Az M0-ásról, az IMF-tárgyalásról a T. Házban

Heves vita bontakozott ki hétfőn a parlamentben napirend előtt a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az EU-val folytatott tárgyalásokról.

Jobbik: az IMF-en kívül is van élet

Hegedűs Tamás arról beszélt, hogy a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió tárgyalódelegációja teátrális körülmények között hazautazott, azzal a nyilvánvaló céllal, hogy ezzel is nyomást gyakoroljon a kormányra álláspontja feladása érdekében. Arra kérte a kormányt, ne menjen bele rossz alkuba. Az IMF-en kívül is van élet - fogalmazott, hozzátéve: forduljunk kelet felé.
Bencsik János államtitkár erre úgy reagált, hogy a nyílt, őszinte és egyenes tárgyalásokat folytattak. A tárgyalások drámai voltak, IMF újabb megszorító intézkedések bevezetését szorgalmazott, ugyanakkor a kormánynak az az álláspontja: erre sem lehetőség, sem szükség nincs.

Az LMP a vadászgép-beszerzésekről

Jávor Benedek frakcióvezető-helyettes arról beszélt, hogy ha súlyosan korrupciógyanús esetek maradnak megválaszolatlanul, az súlyosan aláássa a közbizalmat. Példaként a vadászgépek beszerzését említette, felidézve a korábbi döntést a brit-svéd ajánlatról. Hozzátette: Magyarországon a legfőbb ügyészség vizsgálta az ügyet, de nem bukkantak bűncselekményre, ugyanakkor a svéd ajánlattal nem éltek, s nem kérték ki az ottani nyomozás magyar vonatkozású anyagait. Azt kérdezte, a kormány felvette-e a kapcsolatot a svéd hatóságokkal, s egyben a 2001-es beszerzési döntés érdemi indoklását várta.
Navracsics Tibor igazságügyi miniszter elmondta: annyi kivizsgálandó ügyet hagytak a szocialisták az új kormányra, hogy nem győzik, ezért kért egy kis türelmet. Nem állja meg a helyét, hogy a 2001-es döntés bármilyen szempontból korrupt, vagy jogellenes lett volna. 2002 előtti időszakban nincsenek korrupciós nyomok - ezt maga a svéd ügyészség állapította meg - szögezte le, s megvédte a magyar ügyészséget is.

KDNP: segítse a kormány a művészetoktatást

Michl József a hazai művészetoktatásról szólva kiemelte: a finanszírozási feltételek évről-évre romlottak, 1992-től - kivéve az előző Fidesz-kormányt - folyamatosan csökkent az e célra fordított összeg. Az egyházi fenntartású művészeti oktatási intézmények kiegészítő normatíváját 2005-től elvették - jegyezte meg. Van olyan intézmény, amely azonnali segítség nélkül, szeptemberben nem nyitja meg kapuit. Azt kérte, segítse a kormány a művészetoktatást.
Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár kiemelte: a kormány elkötelezett a művészeti nevelés érdekében, kiemelt területnek tartja. Az előző kormány alatt milliárdokat vontak ki, s így százezer gyermek tűnt el a rendszerből. Mihelyt lehetőség lesz, megpróbálják pótolni az elvont összegeket - tette hozzá. Az új nemzeti alaptantervben, amelynek kidolgozása egy-két héten belül megkezdődik, hangsúlyosabb szerepet kap majd ez a terület is.

MSZP: vak ló bátorsága a kormány bátorsága

Mesterházy Attila arról beszélt, hogy másfél millió magyarnak van devizahitele, őket érzékenyen érinti a forint árfolyamának alakulása. Szerinte 42 napon belül kétszer döntötték be kormánypárti politikusok a forintot. A vak ló bátorságához hasonlította ezt a bátorságot, ami miatt a magyar emberek szenvednek.
Bencsik János államtitkár válaszában azt mondta: ahhoz, hogy a jelenlegi helyzetből ki lehessen segíteni az országot nem megszorításokra van szükség - mondta. Megjegyezte: az előző kormány 285 milliárddal túlkötelezett, miközben az első félévben 23 milliárddal lett kevesebb a bevétel.

