Budaházy-per - Zárt tárgyalást rendeltek el

Az ügyész által a vádlottakat terhelő tanú védelmében tett indítványnak helyt adva a bíróság nemcsak a hallgatóságot és a sajtót, de Budaházyt és egyik vádlott-társát is eltávolíttatta a tárgyalóból. 
A vád tanúját korábban robbanóanyaggal való visszaéléssel gyanúsították az ügyben, de a hatóságokkal való együttműködés miatt megszűnt vele szemben a nyomozás. A férfi szerda délelőtt arról beszélt, hogyan lett a Budaházy vezette Hunnia Mozgalom "katonája", miként zajlottak a kiképzések, de amikor az ebédszünet után a konkrét merényletek kerültek volna szóba, egyre vontatottabbá vált a vallomása, időnként egyszerű kérdések után is percekig hallgatott és egyre kevésbé emlékezett a történtekre. 
Ekkor a bíró megkérdezte, hogy történt-e valami az ebédszünetben, van-e a teremben valami zavaró körülmény, mire a tanú annyit mondott, nem, csak le van blokkolva, fél a hamis tanúzástól, hosszú a tárgyalás. 
(Egy hónapokkal ezelőtti tárgyaláson annak az egyetlen vádlottnak, aki a nyomozás során beismerő - méghozzá részletes, magát és társait is terhelő - vallomást tett, a szünet elrendelésekor a hallgatóságból odaszóltak: "megtalálunk!". Ezután a vádlott visszavonta nyomozati vallomását, mondván, hogy csupán családja védelmében tette, és azért, hogy kikerüljön az előzetes letartóztatásból.)
A bíró a Budaházy-per szerdai tárgyalásán délután rövid szünetet rendelt el. A szünet után az egyik védő szóvá tette, hogy a tanú az ügyésszel beszélgetett a folyosón. Az ügyész erre azt mondta, a tanú védelméről beszélgettek, és erre hivatkozva indítványt tett a zárt tárgyalásra, illetve Budaházy és egyik vádlott-társa tárgyalóból való eltávolíttatására. 
Több védő és Budaházy is tiltakozott, de a bíró elrendelte a zárt tárgyalást, azzal: maga is érzékelte, hogy a tanút "zavarják bizonyos körülmények", nyilvánvaló a különbség a tanú ebédszünet előtti és utáni vallomástétele között, és egyébként sincs oka kétségbe vonni az ügyészség tanú védelmében tett indítványának megalapozottságát egy olyan tanú esetében, akinek a meghallgatását a vádhatóság kérte.  
A hallgatóság hosszú percekig zajongva tiltakozott a zárt tárgyalás ellen, de végül önszántából távozott a teremből, így az ügy tárgyalása idején a Fővárosi Bíróság épületében rendszerint jelen lévő jelentős rendőri erőknek nem kellett közbeavatkozniuk. Az előzetesben lévő Budaházyt a büntetés-végrehajtás kommandósai elszállították.
A szerdai tárgyalás korábbi szakaszában a vád tanúja, aki több vádbeli támadásban is részt vett, az előzményekről beszélve kitért arra: 2007-ben csatlakozott a Budaházy György vezette Hunnia Mozgalomhoz. Vidéken tartottak kiképzéseket, amelyekről mozgósítás céljából videót is készítettek, azon látható, hogyan kell a Molotov-koktélt használni, és felismerhetetlen csuklyás férfiak gyakorlatokat mutatnak be a szabadban. A tanú elmondta: a videó, amely a Szent Korona Rádió és a kuruc.info honlapján volt megtekinthető, tartalmazott egy betyárruhás lovas jelenetet is.   
A tanú közlése szerint Budaházy ötlete volt a videó, az azért készült, hogy megmutassák a tüntetésre járóknak, van a Gyurcsány-kormánynak nemzeti ellenzéke. Beszélt arról is, hogy volt "mozgalmi telefon", amelyen a tüntetések közben kommunikáltak, és elektronikus levelezőrendszer, ahol virágnyelven tudatták egymással akcióik sikerét.  
A tanú elmondása szerint 2008 végére már többen "féltek a lebukástól", szóba került, hogy a Hunnia Mozgalom egyik tagját, aki jelen ügy vádlottja, megkereste a Nemzetbiztonsági Hivatal. A mozgalom kezdett "elakadni, hiányzott az a tömegtámogatás, ami a mozgósításhoz kellett volna" - tette hozzá a férfi.
Az előzmények után a tanú a vádbeli, 2007. őszi szocialista, illetve szabad demokrata pártirodák elleni támadásokkal folytatta vallomását. Azt mondta, hogy listákat kapott képviselők, illetve irodák címével, és több helyszíni felderítésben is részt vett, például próbálta kideríteni, hol vannak térfigyelő kamerák. 
A tanú ezeknek a konkrét vádpontoknak, merényleteknek a kapcsán tett vallomása során bizonytalanodott el annyira, hogy azt látva a bíró az ügyész indítványára zárt tárgyalást rendelt el. A vád tanújának meghallgatása a következő tárgyaláson is folytatódik, így azt minden bizonnyal a nyilvánosság kizárásával tartják.

