Egy falunyi eltűnt

Nem újkeletű tény, hogy az ország népességének csökkenése az elmúlt évhez viszonyítva folytatódott. A 80-as évek óta tartó riasztó változások Fejér megyét is komolyan érintik. A halálozások, élveszületések és költözések mellett mára a házasodási kedv és a férfiak-nők aránya is aggodalomra adhat okot. Vajon miért akarnak jóval kevesebben megházasodni a megyében, mint tavaly? Miért csökkenhetett 5,1 százalékkal az élveszületések száma a megyében, s ugyan miért élnek hétszázzal kevesebben most Dunaújvárosban, mint tavaly? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a Közép-dunántúli régió három megyéje közül Fejér több szempontból is kitűnik.

A hivatal első negyedéves adatai szerint például a házasságkötési kedv erőteljesen visszaesett a tavaly ilyenkorihoz képest: a Fejér megyeiek közül egytizedével kevesebben járultak az anyakönyvvezető elé, míg Komárom-Esztergomban nőtt, Veszprém megyében pedig némileg csökkent ugyanez a kedv.

A székesfehérvári anyakönyvi hivatalban azt mondták, nem érzik a változást. Ám mégha nem is érzik, a megyeszékhelyen is 15 százalékkal kevesebben kötöttek házasságot az adatok szerint az idei esztendő első negyedévében, mint a tavalyiban.

Csóka Juditnak, a fehérvári Nevelési Tanácsadó pszichológusának logikus és mégis különös véleménye van a házasodási kedv Fejér megyei változásáról:

- Ha más megyékhez képest Fejérben csökkent a házasodási kedv, akkor elsősorban talán nem arról van szó, hogy itt az emberek jobban félnek az elköteleződéstől. Gazdasági okok is meghúzódhatnak a háttérben, vagyis míg egy gazdagabb megyében több lehetőséget találhatnak az emberek az önálló életre, addig egy szegényebben jobban egymásra vannak utalva, vagyis többen összeházasodnak - mondta, mikor felvázoltam neki, hogy Komárom-Esztergomban többen házasodtak össze, mint tavaly, vagyis nőtt a házasodási kedv az első negyedévek összehasonlítását figyelembevéve.

Az élveszületések száma is legjobban - 5,1 százalékkal - Fejérben csökkent, vagyis tavaly márciusig ennyivel kevesebb gyerek hagyhatta el a kórházat, mint idén az első negyedévben. Ez az adat azonban nem jelent túl sokat, meg kell várni az idei év teljes születésszámát ahhoz, hogy következtetéseket vonhassunk le, intett óvatosságra a számadatokat illetően dr. Hagymásy László, a Fejér Megyei Szent György Kórház szülészetének osztályvezető főorvosa. Szerinte ugyanis az elmúlt hónapokban nemhogy csökkent, hanem nőtt náluk a születések száma. Mint említette, soha nem érték el eddig a havi kétszáz szülést, mostanában azonban igen,sőt időnként meg is haladják azt. Ennek oka azonban nem feltétlenül a szülési kedv növekedése, hanem inkább az utóbbi hónapok egészségügyi struktúraváltása, amely miatt többen keresik fel a megyei kórházat.

De nem csak házasodni és gyereket szülni nehezebb a mai nőknek, hanem - statisztikailag legalábbis - férfipartnert is találni, derül ki az adatokból, hiszen átlagosan 1067 nő jut ezer férfira a megyében.

A városok lakónépessége is változik évről évre, amely a születések és halálozások arányának változása mellett a ki-beköltözésektől divatjától, lehetőségeitől is függ. Fejér megyében a legtöbb városban nincs nagy ingadozás, illetve változás ezen a téren, kivéve Székesfehérvárt és Dunaújvárost, a megye két legnagyobb lélekszámú települését.

Székesfehérváron háromszázzal többen élnek idén, mint tavaly, ám a miértre a helyi hivatalban - valószínűleg a szabadságolások miatt - senki nem tudott válaszolni.

Dunaújvárosban viszont a tavaly január 1-jei lakosságszámhoz képest idén 720 fővel kevesebben élnek! Szinte egyfalunyi ember tűnt el a városból, amelyre Kálmán András polgármester igyekezett választ adni:

- Közel húsz éve megfigyelhető az a tendencia, amely szerint a városból egyre többen akarnak kiköltözni a környező településekre. Most is ez történhetett, amellett, hogy a gyerekszám is egyre kevesebb a városban - mondta a polgármester. Sokan költöznek Kulcsra, Kisapostagra, Daruszentmiklósra, Rácalmásra, Baracsra, Nagyvenyimre, viszont a legtöbben visszajárnak dolgozni. A dunaújvárosi híd átadásával, mondta Kálmán András, azt remélik, sokan visszajönnek, legalább a szolgáltatásokat igénybe venni, dolgozni, vásárolni. Másrészt, tette hozzá, amíg jóval alacsonyabbak az ingatlanárak Dunaújváros a melletti településeken - viszont a városban az egekbe szállnak a négyzetméterárak -, addig nem is várható, hogy az emberek inkább a városban vásárolnak otthont maguknak.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a Közép-dunántúli régió három megyéje közül Fejér több szempontból is kitűnik.

A hivatal első negyedéves adatai szerint például a házasságkötési kedv erőteljesen visszaesett a tavaly ilyenkorihoz képest: a Fejér megyeiek közül egytizedével kevesebben járultak az anyakönyvvezető elé, míg Komárom-Esztergomban nőtt, Veszprém megyében pedig némileg csökkent ugyanez a kedv.