Fidesz: az MSZP a bankok oldalára állt

Lázár János felszólalásában minderre úgy válaszolt: az MSZP frakcióvezetője a bankok oldalára állt, a kispénzű emberekkel szemben. Az MSZP elnöke cserbenhagyta Magyarország kispénzű embereit, az IMF és a bankadó mellett tette le a voksot, s ez nem először történik így.
Bencsik János államtitkár válaszában azt mondta: a kormány a 3,8 százalékos hiánycél eléréséhez szükséges intézkedéseket meg fogja tenni. Annak ellenére, hogy az előző kormány nehéz helyzetbe hozta a gazdaságot. A 29 pontos akciótervet nem vonják vissza, a szükséges egyeztetéseket lefolytatják, s csütörtökön a vonatkozó szavazásokat lefolytatják.

A felszólalások után egy percben elnézést kért a jobbikos Novák Előd, aki bekiabálásaival megsértette a Ház tekintélyét. Schmitt Pál azt kérte, minden képviselő tartózkodjon a sértő bekiabálásoktól.

Nem a házszabálytól eltérésre

Az Országgyűlés 265 igen és 80 nem szavazattal elutasította a házszabálytól eltérést a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló törvény módosításáról. A házszabálytól eltérés, amihez négyötödös többségre lett volna szükség, lehetővé tette volna, hogy a törvényjavaslat zárószavazása már csütörtökön meglegyen.
A Ház azt azonban jóváhagyta, hogy sürgősséggel tárgyalják az előterjesztést.
Az ügy miatt Schmitt Pál házelnök rendkívüli házbizottsági ülést hívott össze hétfő délutánra.

Megválasztották az alkotmány-előkészítő bizottság ellenzéki alelnökeit

Az Országgyűlés 345 igen, egy nem szavazattal és egy tartózkodás mellett a szocialista Bárándy Gergelyt és a jobbikos Gyüre Csabát választotta az alkotmány-előkészítő eseti bizottság alelnökeivé. Schmitt Pál elmondta: a július 5-ei ülésen az eseti bizottság összetételére tett javaslatot az Országgyűlés elfogadta, de az ellenzéki frakciók közötti egyetértése hiányában nem választották meg a két alelnököt.
Miután a múlt héten továbbra sem született megállapodás ebben a kérdésben - folytatta - , elnöki jogkörében, a frakciók erősorrendjének figyelembevételével, tett javaslatot a két alelnöki tisztség betöltésére.

OLDALTÖRÉS: Az MSZP a vezérigazgatók díjazásáról kérdezett

A vezérigazgatók díjazásáról, a Szamos-Kraszna közi tárolóról, Magyarország uniós elnökségéről és a parkolási botrányokról beszéltek a képviselők hétfőn a parlamentben az interpellációk között.

Az MSZP a vezérigazgatók díjazásáról kérdezett

Tóbiás József arról beszélt, hogy várhatóan 2010. augusztus második felétől egyetlen állami, illetve önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságnál sem korlátozza majd jogszabály a vezérigazgatók díjazását. A szocialista politikus megkérdezte: ha valós az, hogy a kormány kidolgozta a köztulajdonban álló gazdasági társaságoknál a kétmillió forintos jövedelemkorlátot bevezető törvényjavaslatot, akkor azt miért nem nyújtották be az Országgyűlésnek?
Czomba Sándor államtitkár válaszában közölte: egy fideszes vezérigazgató töredékét keresi annak, "amit az Önök börtönfrakciójának bármelyik tagja az elmúlt nyolc évben keresett". Hozzátette: az új kormány első gazdasági akciótervében azt vállalta, hogy kétmillió forintos bérplafont vezet be a közszférában, beleértve a Magyar Nemzet Bankot is.
Elmondta: a Fidesz-KDNP-kormány a takarékos állami gazdálkodás megvalósítása mellett áll ki.
A választ a szocialista képviselő nem fogadta el, a Ház 207 igen, 57 nem szavazattal és 30 tartózkodás ellenében elfogadta.

