Belföld

2011.04.11. 13:26

EU-elnökség - Közös uniós következtetések az észak-afrikai menekültek ügyében

Közös következtetéseket sikerült megfogalmazniuk az uniós országok belügyminisztereinek az Észak-Afrikából érkező menekültek ügyében - jelentette be hétfőn Luxembourgban Pintér Sándor, az EU soros elnökségét ellátó Magyarország belügyminisztere.

MTI

A belügyi tárcavezetők tanácskozásának szünetében tartott köztes sajtótájékoztatón Pintér reményének adott hangot, hogy a közös uniós álláspont a későbbiekben "sok lehetőséget nyit meg", és jelentős mértékben előmozdíthatja a menekültkérdés kezelését.
 "Önkéntes segítségről van szó" - hangsúlyozta a magyar belügyminiszter. Mint mondta, több tagország segítséget kíván nyújtani Máltának, ahol népességarányosan a legsúlyosabb a helyzet. Így például Németország száz, Szlovákia tíz főt hajlandó átvállalni.
 Az Olaszországba, illetve Máltára érkező menekültek miatt az EU tovább kívánja erősíteni a FRONTEX-et, az unió külső határainak védelmét segítő ügynökséget - jelezte a sajtótájékoztatón Cecilia Malmström belügyi EU-biztos. Az unió a visszaszállításban is közreműködik, ám az észak-afrikai menekültek egy része nem küldhető vissza hazájába - tette hozzá. Elmondta, hogy már több tagország vállalta, kész befogadni bizonyos számú menekültet.
Malmström úgy vélekedett, hogy egyelőre korai lenne életbe léptetni azt a 2001-es uniós irányelvet, amely a szolidaritás jegyében átmeneti humanitárius lépésekre kötelez minden tagállamot. 
 E lépés megtételét Olaszország erőteljesen szorgalmazza ugyan, de a szóban forgó irányelv szerint akkor indokolt a kötelező rendelkezések életbe léptetése, ha uniós viszonylatban is rendkívül nagy menekülthullámról van szó. Az irányelv annak idején a koszovói menekültáradattal összevethető nagyságrendű migrációs válsághelyzet kezelésére született, és ilyen helyzet mindeddig nem állt elő. 
 Roberto Maroni olasz belügyminiszter ennek nyomán arra panaszkodott a sajtónak, hogy hazáját magára hagyták a problémával.
 "Felteszem magamnak a kérdést, van-e még értelme az EU-tagságunknak" - mondta. Az Északi Ligához tartozó miniszter szerint az unió "csak akkor kapcsolódik be, ha bankokat kell megmenteni vagy hadat kell üzenni, de ha szolidaritást kell mutatni olyan, nehézségekkel küzdő országokkal, mint Olaszország, akkor az EU elbújik".
 Az elnökségi köztes sajtótájékoztató után néhány órával nyilvánosságra hozott következtetésekben a belügyminiszterek hangsúlyozzák, hogy további források előteremtésére van szükség a menekülthelyzet kezeléséhez, és hogy az uniónak, valamint a tagállamoknak is szolidaritást kell mutatniuk a migráció által leginkább érintett országok hatóságaival. 
 "A menekültek önkéntes alapon történő áttelepítése (...) tartós megoldást jelenthet" - olvasható a következtetésekben. A miniszterek emellett "nyugtázzák" egyes tagállamok készségét menekültek befogadására. Kilátásba helyezik egyúttal, hogy szükség esetén május 12-én újabb, rendkívüli ülést tartanak menekültügyben.
Diplomaták elmondása szerint az ülésen többen bírálták Olaszországot amiatt, hogy Róma közölte: az Észak-Afrikából Olaszországba érkezett menekülteket ideiglenes tartózkodási engedéllyel fogja ellátni, amivel szabadon lehet majd mozogni a schengeni övezetben.
 Maria Fekter osztrák belügyminiszter szerint az olasz intézkedés "a szolidaritás hiányát tükrözi", és akár a belső határellenőrzést kiiktató schengeni rendszer összeomlásához is vezethet.
A franciák már életbe is léptettek határrendészeti ellenőrző intézkedéseket a francia-olasz határon. A németek és az osztrákok - bár szigorító intézkedést még nem hoztak - szintén jelezték, hogy szoros figyelemmel kísérik a helyzet alakulását. 
 Malmström a sajtótájékoztatón ugyanakkor cáfolta, hogy az észak-afrikai menekültek ügye próbára tenné a schengeni rendszert. A belső határellenőrzéstől mentes övezet megteremtését az európai integráció szép eredményének nevezte, és leszögezte, hogy azt meg kívánják őrizni. A mostani menekülthullámot az EU-biztos az európai szolidaritás próbatételének tartja.
Pintér Sándor ehhez hozzátette, hogy a miniszterek közül is mindenki kiállt a schengeni rendszer fenntartása mellett.
Cecilia Malmström emlékeztetett arra, hogy Olaszországnak joga van tartózkodási engedélyt kiadni a menekülteknek, az uniós előírásokkal összhangban.
 Az ide vonatkozó uniós szabályok szerint lehetőség van hat hónapos ideiglenes tartózkodási engedély kiadására, ami egyben 90 napig terjedő tartózkodási lehetőséget is jelent a többi uniós államban. Előfeltétel azonban, hogy akit ilyen engedéllyel ellátnak, az nem jelenthet veszélyt a közbiztonságra nézve, és hitelt érdemlően igazolni tudja a létfenntartáshoz szükséges jövedelem vagy vagyon meglétét.

A tanácskozást záró sajtótájékoztatón Pintér Sándor elmondta: Maroni az ülésen is hangoztatta elégedetlenségét és fenntartásait, de végül ő maga is elfogadta a közös következtetéseket. Az unió ugyanakkor - közölte a magyar miniszter - tudomásul vette azt, hogy Olaszország fél évre szóló ideiglenes tartózkodási engedéllyel látja el az április 4. előtt az országba érkezett észak-afrikai menekülteket. Ezzel az engedéllyel a schengeni övezeten belül szabadon lehet mozogni. Az április 4. után érkezett menekültek visszafogadását olasz közlés szerint Tunézia vállalta.
Malmström emlékeztetett arra, hogy Olaszországnak joga van tartózkodási engedélyt kiadni a menekülteknek, az uniós előírásokkal összhangban. E szabályok szerint akit ilyen engedéllyel ellátnak, az nem jelenthet veszélyt a közbiztonságra nézve, és hitelt érdemlően igazolni tudja a létfenntartáshoz szükséges jövedelem vagy vagyon meglétét.     A záró sajtótájékoztatót az olasz EU-tagság fenntartásának megkérdőjelezéseként értelmezett Maroni-nyilatkozat ügye, az annak nyomán keletkezett újságírói izgalom uralta. Malmström azonban elzárkózott az olasz miniszter szavainak kommentálásától, sajnálkozott amiatt, hogy Maroni elégedetlen volt az ülés eredményével, és azt hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság igyekszik előmozdítani Olaszország megsegítését a menekülthelyzet kezelése során.
Viszonylag kevesebb hangzott el a belügyminiszteri tanácskozás egyéb témáiról. Egyebek közt közölték, hogy a tanácskozáson megvitatták a légiutas-adatok bűnüldözési felhasználásának uniós harmonizálásáról szóló javaslatot. Az eredeti tervezet szerint a harmonizálás első lépcsőben csak a nemzetközi járatokra vonatkozna, de Malmström közlése szerint több tagország támogatná, ha azt kiterjesztenék az egy államon belüli légi járatokra is.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!