A székesfehérvári anyakönyvi hivatalban azt mondták, nem érzik a változást. Ám mégha nem is érzik, a megyeszékhelyen is 15 százalékkal kevesebben kötöttek házasságot az adatok szerint az idei esztendő első negyedévében, mint a tavalyiban.

Csóka Juditnak, a fehérvári Nevelési Tanácsadó pszichológusának logikus és mégis különös véleménye van a házasodási kedv Fejér megyei változásáról:

- Ha más megyékhez képest Fejérben csökkent a házasodási kedv, akkor elsősorban talán nem arról van szó, hogy itt az emberek jobban félnek az elköteleződéstől. Gazdasági okok is meghúzódhatnak a háttérben, vagyis míg egy gazdagabb megyében több lehetőséget találhatnak az emberek az önálló életre, addig egy szegényebben jobban egymásra vannak utalva, vagyis többen összeházasodnak - mondta, mikor felvázoltam neki, hogy Komárom-Esztergomban többen házasodtak össze, mint tavaly, vagyis nőtt a házasodási kedv az első negyedévek összehasonlítását figyelembevéve.

Az élveszületések száma is legjobban - 5,1 százalékkal - Fejérben csökkent, vagyis tavaly márciusig ennyivel kevesebb gyerek hagyhatta el a kórházat, mint idén az első negyedévben. Ez az adat azonban nem jelent túl sokat, meg kell várni az idei év teljes születésszámát ahhoz, hogy következtetéseket vonhassunk le, intett óvatosságra a számadatokat illetően dr. Hagymásy László, a Fejér Megyei Szent György Kórház szülészetének osztályvezető főorvosa. Szerinte ugyanis az elmúlt hónapokban nemhogy csökkent, hanem nőtt náluk a születések száma. Mint említette, soha nem érték el eddig a havi kétszáz szülést, mostanában azonban igen,sőt időnként meg is haladják azt. Ennek oka azonban nem feltétlenül a szülési kedv növekedése, hanem inkább az utóbbi hónapok egészségügyi struktúraváltása, amely miatt többen keresik fel a megyei kórházat.

De nem csak házasodni és gyereket szülni nehezebb a mai nőknek, hanem - statisztikailag legalábbis - férfipartnert is találni, derül ki az adatokból, hiszen átlagosan 1067 nő jut ezer férfira a megyében.

A városok lakónépessége is változik évről évre, amely a születések és halálozások arányának változása mellett a ki-beköltözésektől divatjától, lehetőségeitől is függ. Fejér megyében a legtöbb városban nincs nagy ingadozás, illetve változás ezen a téren, kivéve Székesfehérvárt és Dunaújvárost, a megye két legnagyobb lélekszámú települését.

Székesfehérváron háromszázzal többen élnek idén, mint tavaly, ám a miértre a helyi hivatalban - valószínűleg a szabadságolások miatt - senki nem tudott válaszolni.

Dunaújvárosban viszont a tavaly január 1-jei lakosságszámhoz képest idén 720 fővel kevesebben élnek! Szinte egyfalunyi ember tűnt el a városból, amelyre Kálmán András polgármester igyekezett választ adni:

- Közel húsz éve megfigyelhető az a tendencia, amely szerint a városból egyre többen akarnak kiköltözni a környező településekre. Most is ez történhetett, amellett, hogy a gyerekszám is egyre kevesebb a városban - mondta a polgármester. Sokan költöznek Kulcsra, Kisapostagra, Daruszentmiklósra, Rácalmásra, Baracsra, Nagyvenyimre, viszont a legtöbben visszajárnak dolgozni. A dunaújvárosi híd átadásával, mondta Kálmán András, azt remélik, sokan visszajönnek, legalább a szolgáltatásokat igénybe venni, dolgozni, vásárolni. Másrészt, tette hozzá, amíg jóval alacsonyabbak az ingatlanárak Dunaújváros a melletti településeken - viszont a városban az egekbe szállnak a négyzetméterárak -, addig nem is várható, hogy az emberek inkább a városban vásárolnak otthont maguknak.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a Közép-dunántúli régió három megyéje közül Fejér több szempontból is kitűnik.

A hivatal első negyedéves adatai szerint például a házasságkötési kedv erőteljesen visszaesett a tavaly ilyenkorihoz képest: a Fejér megyeiek közül egytizedével kevesebben járultak az anyakönyvvezető elé, míg Komárom-Esztergomban nőtt, Veszprém megyében pedig némileg csökkent ugyanez a kedv.

A székesfehérvári anyakönyvi hivatalban azt mondták, nem érzik a változást. Ám mégha nem is érzik, a megyeszékhelyen is 15 százalékkal kevesebben kötöttek házasságot az adatok szerint az idei esztendő első negyedévében, mint a tavalyiban.

Csóka Juditnak, a fehérvári Nevelési Tanácsadó pszichológusának logikus és mégis különös véleménye van a házasodási kedv Fejér megyei változásáról:

- Ha más megyékhez képest Fejérben csökkent a házasodási kedv, akkor elsősorban talán nem arról van szó, hogy itt az emberek jobban félnek az elköteleződéstől. Gazdasági okok is meghúzódhatnak a háttérben, vagyis míg egy gazdagabb megyében több lehetőséget találhatnak az emberek az önálló életre, addig egy szegényebben jobban egymásra vannak utalva, vagyis többen összeházasodnak - mondta, mikor felvázoltam neki, hogy Komárom-Esztergomban többen házasodtak össze, mint tavaly, vagyis nőtt a házasodási kedv az első negyedévek összehasonlítását figyelembevéve.