Jobbik a Szamos-Kraszna közi tárolóról

Apáti István a Szamos-Kraszna közi árapasztó tározó ügyében szólalt fel. Mint mondta, a gazdáknak kártalanítást ígértek azért, hogy a területükön épülne meg a tározó, de a gazdák nem kaptak megfelelő garanciákat arra, hogy miből éljenek meg, ha nem termelhetnek.
Felidézte, hogy Czomba Sándor államtitkár tavaly azt mondta, hogy nem valósítják meg a beruházást a helyiek akarata ellenére. A jobbikos képviselő azt kérdezte, hogy továbbra is az eredeti nyomvonalon kívánják-e megvalósítani a beruházást.
Ángyán József államtitkár azt válaszolta: az előző kormánytól igen nehéz helyzetet örökölt a Fidesz-KDNP-kormány. Mint mondta, tájhasználat-váltást is végre kell hajtani az említett vidéken. Közölte: a Szamos-Kraszna közi tározónak már elkészült a műszaki dokumentációja, és jelenleg a brüsszeli jóváhagyásra vár. A tározó nem a területen élők ellenére, hanem értük épül meg - tette hozzá.
A választ az ellenzéki képviselő nem fogadta el, az Országgyűlés 224 igen, 36 nem szavazattal és 34 tartózkodás mellett elfogadta.   

A Fidesz az uniós elnökségről kérdezett

Hörcsik Richárd kiemelte: a 2011 januárjában kezdődő uniós elnökség hatalmas lehetőség Magyarország számára. Úgy vélte, a magyar európai uniós elnökség költségvetése jelentősen alultervezett. Feltette a kérdést: hogyan áll jelenleg az uniós elnökségre való felkészülés? Igaz-e, hogy 2,1 milliárd forint hiányzik a magyar uniós elnökség költségvetéséből? - kérdezte.
Németh Zsolt külügyi államtitkár közölte: az elmúlt másfél hónapban áttekintették a felkészülés eddigi eredményeit. Az előző kormány már három éve megkezdte a felkészülést, és vannak olyan területek, ahol megfelelően haladtak a dolgok, és van ahol nem - mondta. Példaként közölte: megfelelően haladt a tisztviselői kar szakmai képzése, de stratégiai döntések nem születtek. A Fidesz-KDNP kormánynak nem lesz könnyű dolga az uniós elnökséggel, az azonban sikeres lesz - jelentette ki. A fideszes képviselő a választ elfogadta.

A KDNP egy újabb parkolási korrupciós botrányról kérdezett

Spaller Endre arról beszélt, hogy elmúlt napokban videofelvételek kerültek elő, amelyek szerint "a budapesti önkormányzati kft. munkatársai nap mint nap bejárnak egy XIII. kerületi autószalonba, majd onnan távoznak, és a környéken parkoló autókat nem ellenőrzik". A felvételeken az is látszik, mintha valamit átvennének - tette hozzá. Véleménye szerint a parkolási korrupció bárki számára látható, a XIII. kerületben pedig mindennapos jelenség.
Tállai András államtitkár azt felelte: az önkormányzatok felelőssége a közlekedési feltételek biztosítása.
A közlekedés részeként kell kezelni a parkolást is - tette hozzá. Az államtitkár tűrhetetlennek nevezte azt a rendszert, ami kialakult a fővárosban, miszerint a közlekedésre szánt pénzeket megcsapolják.
Elmondta, hogy a BRFK vesztegetés gyanúja miatt folytat nyomozást a XIII. és a IX. kerületi parkolási rendszer ügyében. A kormánypárti képviselő a választ elfogadta.

OLDALTÖRÉS: Az LMP a nők esélyegyenlőségéről

A nők esélyegyenlőségének, az egykulcsos adó bevezetésének, valamint a szociális szövetkezetek jövőjének témája is az interpellációk között szerepelt hétfőn a parlamentben.

