Belföld

2011.04.11. 13:01

Élhető környezetet követelnek a vörösiszap-katasztrófa károsultjai

A vörösiszap-katasztrófa által sújtott három település teljes lakosságának egészségügyi vizsgálatát, a helyi vállalkozások, valamint az elköltözni szándékozók segítését és élhető környezet kialakítását követeli a közjogi méltóságoktól az az egyesület, amely a károsultak nevében hozott petíciót hétfőn Budapestre a házelnöknek. Bakondi György katasztrófavédelmi kormánybiztos szerint az elmaradt haszon nem része az állami kártalanításnak.

MTI

Az Esélyt az Életre a Vörösiszap Után nevű egyesület vezetője a Parlamentnél a dokumentum átadása előtt az MTI-nek azt mondta: Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely valamennyi lakosát károsultnak tekintik, függetlenül attól, hogy ingatlanja károsodott-e a tavaly október 4-i iszapömléskor. A köztársasági elnöknek, a miniszterelnöknek és az Országgyűlés elnökének címzett petíciót a három település mintegy másfél ezer lakosa írta alá. A dokumentumot az Országgyűlés társadalmi kapcsolatok hivatalának munkatársa vette át.
A petícióban a szervezet úgy fogalmaz: az elmúlt hónapokban a helyiek és az illetékes szakemberek sokat tettek azért, hogy településeik élhetőnek tűnjenek, de a helyzetet nem tartják megnyugtatónak, mert a "vörös mocsok beivódott földjeikbe, vizeikbe és lelkükbe", és a vörösiszap maró, gyilkos porát naponta érzik a levegőben.
Felhívják a figyelmet, hogy sok ember, akinek ingatlanja nem károsodott ugyan, az ipari katasztrófa miatt szeretne elköltözni, mert háza értéktelenné vált, hitellel terhelt, és lakóhelyét börtönnek érzi. Sérelmezik azt is, hogy a katasztrófa óta az ajkai térség a bankoknak és a biztosítóknak is nagy kockázatot jelent, nem adnak hitelt, és nem szívesen kötnek velük biztosítást.
A katasztrófa- és rendvédelem, valamint az egészségügyi hatóságok katonás, gyakran kioktató hozzáállása helyett valódi segítséget, teljes körű tájékoztatást és minden lakos átfogó egészségügyi vizsgálatát kérik nemzetközi szervezetek bevonásával.
Az egyesület sérelmezi azt is, hogy a lakosok adományaiból a Magyar Kármentő Alapba befizetett csaknem kétmilliárd forintot olyan célokra akarják fordítani, amelyek nem tetszenek a helyieknek.
"Nem halastóra meg parkokra adakoztak az emberek, hanem a bajba jutottak megsegítésére" - hangsúlyozta Almási János elnök, hozzátéve, sokan vissza akarják adni az adományként korábban kapott műszaki eszközöket is, mert a kártalanítás során sokkal nagyobb értékben számítják be őket, mintha boltban vásárolnák.
Bakondi György katasztrófavédelmi kormánybiztos hétfőn - még a petíció megismerése előtt - egy sajtótájékoztatón úgy reagált a dokumentumról sajtóhírekben megjelentekre, hogy a kormány arra vállalt kötelezettséget, ha ingatlankár ért egy vállalkozót, vagy az ott tárolt gépi eszközében, árukészletében, nyersanyagában, késztermékében keletkezett kár. Hozzátette: az elmaradt haszonra nem fizethetnek, erre közigazgatási eljárásban nincs lehetőség. Ez nem része az állami kártalanításnak - szögezte le. Hangsúlyozta: akinek nem vagyoni kárigénye, elmaradt haszna van, annak pert kell indítania a károkozóval szemben.
A kormány döntése a helyreállításra vonatkozóan több tízmilliárdos kiadású költségvetési forrás felhasználását jelenti - húzta alá a kormánybiztos. Kitért rá, hogy a bankokkal is egyeztettek, hogy soron kívül járjanak el azokban az esetekben, amikor a vörösiszap miatt lakhatatlanná vált ingatlanon jelzálogjog volt bejegyezve, hogy azt az új ingatlanra átvezessék.
A Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. Ajka melletti egyik iszaptározójának gátja tavaly október 4-én szakadt át. A vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt, mintegy százhúszan kerültek kórházba, több száz ház vált lakhatatlanná. Az anyagi károkat több tízmilliárd forintra becsülik.
A katasztrófával érintett településeket kihirdetett veszélyhelyzet hatálya alatt zajlik a helyreállítás és az újjáépítés. Devecserben és Kolontáron a megsemmisült ingatlanok helyett állami forrásból új lakóparkot építenek, sokan pedig más településre költöztek.
Bakondi György katasztrófavédelmi kormánybiztos hat hónappal a katasztrófa után az MTI-nek azt mondta: június végéig - ahogyan a kormányhatározat is előírja - minden károsult családot kártalanítanak. Az altábornagy tájékoztatása szerint minden érintettel megkötötték a házvásárlásra vagy a pénzbeli kártérítésre vonatkozó szerződést, az ingóságokért fizetendő kártérítésről szóló szerződések, valamint a vállalkozók kártalanítási szerződésének megkötése még folyamatban van.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!