Az élveszületések száma is legjobban - 5,1 százalékkal - Fejérben csökkent, vagyis tavaly márciusig ennyivel kevesebb gyerek hagyhatta el a kórházat, mint idén az első negyedévben. Ez az adat azonban nem jelent túl sokat, meg kell várni az idei év teljes születésszámát ahhoz, hogy következtetéseket vonhassunk le, intett óvatosságra a számadatokat illetően dr. Hagymásy László, a Fejér Megyei Szent György Kórház szülészetének osztályvezető főorvosa. Szerinte ugyanis az elmúlt hónapokban nemhogy csökkent, hanem nőtt náluk a születések száma. Mint említette, soha nem érték el eddig a havi kétszáz szülést, mostanában azonban igen,sőt időnként meg is haladják azt. Ennek oka azonban nem feltétlenül a szülési kedv növekedése, hanem inkább az utóbbi hónapok egészségügyi struktúraváltása, amely miatt többen keresik fel a megyei kórházat.

De nem csak házasodni és gyereket szülni nehezebb a mai nőknek, hanem - statisztikailag legalábbis - férfipartnert is találni, derül ki az adatokból, hiszen átlagosan 1067 nő jut ezer férfira a megyében.

A városok lakónépessége is változik évről évre, amely a születések és halálozások arányának változása mellett a ki-beköltözésektől divatjától, lehetőségeitől is függ. Fejér megyében a legtöbb városban nincs nagy ingadozás, illetve változás ezen a téren, kivéve Székesfehérvárt és Dunaújvárost, a megye két legnagyobb lélekszámú települését.

Székesfehérváron háromszázzal többen élnek idén, mint tavaly, ám a miértre a helyi hivatalban - valószínűleg a szabadságolások miatt - senki nem tudott válaszolni.

Dunaújvárosban viszont a tavaly január 1-jei lakosságszámhoz képest idén 720 fővel kevesebben élnek! Szinte egyfalunyi ember tűnt el a városból, amelyre Kálmán András polgármester igyekezett választ adni:

- Közel húsz éve megfigyelhető az a tendencia, amely szerint a városból egyre többen akarnak kiköltözni a környező településekre. Most is ez történhetett, amellett, hogy a gyerekszám is egyre kevesebb a városban - mondta a polgármester. Sokan költöznek Kulcsra, Kisapostagra, Daruszentmiklósra, Rácalmásra, Baracsra, Nagyvenyimre, viszont a legtöbben visszajárnak dolgozni. A dunaújvárosi híd átadásával, mondta Kálmán András, azt remélik, sokan visszajönnek, legalább a szolgáltatásokat igénybe venni, dolgozni, vásárolni. Másrészt, tette hozzá, amíg jóval alacsonyabbak az ingatlanárak Dunaújváros a melletti településeken - viszont a városban az egekbe szállnak a négyzetméterárak -, addig nem is várható, hogy az emberek inkább a városban vásárolnak otthont maguknak.

A hivatal első negyedéves adatai szerint például a házasságkötési kedv erőteljesen visszaesett a tavaly ilyenkorihoz képest: a Fejér megyeiek közül egytizedével kevesebben járultak az anyakönyvvezető elé, míg Komárom-Esztergomban nőtt, Veszprém megyében pedig némileg csökkent ugyanez a kedv.

A székesfehérvári anyakönyvi hivatalban azt mondták, nem érzik a változást. Ám mégha nem is érzik, a megyeszékhelyen is 15 százalékkal kevesebben kötöttek házasságot az adatok szerint az idei esztendő első negyedévében, mint a tavalyiban.

Csóka Juditnak, a fehérvári Nevelési Tanácsadó pszichológusának logikus és mégis különös véleménye van a házasodási kedv Fejér megyei változásáról:

- Ha más megyékhez képest Fejérben csökkent a házasodási kedv, akkor elsősorban talán nem arról van szó, hogy itt az emberek jobban félnek az elköteleződéstől. Gazdasági okok is meghúzódhatnak a háttérben, vagyis míg egy gazdagabb megyében több lehetőséget találhatnak az emberek az önálló életre, addig egy szegényebben jobban egymásra vannak utalva, vagyis többen összeházasodnak - mondta, mikor felvázoltam neki, hogy Komárom-Esztergomban többen házasodtak össze, mint tavaly, vagyis nőtt a házasodási kedv az első negyedévek összehasonlítását figyelembevéve.

Az élveszületések száma is legjobban - 5,1 százalékkal - Fejérben csökkent, vagyis tavaly márciusig ennyivel kevesebb gyerek hagyhatta el a kórházat, mint idén az első negyedévben. Ez az adat azonban nem jelent túl sokat, meg kell várni az idei év teljes születésszámát ahhoz, hogy következtetéseket vonhassunk le, intett óvatosságra a számadatokat illetően dr. Hagymásy László, a Fejér Megyei Szent György Kórház szülészetének osztályvezető főorvosa. Szerinte ugyanis az elmúlt hónapokban nemhogy csökkent, hanem nőtt náluk a születések száma. Mint említette, soha nem érték el eddig a havi kétszáz szülést, mostanában azonban igen,sőt időnként meg is haladják azt. Ennek oka azonban nem feltétlenül a szülési kedv növekedése, hanem inkább az utóbbi hónapok egészségügyi struktúraváltása, amely miatt többen keresik fel a megyei kórházat.