Több órás vallomás várható egy terhelő tanútól

Egy terhelő tanú vallomásával folytatódott a terrorcselekményekkel vádolt Budaházy György és társainak büntetőpere a Fővárosi Bíróságon szerdán.
A férfi várhatóan több órán át tesz vallomást az elsőrendű vádlott által irányított Hunnia Mozgalomról, amelynek "katonái" az ügyészség szerint Molotov-koktélos támadásokat hajtottak végre 2008-ban és 2009-ben az akkor kormányzó szocialista és szabaddemokrata párt székházai, illetve politikusai, miniszterek és országgyűlési képviselők ingatlanai ellen. A támadások célja az volt, hogy megfélemlítsék a kormánytöbbséget, meghiúsítsák törvényjavaslatok, például az egészségbiztosítási pénztárakkal kapcsolatos jogszabály megszavazását, vagy akár a Bajnai-kormány megalakulását.
A tárgyaláson a bíró ismertette, hogy a tanú ellen ebben az eljárásban korábban folyt nyomozás robbanószerrel való visszaélés miatt, de azt időközben megszüntették.
A szegényes öltözetű, középkorú férfi nehézkesen, mélyeket sóhajtva kezdte a vallomástételt. Elnézést kért, mondván: nagy teher van rajta. A bíróság közben figyelmeztette a vádlottakat, hogy ne integessenek a tanúnak, az érdeklődőket arra intette, hogy ne zavarják a tárgyalást, az ügyvédeket pedig arra kérte, hogy a vallomástétel végén tegyék meg észrevételeiket, ugyanis Budaházy védője a nehezen megszólaló tanút vallomása kezdetén szinte percenként félbe szakította hozzászólásaival.
A tanú szinte valamennyi vádlottat felismerte és azonosította a tárgyaláson. Elmondta: 2007-ben a Hunnia Mozgalom "katonájának" jelentkezett, mert megrázta a civilek elleni 2006 őszi rendőri brutalitás és úgy érezte, valamit tenni kell, hogy ne legyenek olyan védtelenek. Egy "alkotmányozó nemzetgyűlésen", a budai Várban jelentkezett a Hunnia Mozgalom "katonájának", felírták az adatait, és elment Diósdra, ahol - szavai szerint - az "egész elkezdődött", fizikai felmérésen kiválogatták a jelentkezők közül az alkalmas személyeket.
A tanú sok ponton a vádirattal összhangban beszámolt arról, hogy egyes fővárosi rendezvényeken a szimpatizánsoknak a Gyurcsány-kormánnyal szembeni fellépésről, árnyékkormány és saját titkosszolgálat létrehozásáról szónokolt. A toborzás során nemcsak "katonákat", hanem "támogatókat" és "polgárokat" is vártak a szervezők a Hunnia Mozgalomba. A vidéki kiképzéseket az elsőrendű vádlott, Budaházy irányította, alparancsnokokat nevezett ki és váltott le, amikor például egy utcai csetepatéban egy "tizedes" rosszul vezette a csapatát. A vidéki "edzéseken" volt futás, önvédelmi sport és dobógyakorlat is, ahol a Molotov-koktél használatát próbálgatták. A lányok eközben főztek. A tanú a toborzások szónokai között említette Toroczkai Lászlót, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tiszteletbeli vezetőjét.
A három hónapja indult büntetőperben eddig egy súlyosan terhelő bizonyíték merült fel: az egyik korábbi tárgyaláson a bíróság ismertette az egyik vádlott hosszú, részletes beismerő, másokat is terhelő nyomozati vallomását a kiképzésekről és a merényletekről, ám a vádlott az ismertetés után visszavonta ezt a vallomását, a többi 16 vádlott pedig a büntetőeljárás során következetesen tagadta bűnösségét.
Az ügyészség szerint Budaházy György 2007 folyamán az Ír Köztársasági Hadsereg mintájára létrehozta a Hunnia Mozgalom elnevezésű szervezetet annak érdekében, hogy 2007-2009-ben terrorcselekményekkel, főként Molotov-koktélos támadásokkal állami szerveket kényszerítsen, az akkori szocialista-szabaddemokrata kormánytöbbség politikusait és a lakosság velük rokonszenvező csoportjait megfélemlítse, és befolyásoljon parlamenti döntéseket.
Ugyanakkor a vádiratból kiderül az is, hogy az elkövetők egyes esetekben a személyes ellenszenv okán választottak célpontokat, mint például a Vörös Csepel elnevezésű szórakozóhely, melegek által látogatott bár, szauna, illetve egy Hollán Ernő utcai jegyiroda esetében. Ez utóbbinak az volt a "bűne", hogy 2008 márciusában egy, a Hungarica zenekar koncertje után érdeklődő hölgyet állítása szerint nem szolgáltak ki, és ő ezt elpanaszolta radikális internetes fórumokon, például a kuruc.info-n, mire Budaházy felháborodottan utasítást adott az akcióra. A jegyiroda 2008. április 1-jére virradóra kiégett, a kár félmillió forint volt.
A vádirat tartalmazza Csintalan Sándor egykori szocialista politikus, a HírTV műsorvezetőjének "megleckéztetését" is, amire azért adott utasítást az elsőrendű vádlott, mert mozgalmának katonáit Csintalan huligánoknak, rongálóknak, provokátoroknak nevezte. A sértettet este az otthonánál, a garázsban verték össze vascsővel, majd a vérző, életéért könyörgő áldozattól elvették 8 ezer forintját.
A vádpontok között szerepel puszta pénzszerzés céljából elkövetett bűncselekmény is, egy ATM pénzkiadó automata felrobbantása.
A vádbeli cselekményekért a törvény szerint akár életfogytiglani szabadságvesztés is kiszabható.