Belföld

2011.04.01. 15:50

Másfél milliárdos megtakarítás a HM-nél

Fél év alatt mintegy másfél milliárd forintos megtakarítást eredményezett a Honvédelmi Minisztériumnak (HM), hogy már nem civil biztonsági őrök, hanem az önkéntes, tartalékos haderő katonái védik a laktanyákat és más objektumokat - mondta Hende Csaba honvédelmi miniszter pénteken Budapesten, az Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetemen tartott előadásában.

MTI

A tárca vezetője a XXI. századi haderő - az önkéntes tartalékos rendszer felállítása Magyarországon című  előadásában hangsúlyozta: nem egyszerűen "átöltöztették" a civil biztonsági cégek alkalmazottait, hanem "kiképzésük és felkészítésük által egy új képességgel lett gazdagabb a honvédség".
A már szolgálatba állt mintegy kétezer önkéntes, tartalékos a laktanyák őrzése mellett például katasztrófahelyzetben is bevethető - mutatott rá Hende Csaba. A rendszer elemei folyamatosan alakulnak ki, így 2014-re, a ciklus végére a tervek szerint már mintegy hatezer, a remények szerint viszont nyolcezer tartalékos állhat rendszerbe - tette hozzá.
A miniszter közlése szerint addig még ki kell alakítani - többek között - a kompenzációs rendszert, amely az önkéntesek munkahelymegtartását, munkáltatóik ösztönzését szolgálná, és létre kell hozni azt az adatbázist, amely a tartalékosok és a potenciális hadkötelesek neveit is tartalmazná.
A potenciális hadkötelesek - tehát minden felnőtt magyar férfi - adatait az állami nyilvántartási rendszerből szereznék be, nem lenne ezzel kapcsolatos adatközlési kötelezettsége az érintetteknek - fűzte hozzá. Szavai szerint az önkéntes, tartalékos rendszer több komponensből épül majd fel. Így lesznek csak békeidőben, például katasztrófahelyzetben bevethető részei, de egyes tartalékosok akár külszolgálatra, missziós munkára is jelentkezhetnek majd - magyarázta.
A tervek szerint olyan alcsoportja is lenne a rendszernek, amelyet a "hazafias gondolkodás erősítésére" hoznának létre: az oda jelentkezők a szakértelmükkel, a tapasztalatukkal, a civil lakosság és a honvédség közötti kapcsolatban segítenének - mondta a tárca vezetője.
Hende Csaba beszélt arról is, hogy terveik szerint pár éven belül az oktatásban is megjelennének a "katonai értékek". Az általános iskolában oktatnák, a felsőoktatásban pedig választható tantárgyként szerepelne a honvédelmi ismeretek.
A társadalom és a polgárok felelőssége a biztonság megteremtésében címmel tartott konferencián előadást tartott, mások mellett, Márki Gábor, a HM védelemgazdaságért felelős helyettes államtitkára, aki a kibertér védelme (cyber-defence) témakörben elmondta: az összekapcsolt informatikai hálózatok védelme területén nagyon fontos a már meglévő tudást folyamatosan kiegészíteni a NATO más tagállamainak tapasztalataival.
Közlése szerint a fenyegetés nagyon is valós ezen a területen, hiszen egy felmérés szerint például a világon gazdálkodó cégek többsége elszenvedője volt már legalább egy kibernetikus támadásnak. A helyettes államtitkár szerint Magyarországnak ezen a területen kiváló esélye van arra, hogy az országban még megtalálható, ezzel kapcsolatos tudást megtartsa és fejlessze.
Pröhle Gergely, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára előadásában szélesebb értelemben, a magyar uniós elnökséggel összefüggésben közelítette meg a biztonság kérdését. Mint kifejtette, ide tartozik a gazdasági stabilitás kérdése, csakúgy mint az unió bővítésének ügye, vagy az európai romastratégia megteremtésének feladata is. Úgy vélte, mindez elsősorban a kompromisszumra való törekvés feladatát rótta a magyar elnökségre, és ebben a tekintetben az elnökség félidejéhez érkezve azt mondhatjuk, "ezt a szerepet elég lelkiismeretesen láttuk el" - mondta.
Pröhle Gergely külön kiemelte, hogy a magyar fél által sürgetett horvát csatlakozásnak mekkora szerepe lenne az egész Balkán, s ezzel a "belső" Európa biztonságára nézve is. Ugyanakkor az tapasztalható, hogy mindez aggodalmat kelt Európa fejlettebb államaiban, s ezzel kapcsolatosan gyakran nagyon "populista" érvelésekkel találkozunk - hívta fel a figyelmet a helyettes államtitkár, megjegyezve, hogy a további bővítésben ezért "a német kommunikátoroknak nagyobb felelősséget kellene vállalniuk".
Christian Hegemer, aki az esemény társrendezője, a német Hanns-Seidel Alapítvány Nemzetközi Együttműködési Intézetének igazgatója, előadásában arról beszélt, hogy a civil társadalom erőforrásainak feltérképezése és alakítása mekkora jelentőséggel bírhat egy esetleges katasztrófahelyzet következményeinek kezelésében.
A közelmúltbeli japáni katasztrófa, vagy akár az észak-afrikai országokban nemrégiben lezajlott fejlemények, a tömeges bevándorlással vagy az utóbbi évek kiber-támadásaival kapcsolatos újabb fenyegetések nyomán gyorsan világossá vált, hogy a bizonytalanság milyen fontos tényező lehet egy társadalomban, s hogy ez még az eseményektől olyan távoli országra, mint Németország is hatással lehet - fogalmazott Christian Hegemer.
Szerinte fenyegetést jelenthet az árucikkek vagy az energiahordozók hirtelen drágulása is. Ezért - mondta az igazgató - mindezek leküzdésében Németországban magas, politikai szinten is megnyilvánuló elismertsége van a közhasznú munkának.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!