De nem csak házasodni és gyereket szülni nehezebb a mai nőknek, hanem - statisztikailag legalábbis - férfipartnert is találni, derül ki az adatokból, hiszen átlagosan 1067 nő jut ezer férfira a megyében.

A városok lakónépessége is változik évről évre, amely a születések és halálozások arányának változása mellett a ki-beköltözésektől divatjától, lehetőségeitől is függ. Fejér megyében a legtöbb városban nincs nagy ingadozás, illetve változás ezen a téren, kivéve Székesfehérvárt és Dunaújvárost, a megye két legnagyobb lélekszámú települését.

Székesfehérváron háromszázzal többen élnek idén, mint tavaly, ám a miértre a helyi hivatalban - valószínűleg a szabadságolások miatt - senki nem tudott válaszolni.

Dunaújvárosban viszont a tavaly január 1-jei lakosságszámhoz képest idén 720 fővel kevesebben élnek! Szinte egyfalunyi ember tűnt el a városból, amelyre Kálmán András polgármester igyekezett választ adni:

- Közel húsz éve megfigyelhető az a tendencia, amely szerint a városból egyre többen akarnak kiköltözni a környező településekre. Most is ez történhetett, amellett, hogy a gyerekszám is egyre kevesebb a városban - mondta a polgármester. Sokan költöznek Kulcsra, Kisapostagra, Daruszentmiklósra, Rácalmásra, Baracsra, Nagyvenyimre, viszont a legtöbben visszajárnak dolgozni. A dunaújvárosi híd átadásával, mondta Kálmán András, azt remélik, sokan visszajönnek, legalább a szolgáltatásokat igénybe venni, dolgozni, vásárolni. Másrészt, tette hozzá, amíg jóval alacsonyabbak az ingatlanárak Dunaújváros a melletti településeken - viszont a városban az egekbe szállnak a négyzetméterárak -, addig nem is várható, hogy az emberek inkább a városban vásárolnak otthont maguknak.

A hivatal első negyedéves adatai szerint például a házasságkötési kedv erőteljesen visszaesett a tavaly ilyenkorihoz képest: a Fejér megyeiek közül egytizedével kevesebben járultak az anyakönyvvezető elé, míg Komárom-Esztergomban nőtt, Veszprém megyében pedig némileg csökkent ugyanez a kedv.

A székesfehérvári anyakönyvi hivatalban azt mondták, nem érzik a változást. Ám mégha nem is érzik, a megyeszékhelyen is 15 százalékkal kevesebben kötöttek házasságot az adatok szerint az idei esztendő első negyedévében, mint a tavalyiban.

Csóka Juditnak, a fehérvári Nevelési Tanácsadó pszichológusának logikus és mégis különös véleménye van a házasodási kedv Fejér megyei változásáról:

- Ha más megyékhez képest Fejérben csökkent a házasodási kedv, akkor elsősorban talán nem arról van szó, hogy itt az emberek jobban félnek az elköteleződéstől. Gazdasági okok is meghúzódhatnak a háttérben, vagyis míg egy gazdagabb megyében több lehetőséget találhatnak az emberek az önálló életre, addig egy szegényebben jobban egymásra vannak utalva, vagyis többen összeházasodnak - mondta, mikor felvázoltam neki, hogy Komárom-Esztergomban többen házasodtak össze, mint tavaly, vagyis nőtt a házasodási kedv az első negyedévek összehasonlítását figyelembevéve.

Az élveszületések száma is legjobban - 5,1 százalékkal - Fejérben csökkent, vagyis tavaly márciusig ennyivel kevesebb gyerek hagyhatta el a kórházat, mint idén az első negyedévben. Ez az adat azonban nem jelent túl sokat, meg kell várni az idei év teljes születésszámát ahhoz, hogy következtetéseket vonhassunk le, intett óvatosságra a számadatokat illetően dr. Hagymásy László, a Fejér Megyei Szent György Kórház szülészetének osztályvezető főorvosa. Szerinte ugyanis az elmúlt hónapokban nemhogy csökkent, hanem nőtt náluk a születések száma. Mint említette, soha nem érték el eddig a havi kétszáz szülést, mostanában azonban igen,sőt időnként meg is haladják azt. Ennek oka azonban nem feltétlenül a szülési kedv növekedése, hanem inkább az utóbbi hónapok egészségügyi struktúraváltása, amely miatt többen keresik fel a megyei kórházat.

De nem csak házasodni és gyereket szülni nehezebb a mai nőknek, hanem - statisztikailag legalábbis - férfipartnert is találni, derül ki az adatokból, hiszen átlagosan 1067 nő jut ezer férfira a megyében.

A városok lakónépessége is változik évről évre, amely a születések és halálozások arányának változása mellett a ki-beköltözésektől divatjától, lehetőségeitől is függ. Fejér megyében a legtöbb városban nincs nagy ingadozás, illetve változás ezen a téren, kivéve Székesfehérvárt és Dunaújvárost, a megye két legnagyobb lélekszámú települését.

Székesfehérváron háromszázzal többen élnek idén, mint tavaly, ám a miértre a helyi hivatalban - valószínűleg a szabadságolások miatt - senki nem tudott válaszolni.