Az LMP a nők esélyegyenlőségéről

Kaufer Virág azt kérdezte, milyen szerepet szán a kormány a nőknek a gyermekszülésen túl a nemzeti együttműködés rendszerében. Véleménye szerint a nők a közéletben alulreprezentáltak, és a nyugdíjuk is kevesebb, mint a férfiaké. Felhívta a figyelmet arra is, hogy nagyon alacsony a gyermekvállalási kedv Magyarországon.
Kiemelte, a kormány által eddig benyújtott törvényjavaslatok közül egyik sem javítja a nők munkaerőpiaci helyzetét. Véleménye szerint kormányfeladat a nők esélyegyenlőségének javítása.
Soltész Miklós szociális államtitkár egyetértett azzal, hogy a demográfiai helyzet az egyik legsúlyosabb probléma ma az országban. Mint mondta, vannak olyan kutatások, mely szerint a fiatalok több gyermeket is vállalnának. Példaként elmondta: a kormány változtatott a családi pótlék rendszerén, emellett a fogyatékossággal élő embereket támogató szervezetek is részesültek támogatásban. Az ellenzéki képviselő a választ nem fogadta el, a Ház 237 igen, 49 nem szavazat mellett elfogadta azt.

 Az MSZP az egykulcsos adóról

Gúr Nándor szerint a 16 százalékos egykulcsos adó nem képviseli a társadalmi szolidaritás alapját. A társadalom többsége, a munkavállalók sérülnek, ha a kormány bevezeti az egykulcsos adót - jelentette ki a szocialista képviselő.
Véleménye szerint az egykulcsos adó a kisjövedelműektől vesz el, és azoknak ad, akik ma is jómódúak. Felhívta a figyelmet arra, szerinte az nincs rendjén, hogy az egykulcsos adó mellett egy államtitkár 150 ezer forinttal, míg egy képviselő körülbelül 100 ezer forinttal többet fog hazavinni. Czomba Sándor államtitkár azt válaszolta: a kormány az adórendszer egyszerűsítése, az adóterhelés csökkentése mellett döntött. Az egykulcsos jövedelemadó a 16 százalékos kulcs a terhelés lényeges csökkenéséhez vezet, és jobban elismeri a magasabb teljesítményt - mondta. Hozzátette: a kormány arról is döntött, hogy a minimálbéresek nem járhatnak egy forinttal sem rosszabbul.
A szocialista képviselő a választ nem fogadta el, a képviselők többsége 211 igen, 83 nem szavazattal azonban igen.

Az MSZP a szociális szövetkezetekről kérdezett

Harangozó Gábor arról beszélt, hogy az elmúlt években fejlődésnek indultak a szociális szövetkezetek, amelyek a munkanélküli és a szociálisan hátrányos helyzetű emberek számára nyújtanak segítséget. Azt kérdezte, hogy a szociális szövetkezetek támogatását fenntartja-e a kormány.
Véleménye szerint az uniós szabályok lehetővé teszik, hogy az állam 100 százalékban adjon induló támogatást a szövetkezeteknek. Balog Zoltán államtitkár azt válaszolta: a szövetkezetek támogatását a versenyszabályok betartásával kell biztosítani. Hozzátette: a szociális szövetkezetek eredményesek lehetnek a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása terén is.
A szövetkezetek által végzett tevékenységek alkalmasak a munkaaktivitás fenntartására - jelentette ki, majd folytatta: a szociális szövetkezetek állami támogatására társadalmi hasznosságuk alapján megfogalmazott célrendszerben nyílik mód. A szocialista képviselő a választ nem fogadta el, a Ház 254 igen, 53 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett elfogadta.

OLDALTÖRÉS: Az MSZP a rendőrségről

Az azonnali kérdések és válaszok órájával folytatódott a parlament hétfői ülése. A képviselők többek között a rendőrség, a parlagfűhelyzet és a heiligenkreuzi szemétégető ügyében tettek fel kérdéseket.

