Uniós vizsgálat indult a hibásan épült budai rakpart miatt

Korompay Katalin, a BVA főépítésze az alapítvány sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a vizsgálat megindítása mellett az unió visszatart 15 milliárd forintot a teljes szennyvíztisztító projekt támogatásából - a beruházás részeként építették újjá a Margit-híd alatti rakpartszakaszt is - mindaddig, amíg a kérdéses szakasz nem felel meg az UNESCO előírásainak. Az a megoldás, amelyet a BVA javasol, a 400 méteres kőfal lebontása és szakszerű újjáépítése mintegy 2 milliárd forintból megvalósítható lenne, ezt az alapítvány független szakvéleményekkel igazolta - tette hozzá.
Az Európai Unió a szennyvíztisztító megépítését a Kohéziós Alapból támogatja, a költségek 65 százalékát fedezi. A támogatási szerződés követelményei között a tájékoztatón kiosztott sajtóanyag alapján az unió előírta a régi kő támfallal azonos kivitelt.
A főépítész szerint a legnagyobb hiba, hogy nem megfelelő követ használtak a 135 éves támfal újjáépítéséhez, ez a kőfajta ugyan olcsóbb volt, de csak egy-két évtizedet bír majd ki. Emlékeztetett: a BVA már az év elején felhívta a figyelmet a hiányosságokra és hibákra: a költségeket alábecsülték, és - mint mondta - a feladatot műszaki és örökségvédelmi szempontból egyaránt "mellékesen kezelték". Az azóta végrehajtott javítások nem jelentenek végleges megoldást, csak a fal teljes újrarakása segíthet - mondta.
 Bouquet László úgy vélte, "rendkívüli helyzet" állt elő, ugyanis nem a projekt pénzügyi feltételeivel van gond, ahogyan az általában lenni szokott, hanem a szakmai-műszaki tartalom, a beruházás minősége kifogásolható. Az unióban sehol sem képzelhető el, hogy "az építő, a beruházó, az engedélyező és az ellenőrző" összefogjon, törekedve a minél olcsóbb kivitelezésre és a vizsgálat elkerülésére.
Az alapítvány elnöke megjegyezte: a rakpartszakasz júliusi átadási határideje előtt figyelmeztették a főpolgármestert, hogy azt ne vegye át. Hozzátette: "a legkézenfekvőbb megoldás" az lenne, ha egy UNESCO-misszió érkezne a fővárosba a támfal ellenőrzésére, az alapítvány ezt már kezdeményezte.
Horváth János tiszteletbeli elnök, az Országgyűlés korelnöke közölte: a BVA államigazgatási eljárást kezdeményezett az ügyben az illetékes minisztériumoknál. Ez a lépés elkerülhetetlen volt - jelentette ki.
Mint Bouquet László elmondta, a Nemzeti Fejlesztési, a Vidékfejlesztési és a Nemzeti Erőforrás Minisztériumhoz, valamint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez fordultak, miután a vizsgálatot indító Európai Bizottság regionális főigazgatósága az eset magyarországi kivizsgálását is javasolta.
A sajtótájékoztatón megjelent a beruházó cég, a Csepel 2005 FH konzorcium egy képviselője is, aki szerint szakértők véleményének figyelembevételével végezték a munkálatokat.
A projektcég korábban azt közölte, hogy a támfal az érvényes, jogerős vízjogi létesítési engedély szerint épült, a kivitelezés menetét rendszeresen megtekintette az engedélyező hatóság és az örökségvédelmi szempontból illetékes Kulturális Örökségvédelmi Hivatal.
A Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep és kapcsolódó létesítményei beruházásnak Európai Unió által elismert költsége mintegy 428,7 millió euró - azaz folyó áron mintegy 120-130 milliárd forint -, amelynek 65 százalékát az EU finanszírozta a Kohéziós Alapból, 20 százalékát a magyar állam, 15 százalékát pedig a főváros állta. A létesítményeket július végén adták át hivatalosan. A Csepel-sziget északi részén épült telep lehetővé teszi, hogy a fővárosban keletkező szennyvíz 95 százalékát biológiailag megtisztítsák.