Dunaújvárosban viszont a tavaly január 1-jei lakosságszámhoz képest idén 720 fővel kevesebben élnek! Szinte egyfalunyi ember tűnt el a városból, amelyre Kálmán András polgármester igyekezett választ adni:

- Közel húsz éve megfigyelhető az a tendencia, amely szerint a városból egyre többen akarnak kiköltözni a környező településekre. Most is ez történhetett, amellett, hogy a gyerekszám is egyre kevesebb a városban - mondta a polgármester. Sokan költöznek Kulcsra, Kisapostagra, Daruszentmiklósra, Rácalmásra, Baracsra, Nagyvenyimre, viszont a legtöbben visszajárnak dolgozni. A dunaújvárosi híd átadásával, mondta Kálmán András, azt remélik, sokan visszajönnek, legalább a szolgáltatásokat igénybe venni, dolgozni, vásárolni. Másrészt, tette hozzá, amíg jóval alacsonyabbak az ingatlanárak Dunaújváros a melletti településeken - viszont a városban az egekbe szállnak a négyzetméterárak -, addig nem is várható, hogy az emberek inkább a városban vásárolnak otthont maguknak.

A székesfehérvári anyakönyvi hivatalban azt mondták, nem érzik a változást. Ám mégha nem is érzik, a megyeszékhelyen is 15 százalékkal kevesebben kötöttek házasságot az adatok szerint az idei esztendő első negyedévében, mint a tavalyiban.

Csóka Juditnak, a fehérvári Nevelési Tanácsadó pszichológusának logikus és mégis különös véleménye van a házasodási kedv Fejér megyei változásáról:

- Ha más megyékhez képest Fejérben csökkent a házasodási kedv, akkor elsősorban talán nem arról van szó, hogy itt az emberek jobban félnek az elköteleződéstől. Gazdasági okok is meghúzódhatnak a háttérben, vagyis míg egy gazdagabb megyében több lehetőséget találhatnak az emberek az önálló életre, addig egy szegényebben jobban egymásra vannak utalva, vagyis többen összeházasodnak - mondta, mikor felvázoltam neki, hogy Komárom-Esztergomban többen házasodtak össze, mint tavaly, vagyis nőtt a házasodási kedv az első negyedévek összehasonlítását figyelembevéve.

Az élveszületések száma is legjobban - 5,1 százalékkal - Fejérben csökkent, vagyis tavaly márciusig ennyivel kevesebb gyerek hagyhatta el a kórházat, mint idén az első negyedévben. Ez az adat azonban nem jelent túl sokat, meg kell várni az idei év teljes születésszámát ahhoz, hogy következtetéseket vonhassunk le, intett óvatosságra a számadatokat illetően dr. Hagymásy László, a Fejér Megyei Szent György Kórház szülészetének osztályvezető főorvosa. Szerinte ugyanis az elmúlt hónapokban nemhogy csökkent, hanem nőtt náluk a születések száma. Mint említette, soha nem érték el eddig a havi kétszáz szülést, mostanában azonban igen,sőt időnként meg is haladják azt. Ennek oka azonban nem feltétlenül a szülési kedv növekedése, hanem inkább az utóbbi hónapok egészségügyi struktúraváltása, amely miatt többen keresik fel a megyei kórházat.

De nem csak házasodni és gyereket szülni nehezebb a mai nőknek, hanem - statisztikailag legalábbis - férfipartnert is találni, derül ki az adatokból, hiszen átlagosan 1067 nő jut ezer férfira a megyében.

A városok lakónépessége is változik évről évre, amely a születések és halálozások arányának változása mellett a ki-beköltözésektől divatjától, lehetőségeitől is függ. Fejér megyében a legtöbb városban nincs nagy ingadozás, illetve változás ezen a téren, kivéve Székesfehérvárt és Dunaújvárost, a megye két legnagyobb lélekszámú települését.

Székesfehérváron háromszázzal többen élnek idén, mint tavaly, ám a miértre a helyi hivatalban - valószínűleg a szabadságolások miatt - senki nem tudott válaszolni.

Dunaújvárosban viszont a tavaly január 1-jei lakosságszámhoz képest idén 720 fővel kevesebben élnek! Szinte egyfalunyi ember tűnt el a városból, amelyre Kálmán András polgármester igyekezett választ adni:

- Közel húsz éve megfigyelhető az a tendencia, amely szerint a városból egyre többen akarnak kiköltözni a környező településekre. Most is ez történhetett, amellett, hogy a gyerekszám is egyre kevesebb a városban - mondta a polgármester. Sokan költöznek Kulcsra, Kisapostagra, Daruszentmiklósra, Rácalmásra, Baracsra, Nagyvenyimre, viszont a legtöbben visszajárnak dolgozni. A dunaújvárosi híd átadásával, mondta Kálmán András, azt remélik, sokan visszajönnek, legalább a szolgáltatásokat igénybe venni, dolgozni, vásárolni. Másrészt, tette hozzá, amíg jóval alacsonyabbak az ingatlanárak Dunaújváros a melletti településeken - viszont a városban az egekbe szállnak a négyzetméterárak -, addig nem is várható, hogy az emberek inkább a városban vásárolnak otthont maguknak.

A székesfehérvári anyakönyvi hivatalban azt mondták, nem érzik a változást. Ám mégha nem is érzik, a megyeszékhelyen is 15 százalékkal kevesebben kötöttek házasságot az adatok szerint az idei esztendő első negyedévében, mint a tavalyiban.