Az MSZP a rendőrségről

Harangozó Tamás (MSZP) feltette a kérdést, a kormány hivatalos álláspontja-e az, amelyet Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője fogalmazott meg, amikor azt mondta, hogy 1963 óta mentalitásában és gondolkodásmódjában szinte semmit sem változott a rendőrség. Feltette a kérdést, azt aggályosnak tartják-e, hogy a főtisztek egy része a hetvenes-nyolcvanas években szerezte a diplomáját.
Kontrát Károly belügyi államtitkár azt mondta, hogy jelenleg a közbiztonság visszaállítása a legfontosabb nemzeti ügy. Közölte, hogy Magyarországnak új rendőrségre és új rendőrségi morálra van szüksége így a politikát és a fegyveres testületek világát egyértelműen külön kell választani. Azt mondta, hogy ezután világossá kell tenni, hogy a fegyveres testületek tagjai nem végezhetnek politikai tevékenységet.

 "Cigánybűnözőkről" beszélt a Jobbik

Egyed Zsolt (Jobbik) Tállai András belügyi államtitkárhoz fordult amiatt, mert állítása szerint a kormány bejelentésével ellentétben az árvíz sújtotta borsodi településeken bűnözők fosztogattak. A képviselő azt mondta, a karzaton ül egy nő, akinek a házát "cigánybűnözők" fosztották ki. Tállai András azt mondta, hogy a Borsod megyei rendőrfőkapitány szerint az árvíz idején egyetlen esetben sem érkezett bejelentés fosztogatásról. Hozzátette, hogy azt követően pedig két bejelentést kaptak arról, hogy őrizetlen magánlakásból értékeket vittek el. Hangsúlyozta, hogy a nyomozás elindult, "függetlenül attól, hogy az elkövető cigány vagy nem cigány és véleményem szerint abszolút nem ez a lényeg".

 A parlagfű ellen szólalt fel az LMP

Szabó Rebeka (LMP) arról beszélt, hogy közeledik a parlagfű virágzási szezonja, és az Magyarországon 1,5 millió allergiást érint. Azt mondta, hogy a jövőben az ügyben földhasználati reformra lesz szükség és változtatni kell bizonyos mezőgazdasági gyakorlatokon és szabályozásokon. Ángyán József vidékfejlesztési államtitkár egyetértett azzal, hogy súlyos problémáról van szó és az ügyben a környezethasználat rendszerét kell megváltoztatni. Hozzátette, hogy meg kell előzni a problémákat, mert utólag azok sokkal nehezebben kezelhetőek.

A Fidesz a heiligenkreuzi szemétégetőről

Rogán Antal (Fidesz) azt kérdezte, hogy az állam meg tudja-e akadályozni a heiligenkreuzi szemétégető elindítását. Elmondta, hogy az osztrák hatóságok a szemétégető elindítására megadták a másodfokú engedélyt is. Ő viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy az elégetendő hulladék jelentős részét olyan vasútvonalon szállítják majd, amely Magyarországon is keresztülhalad. Megkérdezte, meg lehetne-e akadályozni, hogy ezeket a vonalakat szemétszállításra használják.
Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter azt mondta, hogy elkötelezettek abban, hogy megakadályozzák az erőmű beindítását. Közölte, hogy az összekötő vágányok használatát viszont bármely engedéllyel rendelkező vasúttársaság számára lehetővé kell tenni. Véleménye szerint más módon kell megakadályozniuk az égető beindítását.

Az MSZP Orbán dél-afrikai útjáról

Baracskai József (MSZP) megdöbbentőnek nevezte, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a futball-vb helyszínére utazott, ahelyett hogy a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatott tárgyalásokon vett volna részt. Megkérdezte, hogy mennyibe került az utazás, ki állta a költségeket, a kormányfő magángéppel vagy egy légitársasággal utazott-e és kik kísérték el. Fellegi Tamás azt mondta, a kormányfő menetrend szerinti járattal utazott. Közölte, arról nincs információja, hogy mekkora kísérettel utazott. Hozzátette, az IMF-fel folytatott tárgyalásokra semmilyen befolyása nem volt a miniszterelnök távolléte.

