. A királyt akkor segítette, amikor az már nem volt király, nem nyert érte babérokat, sőt. Saját vagyona is megrendült, mégis támogatta az elűzött családot - mondta el Károlyi György. - Nem ismertem már őt, 1934-ben halt meg, a születésem előtt 12 évvel, alig ötvenévesen, betegségben. Mindössze 31 évesen lett főispán, korán betöltötte hivatását. Azt hallottam, vidám, nyitott személyiség volt, egyben mélyen hívő ember. Valódi kereszténydemokrataként jellemezhetném őt a mai fogalmak szerint.


Írók, költők vallottak arról az irodalmi pályázatra küldött műveikben, mit jelent számukra Fehérvár. A fotón a díjazottak
Fotók: Nagy Norbert

A jeles eseményre irodalmi pályázatot írt ki a megye, régi jó hagyományokat követvén. L. Simon László író, a megyei közgyűlés oktatási és kulturális bizottságának elnöke örömét fejezte ki, hogy noha nem kedvez a mai kor az emelkedett gondolatoknak, sikerült színvonalas irodalmi teljesítményre inspirálni az alkotókat. Zsirai László, Marafkó László, Bata János különdíjakat kaptak, a szakértő zsűri által harmadik helyezettként kapott elismerést Sohár András, László Zsolt és Nagy Ágnes. Második díjat kapott Hétvári Andrea és Oláh András, az első díjat pedig Gál Sándor és Gábor Ágnes. Ha kérdezték az édesapámat, hová való, azt felelte, Fejér megye, Magyarzámoly, így különböztetvén meg magát Győrzámolytól - szolgál személyes, családi vonatkozású momentummal a neves Fejér megyei néprajzkutató, Lukács László. - A megyék ezer éve léteznek, ez a mi ügyünk! - summázza.

-