Csóka Juditnak, a fehérvári Nevelési Tanácsadó pszichológusának logikus és mégis különös véleménye van a házasodási kedv Fejér megyei változásáról:

- Ha más megyékhez képest Fejérben csökkent a házasodási kedv, akkor elsősorban talán nem arról van szó, hogy itt az emberek jobban félnek az elköteleződéstől. Gazdasági okok is meghúzódhatnak a háttérben, vagyis míg egy gazdagabb megyében több lehetőséget találhatnak az emberek az önálló életre, addig egy szegényebben jobban egymásra vannak utalva, vagyis többen összeházasodnak - mondta, mikor felvázoltam neki, hogy Komárom-Esztergomban többen házasodtak össze, mint tavaly, vagyis nőtt a házasodási kedv az első negyedévek összehasonlítását figyelembevéve.

Az élveszületések száma is legjobban - 5,1 százalékkal - Fejérben csökkent, vagyis tavaly márciusig ennyivel kevesebb gyerek hagyhatta el a kórházat, mint idén az első negyedévben. Ez az adat azonban nem jelent túl sokat, meg kell várni az idei év teljes születésszámát ahhoz, hogy következtetéseket vonhassunk le, intett óvatosságra a számadatokat illetően dr. Hagymásy László, a Fejér Megyei Szent György Kórház szülészetének osztályvezető főorvosa. Szerinte ugyanis az elmúlt hónapokban nemhogy csökkent, hanem nőtt náluk a születések száma. Mint említette, soha nem érték el eddig a havi kétszáz szülést, mostanában azonban igen,sőt időnként meg is haladják azt. Ennek oka azonban nem feltétlenül a szülési kedv növekedése, hanem inkább az utóbbi hónapok egészségügyi struktúraváltása, amely miatt többen keresik fel a megyei kórházat.

De nem csak házasodni és gyereket szülni nehezebb a mai nőknek, hanem - statisztikailag legalábbis - férfipartnert is találni, derül ki az adatokból, hiszen átlagosan 1067 nő jut ezer férfira a megyében.

A városok lakónépessége is változik évről évre, amely a születések és halálozások arányának változása mellett a ki-beköltözésektől divatjától, lehetőségeitől is függ. Fejér megyében a legtöbb városban nincs nagy ingadozás, illetve változás ezen a téren, kivéve Székesfehérvárt és Dunaújvárost, a megye két legnagyobb lélekszámú települését.

Székesfehérváron háromszázzal többen élnek idén, mint tavaly, ám a miértre a helyi hivatalban - valószínűleg a szabadságolások miatt - senki nem tudott válaszolni.

Dunaújvárosban viszont a tavaly január 1-jei lakosságszámhoz képest idén 720 fővel kevesebben élnek! Szinte egyfalunyi ember tűnt el a városból, amelyre Kálmán András polgármester igyekezett választ adni:

- Közel húsz éve megfigyelhető az a tendencia, amely szerint a városból egyre többen akarnak kiköltözni a környező településekre. Most is ez történhetett, amellett, hogy a gyerekszám is egyre kevesebb a városban - mondta a polgármester. Sokan költöznek Kulcsra, Kisapostagra, Daruszentmiklósra, Rácalmásra, Baracsra, Nagyvenyimre, viszont a legtöbben visszajárnak dolgozni. A dunaújvárosi híd átadásával, mondta Kálmán András, azt remélik, sokan visszajönnek, legalább a szolgáltatásokat igénybe venni, dolgozni, vásárolni. Másrészt, tette hozzá, amíg jóval alacsonyabbak az ingatlanárak Dunaújváros a melletti településeken - viszont a városban az egekbe szállnak a négyzetméterárak -, addig nem is várható, hogy az emberek inkább a városban vásárolnak otthont maguknak.

Csóka Juditnak, a fehérvári Nevelési Tanácsadó pszichológusának logikus és mégis különös véleménye van a házasodási kedv Fejér megyei változásáról:

- Ha más megyékhez képest Fejérben csökkent a házasodási kedv, akkor elsősorban talán nem arról van szó, hogy itt az emberek jobban félnek az elköteleződéstől. Gazdasági okok is meghúzódhatnak a háttérben, vagyis míg egy gazdagabb megyében több lehetőséget találhatnak az emberek az önálló életre, addig egy szegényebben jobban egymásra vannak utalva, vagyis többen összeházasodnak - mondta, mikor felvázoltam neki, hogy Komárom-Esztergomban többen házasodtak össze, mint tavaly, vagyis nőtt a házasodási kedv az első negyedévek összehasonlítását figyelembevéve.

Az élveszületések száma is legjobban - 5,1 százalékkal - Fejérben csökkent, vagyis tavaly márciusig ennyivel kevesebb gyerek hagyhatta el a kórházat, mint idén az első negyedévben. Ez az adat azonban nem jelent túl sokat, meg kell várni az idei év teljes születésszámát ahhoz, hogy következtetéseket vonhassunk le, intett óvatosságra a számadatokat illetően dr. Hagymásy László, a Fejér Megyei Szent György Kórház szülészetének osztályvezető főorvosa. Szerinte ugyanis az elmúlt hónapokban nemhogy csökkent, hanem nőtt náluk a születések száma. Mint említette, soha nem érték el eddig a havi kétszáz szülést, mostanában azonban igen,sőt időnként meg is haladják azt. Ennek oka azonban nem feltétlenül a szülési kedv növekedése, hanem inkább az utóbbi hónapok egészségügyi struktúraváltása, amely miatt többen keresik fel a megyei kórházat.

De nem csak házasodni és gyereket szülni nehezebb a mai nőknek, hanem - statisztikailag legalábbis - férfipartnert is találni, derül ki az adatokból, hiszen átlagosan 1067 nő jut ezer férfira a megyében.