 A Jobbik a felsőoktatásról

Balczó Zoltán (Jobbik) az állami felsőoktatási intézmények kiadásainak zárolása ügyében fordult az oktatási államtitkárhoz. Azt mondta, hogy az erre vonatkozó kormányrendelet végrehajtása a felsőoktatás, mint közfeladat összeomlásához vezethet. Hozzátette, hogy a határozat az eszközbeszerzéseket is tiltaná. Hoffmann Rózsa államtitkár azt mondta, hogy a most előállt helyzet a korábbi nyolc év bűne. Elmondta, már kezdeményezték, hogy a zárolási kötelezettségek alól a felsőoktatási intézmények mentesüljenek.

A KDNP az M0-ás autópályáról

Bús Balázs (KDNP) arról érdeklődött, hogy mikorra várható az M0-ás észak-budai kiépítése. Fónagy János nemzeti fejlesztési államtitkár azt mondta, hogy az új kormány lehetőségeit nagyban korlátozzák a költségvetési nehézségek illetve az a tény, hogy a kabinet és a fővárosi vezetés a 2007-2013 közötti közösségi források nagy részét már felhasználta vagy lekötötte. Kijelentette, hogy az M0-ás körgyűrű elkészítése országosan is az egyik legsürgetőbb közúti projekt. Elmondta, hogy a tárca mindent megtesz annak érdekében, hogy a beruházás legkésőbb a 2013-ig terjedő programidőszak végéig megkezdődjön.

Az LMP az alternatív színházakról

Kukorelly Endre (LMP) azt mondta, hogy az alternatív színházak kiszolgáltatott helyzetbe kerültek amiatt, mert a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma befagyasztotta a Nemzeti Kulturális Alap kifizetéseit. Halász János államtitkár azt mondta, hogy az előző kormány akadályozta, míg a mostani segíteni fogja az alternatív színházak működését. Kijelentette, hogy ezekhez az intézményekhez el fog jutni a rendelkezésre álló működési támogatás.

OLDALTÖRÉS: MSZP: mikor írják alá a város-rehabilitációs projektek támogatási szerződéseit?

Egy országos közmunkaprogram elindításáról, a gimnáziumi felvételi vizsgákról és a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat körüli botrányokról is kérdezték a képviselők a kormány tagjait az Országgyűlés hétfői ülésén.

MSZP: mikor írják alá a város-rehabilitációs projektek támogatási szerződéseit?

A szocialista Ipkovich György arra kérdezett rá: a kormány mikor írja alá a támogatott város-rehabilitációs projektek szerződéseit? Fónagy János, a nemzeti fejlesztési minisztérium államtitkára válaszában elmondta, hogy először rendet kell tenni a támogatások körül, az előző kormány ugyanis összevisszaságot hagyott hátra, a munka azonban már zajlik, és a kormánynak nem érdeke a szerződések aláírásának halogatása.

A Jobbik közmunkaprogram elindítását várja

Lenhardt Balázs (Jobbik) a nemzetgazdasági miniszternél arról érdeklődött: mikorra tervezi a kormány egy országos közmunkaprogram elindítását? Hangsúlyozta, hogy jelenleg mindössze nyolcezren vesznek részt közmunkában, és többségük foglalkoztatása csak augusztus végéig tart, miközben a regisztrált munkanélküliek száma félmillió, és a nyolcszázezer fős "rokkantnyugdíjas-had" nagy része is munkalehetőség hiányában kérte leszázalékolását. A politikus arról beszélt, hogy a gazdasági válságból az állami kiadások növelésével lehet kilábalni: munkát kell adni az embereknek, s az szül keresletet.
Czomba Sándor, a nemzetgazdasági tárca foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára elmondta: a Jobbik "nyitott kapukat dönget", mert a kormány a munkahelyteremtést tartja a legfontosabb feladatának. Az államtitkár arra is kitért: gyors változtatásokra van szükség, mivel jelenleg az önkormányzatok lényegesen több támogatást kapnak, ha a rendelkezésre állási támogatásban részesülő munkanélkülieket foglalkoztatnak közmunka keretében, mint azok a vállalkozók, akik az elsődleges munkaerőpiacon adnának nekik munkát. A kormány ezen változtatni fog - mondta Czomba Sándor.

