A Fidesz és az MSZP jogszerű adatbázisokat használt

A vizsgálat megállapította, hogy a pártok főként tagnyilvántartások, szimpatizánsi adatbázisok, önkéntes hozzájáruláson alapuló levelezőlisták alapján végezték kampánytevékenységüket. A telefonos megkeresések során a hívásokhoz nyilvános telefon-adatbázist használtak fel, a postai megkereséseket a választói névjegyzék alapján küldték ki, jogszerűen. A pártok többsége az adatkezelést bejelentette az adatvédelmi nyilvántartásba - olvasható a biztos hivatalának pénteki közleményében.
Jóri András az MSZP székházában a párt szimpatizánsairól vezetett adatbázist vizsgálta meg és megállapította, hogy a párt a korábban nyilvántartásba vett szavazókat jogszerűen kereste meg és ajánlotta fel számukra a személyes kapcsolatfelvétel lehetőségét az ajánlószelvények átvétele érdekében.
A párt megjegyzést fűzött az adatbázisban azokhoz, akik nem adták át ajánlószelvényüket, Jóri András ezzel kapcsolatban arra kérte az MSZP-t, hogy ezt a megoldást a jövőben ne alkalmazza, mert nem felel meg maradéktalanul az adatkezelési elveknek.
A Fidesznél Jóri András vizsgálta a számítógépen tárolt adatbázisok tartalmát is, külön vizsgálva a párttal nem rokonszenvezők esetlegesen fellelhető adatait. A szúrópróbaszerű tesztek során Jóri András nem talált arra utaló jelet, hogy létezne pártszimpátia nyilvántartásán alapuló, a Fideszt elutasító választópolgárokról kialakított nyilvántartás. 
A biztos vizsgálta a Jobbik, az LMP, az MDF és a Civil Mozgalom adatbázisait is. Megállapította, hogy a Jobbik és a Civil Mozgalom a hozzájáruló nyilatkozatokat ugyan bevezette az elektronikus nyilvántartásba, de az eredeti nyilatkozatokat megsemmisítették, így nem dokumentált az önkéntes hozzájárulás ténye.
Az LMP a kampány során az ajánlócédulák leadásának tényét, az ajánlócédulák számát egy dokumentumban megőrizte, Jóri András viszont kezdeményezte ezen adatok törlését. A Magyar Demokrata Fórum esetében a Konzervatív Intézettel közösen szervezett telefonos kampányban az adatkezelés folyamata a biztos szerint nem volt átlátható, mert adatkezelésüket nem jelentették be az adatvédelmi nyilvántartásba.
A Civil Mozgalom a fiktív jelentkezők kiszűrése érdekében az internetes kapcsolatfelvételhez szükséges személyes adatokon kívül a személyazonosító megadását is választhatóvá tette. A személyi azonosító számnak regisztráció céljából honlapon történő kezelése azonban - a közlés szerint - nem felel meg az adatok célhoz kötött kezelése elvének, így annak önkéntes alapon történő kezelése sem jogszerű.
A választási időszakban az MSZP és a Fidesz kölcsönösen vádolta egymást azzal, hogy jogszerűtlen adatbázisokat tartanak fent a pártra szavazók adataival.