A városok lakónépessége is változik évről évre, amely a születések és halálozások arányának változása mellett a ki-beköltözésektől divatjától, lehetőségeitől is függ. Fejér megyében a legtöbb városban nincs nagy ingadozás, illetve változás ezen a téren, kivéve Székesfehérvárt és Dunaújvárost, a megye két legnagyobb lélekszámú települését.

Székesfehérváron háromszázzal többen élnek idén, mint tavaly, ám a miértre a helyi hivatalban - valószínűleg a szabadságolások miatt - senki nem tudott válaszolni.

Dunaújvárosban viszont a tavaly január 1-jei lakosságszámhoz képest idén 720 fővel kevesebben élnek! Szinte egyfalunyi ember tűnt el a városból, amelyre Kálmán András polgármester igyekezett választ adni:

- Közel húsz éve megfigyelhető az a tendencia, amely szerint a városból egyre többen akarnak kiköltözni a környező településekre. Most is ez történhetett, amellett, hogy a gyerekszám is egyre kevesebb a városban - mondta a polgármester. Sokan költöznek Kulcsra, Kisapostagra, Daruszentmiklósra, Rácalmásra, Baracsra, Nagyvenyimre, viszont a legtöbben visszajárnak dolgozni. A dunaújvárosi híd átadásával, mondta Kálmán András, azt remélik, sokan visszajönnek, legalább a szolgáltatásokat igénybe venni, dolgozni, vásárolni. Másrészt, tette hozzá, amíg jóval alacsonyabbak az ingatlanárak Dunaújváros a melletti településeken - viszont a városban az egekbe szállnak a négyzetméterárak -, addig nem is várható, hogy az emberek inkább a városban vásárolnak otthont maguknak.

Csóka Juditnak, a fehérvári Nevelési Tanácsadó pszichológusának logikus és mégis különös véleménye van a házasodási kedv Fejér megyei változásáról:

- Ha más megyékhez képest Fejérben csökkent a házasodási kedv, akkor elsősorban talán nem arról van szó, hogy itt az emberek jobban félnek az elköteleződéstől. Gazdasági okok is meghúzódhatnak a háttérben, vagyis míg egy gazdagabb megyében több lehetőséget találhatnak az emberek az önálló életre, addig egy szegényebben jobban egymásra vannak utalva, vagyis többen összeházasodnak - mondta, mikor felvázoltam neki, hogy Komárom-Esztergomban többen házasodtak össze, mint tavaly, vagyis nőtt a házasodási kedv az első negyedévek összehasonlítását figyelembevéve.

Az élveszületések száma is legjobban - 5,1 százalékkal - Fejérben csökkent, vagyis tavaly márciusig ennyivel kevesebb gyerek hagyhatta el a kórházat, mint idén az első negyedévben. Ez az adat azonban nem jelent túl sokat, meg kell várni az idei év teljes születésszámát ahhoz, hogy következtetéseket vonhassunk le, intett óvatosságra a számadatokat illetően dr. Hagymásy László, a Fejér Megyei Szent György Kórház szülészetének osztályvezető főorvosa. Szerinte ugyanis az elmúlt hónapokban nemhogy csökkent, hanem nőtt náluk a születések száma. Mint említette, soha nem érték el eddig a havi kétszáz szülést, mostanában azonban igen,sőt időnként meg is haladják azt. Ennek oka azonban nem feltétlenül a szülési kedv növekedése, hanem inkább az utóbbi hónapok egészségügyi struktúraváltása, amely miatt többen keresik fel a megyei kórházat.

De nem csak házasodni és gyereket szülni nehezebb a mai nőknek, hanem - statisztikailag legalábbis - férfipartnert is találni, derül ki az adatokból, hiszen átlagosan 1067 nő jut ezer férfira a megyében.

A városok lakónépessége is változik évről évre, amely a születések és halálozások arányának változása mellett a ki-beköltözésektől divatjától, lehetőségeitől is függ. Fejér megyében a legtöbb városban nincs nagy ingadozás, illetve változás ezen a téren, kivéve Székesfehérvárt és Dunaújvárost, a megye két legnagyobb lélekszámú települését.

Székesfehérváron háromszázzal többen élnek idén, mint tavaly, ám a miértre a helyi hivatalban - valószínűleg a szabadságolások miatt - senki nem tudott válaszolni.

Dunaújvárosban viszont a tavaly január 1-jei lakosságszámhoz képest idén 720 fővel kevesebben élnek! Szinte egyfalunyi ember tűnt el a városból, amelyre Kálmán András polgármester igyekezett választ adni:

- Közel húsz éve megfigyelhető az a tendencia, amely szerint a városból egyre többen akarnak kiköltözni a környező településekre. Most is ez történhetett, amellett, hogy a gyerekszám is egyre kevesebb a városban - mondta a polgármester. Sokan költöznek Kulcsra, Kisapostagra, Daruszentmiklósra, Rácalmásra, Baracsra, Nagyvenyimre, viszont a legtöbben visszajárnak dolgozni. A dunaújvárosi híd átadásával, mondta Kálmán András, azt remélik, sokan visszajönnek, legalább a szolgáltatásokat igénybe venni, dolgozni, vásárolni. Másrészt, tette hozzá, amíg jóval alacsonyabbak az ingatlanárak Dunaújváros a melletti településeken - viszont a városban az egekbe szállnak a négyzetméterárak -, addig nem is várható, hogy az emberek inkább a városban vásárolnak otthont maguknak.