Az LMP értetlenül áll a gimnáziumi szóbeli felvételi vizsgák visszaállítása előtt

Osztolykán Ágnes (LMP) azt kérdezte: a kormány valóban visszaállítaná-e a szóbeli felvételiztetést a hat- és nyolcévfolyamos gimnáziumokban? A politikus szerint ez a korai szelekció az esélyegyenlőtlenséget növeli, mivel ebben a korban még a szülők iskolázottsága határozza meg a diákok felkészültségét.
Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár megerősítette az értesülést, és azt mondta: a felvételiző diákok tehetségének megítéléséhez nem elegendő egyetlen teszt. Arra is kitért, hogy a tehetséggondozás és az esélyegyenlőség nem állítható szembe egymással, illetve hogy a kormány megtiltaná a hat- és nyolcévfolyamos gimnáziumokban való felvételikre felkészítő fizetős tanfolyamokat.

A Fidesz a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat körüli botrányokról érdeklődött

A fideszes L. Simon László a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat (KÖSZ) körüli botrányokról érdeklődött, emlékeztetve, hogy az MTA Régészeti Intézete 222 millió forint értékben kapott megbízást az M6-os autópálya nyomvonalának leletmentésére, majd a munkát pályázat nélkül 126 millió forintért átadta az Archeosztráda Kft.-nek. A politikus rákérdezett: ellenőrzi-e a kormány, hogy az MTA Régészeti Intézete hogyan használta fel a két vállalkozói díj közötti mintegy százmillió forintos különbséget, illetve hogy van-e személyi összefonódás az intézet vezetése és a kft. között?
Hoffmann Rózsa államtitkár válaszában elmondta: a KÖSZ létrehozásával az előző kormány kulturális tárcája a saját klientúráját támogatta.
Arra is kitért, "fokozza a gyanút", hogy a szakszolgálat két vezetője előzőleg az Archeosztráda Kft. munkatársa volt, egyikőjük ügyvezetőként. Az államtitkár közölte: a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálatot megszüntetik, a jogutód intézmény pedig ellenőrizni fogja az MTA Régészeti Intézetének teljesítéseit, míg a tárca vizsgálatot indított a KÖSZ tevékenységével kapcsolatban.

OLDALTÖRÉS: Törvénymódosítás a volt köztársasági elnökök juttatásairól

Az Országgyűlés hétfőn lefolytatta a volt köztársasági elnökök juttatásairól szóló törvényjavaslat általános vitáját. A bírósági végrehajtásról szóló törvénymódosítás részletes vitájában főként a kilakoltatási moratórium meghosszabbításáról esett szó.

    
Törvénymódosítás a volt köztársasági elnökök juttatásairól
    
Rétvári Bence, a közigazgatási tárca államtitkára fontosnak nevezte, hogy a közjogi rendszer részévé váljanak a volt köztársasági elnökök.
Az államtitkár a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló törvényjavaslat expozéjában kiemelte: a volt államfők járó juttatások időbeli korlátjának eltörlésével a törvény megteremti annak a lehetőségét, hogy a volt köztársasági elnök tapasztalataival, ismereteivel és nemzetközi kapcsolatrendszerével élete végéig aktívan tudja az ország érdekeit szolgálni.
Hozzátette: a javaslat lehetővé teszi, hogy a volt köztársasági elnök feladatának ellátásához szükséges pénzügyi feltételeknek a Köztársasági Elnöki Hivatal költségvetésén belül történő biztosításával, a mindenkori kormánytól függetlenül tudja ellátni feladatait.

Ellenzéki fenntartások a javaslatról

A törvénymódosítás általános vitájában felszólaló ellenzéki képviselők elsősorban fenntartásaikat fogalmazták meg a javaslattal kapcsolatban.
A szocialista Ficsor Ádám és Göndör István egyaránt támogatásáról biztosította a módosításokat, ugyanakkor a jobbikos felszólalókhoz hasonlóan kifogásolták, hogy az államfők javadalmazását a "legsúlyosabb gazdasági válság közepén" tervezi elfogadni az Országgyűlés. 
A javaslatot kisebb módosításokkal támogató LMP-s Schiffer András egyebek mellett arról szólt, hogy kizárólag a teljes megbízatási idejüket kitöltő államfőknek kellene biztosítani a megnevezett támogatásokat.
A vita folytatásáról csütörtökön döntenek a képviselők.

Az előterjesztő nem támogatja a katonai és rendvédelmi hallgatók jogállásáról szóló törvény módosítását

Simicskó István honvédelmi államtitkár a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló törvényjavaslat részletes vitájában az előterjesztők nevében elmondta: nem támogatják az indítványhoz érkezett egyetlen módosító javaslatot.
A kormány előterjesztésének célja, hogy a honvédség állományába tartozó, honvédtiszti alapképzésben, illetve a katonai szakképzésben résztvevő hallgatók katasztrófavédelmi feladatokat láthassanak el. A szocialista Juhász Ferenc módosító javaslata azt célozta, hogy a hallgatókat csak indokolt esetben vegyék igénybe a katasztrófák következményeinek felszámolására, az államtitkár szerint azonban ez a változtatás szükségtelen, mivel az eredeti javaslat is ezt a szándékot tükrözi.

A Jobbik meghosszabbítaná a kilakoltatási moratóriumot

A Jobbik a kormány javaslatában szereplő 2011. március 1-je helyett április 15-ig tiltaná meg a kilakoltatásokat - ismertette a Sneider Tamással közösen benyújtott módosító indítványát a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás a bírósági végrehajtásról szóló törvény részletes vitájában.
A politikusok azt is kezdeményezik, hogy azokat, akiket az idén április 15-e és augusztus 31-e között lakoltattak ki ingatlanukból - amennyiben elhelyezésükről önhibájukon kívül gondoskodni képtelenek - a kormány választásuk szerint díjmentesen juttassa lakhatáshoz, az e célra létrehozott rendkívüli hitelkár-fedezeti alapból kártalanítsa, a korábbi kedvezőtlen hitelük kiváltását finanszírozza vagy részesítse őket egyszeri kiemelt támogatásban lakhatási problémájuk megoldása érdekében.
Módosító javaslatuk azt is tartalmazza, hogy a kormány a hitelkár-fedezeti alapot július 31-ig hozza létre.

Az MSZP nem tiltaná a bűncselekményekkel lakáshoz jutók kilakoltatását

A szocialista Varga László elmondta: egyetértenek a javaslat céljával, és támogatják a kilakoltatási moratórium másfél hónappal való kiterjesztését is.
A politikus ismertette az MSZP azon módosító javaslatát, amely kivenné a moratórium hatálya alól azokat a lakástulajdonosokat, akik bűncselekményekkel jutottak hozzá az ingatlanukhoz. Indoklásul emlékeztetett: Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a fészekrakó programmal visszaélve több száz család jutott okirat-hamisításban való részvétellel lakáshoz, ügyvédek, banki ügyintézők és önkormányzati tisztviselők segítségével.

Az LMP kártalanítaná az idén kilakoltatott embereket

Vágó Gábor (LMP) közölte: támogatják a kilakoltatási moratórium meghosszabbítását, illetve az idén kilakoltatottak rendkívüli hitelkár-fedezeti alapból történő kártalanítását.

A kormány több módosító indítványt támogat

Répássy Róbert igazságügyi államtitkár a felszólalásokra reagálva elmondta: a kormány támogatja a kilakoltatási moratórium meghosszabbítását, illetve azt az előterjesztést is, amely a bűncselekménnyel ingatlanhoz jutókra nem alkalmazná a kilakoltatási tilalmat.