- Ha más megyékhez képest Fejérben csökkent a házasodási kedv, akkor elsősorban talán nem arról van szó, hogy itt az emberek jobban félnek az elköteleződéstől. Gazdasági okok is meghúzódhatnak a háttérben, vagyis míg egy gazdagabb megyében több lehetőséget találhatnak az emberek az önálló életre, addig egy szegényebben jobban egymásra vannak utalva, vagyis többen összeházasodnak - mondta, mikor felvázoltam neki, hogy Komárom-Esztergomban többen házasodtak össze, mint tavaly, vagyis nőtt a házasodási kedv az első negyedévek összehasonlítását figyelembevéve.

Az élveszületések száma is legjobban - 5,1 százalékkal - Fejérben csökkent, vagyis tavaly márciusig ennyivel kevesebb gyerek hagyhatta el a kórházat, mint idén az első negyedévben. Ez az adat azonban nem jelent túl sokat, meg kell várni az idei év teljes születésszámát ahhoz, hogy következtetéseket vonhassunk le, intett óvatosságra a számadatokat illetően dr. Hagymásy László, a Fejér Megyei Szent György Kórház szülészetének osztályvezető főorvosa. Szerinte ugyanis az elmúlt hónapokban nemhogy csökkent, hanem nőtt náluk a születések száma. Mint említette, soha nem érték el eddig a havi kétszáz szülést, mostanában azonban igen,sőt időnként meg is haladják azt. Ennek oka azonban nem feltétlenül a szülési kedv növekedése, hanem inkább az utóbbi hónapok egészségügyi struktúraváltása, amely miatt többen keresik fel a megyei kórházat.

De nem csak házasodni és gyereket szülni nehezebb a mai nőknek, hanem - statisztikailag legalábbis - férfipartnert is találni, derül ki az adatokból, hiszen átlagosan 1067 nő jut ezer férfira a megyében.

A városok lakónépessége is változik évről évre, amely a születések és halálozások arányának változása mellett a ki-beköltözésektől divatjától, lehetőségeitől is függ. Fejér megyében a legtöbb városban nincs nagy ingadozás, illetve változás ezen a téren, kivéve Székesfehérvárt és Dunaújvárost, a megye két legnagyobb lélekszámú települését.

Székesfehérváron háromszázzal többen élnek idén, mint tavaly, ám a miértre a helyi hivatalban - valószínűleg a szabadságolások miatt - senki nem tudott válaszolni.

Dunaújvárosban viszont a tavaly január 1-jei lakosságszámhoz képest idén 720 fővel kevesebben élnek! Szinte egyfalunyi ember tűnt el a városból, amelyre Kálmán András polgármester igyekezett választ adni:

- Közel húsz éve megfigyelhető az a tendencia, amely szerint a városból egyre többen akarnak kiköltözni a környező településekre. Most is ez történhetett, amellett, hogy a gyerekszám is egyre kevesebb a városban - mondta a polgármester. Sokan költöznek Kulcsra, Kisapostagra, Daruszentmiklósra, Rácalmásra, Baracsra, Nagyvenyimre, viszont a legtöbben visszajárnak dolgozni. A dunaújvárosi híd átadásával, mondta Kálmán András, azt remélik, sokan visszajönnek, legalább a szolgáltatásokat igénybe venni, dolgozni, vásárolni. Másrészt, tette hozzá, amíg jóval alacsonyabbak az ingatlanárak Dunaújváros a melletti településeken - viszont a városban az egekbe szállnak a négyzetméterárak -, addig nem is várható, hogy az emberek inkább a városban vásárolnak otthont maguknak.

- Ha más megyékhez képest Fejérben csökkent a házasodási kedv, akkor elsősorban talán nem arról van szó, hogy itt az emberek jobban félnek az elköteleződéstől. Gazdasági okok is meghúzódhatnak a háttérben, vagyis míg egy gazdagabb megyében több lehetőséget találhatnak az emberek az önálló életre, addig egy szegényebben jobban egymásra vannak utalva, vagyis többen összeházasodnak - mondta, mikor felvázoltam neki, hogy Komárom-Esztergomban többen házasodtak össze, mint tavaly, vagyis nőtt a házasodási kedv az első negyedévek összehasonlítását figyelembevéve.

Az élveszületések száma is legjobban - 5,1 százalékkal - Fejérben csökkent, vagyis tavaly márciusig ennyivel kevesebb gyerek hagyhatta el a kórházat, mint idén az első negyedévben. Ez az adat azonban nem jelent túl sokat, meg kell várni az idei év teljes születésszámát ahhoz, hogy következtetéseket vonhassunk le, intett óvatosságra a számadatokat illetően dr. Hagymásy László, a Fejér Megyei Szent György Kórház szülészetének osztályvezető főorvosa. Szerinte ugyanis az elmúlt hónapokban nemhogy csökkent, hanem nőtt náluk a születések száma. Mint említette, soha nem érték el eddig a havi kétszáz szülést, mostanában azonban igen,sőt időnként meg is haladják azt. Ennek oka azonban nem feltétlenül a szülési kedv növekedése, hanem inkább az utóbbi hónapok egészségügyi struktúraváltása, amely miatt többen keresik fel a megyei kórházat.

De nem csak házasodni és gyereket szülni nehezebb a mai nőknek, hanem - statisztikailag legalábbis - férfipartnert is találni, derül ki az adatokból, hiszen átlagosan 1067 nő jut ezer férfira a megyében.

A városok lakónépessége is változik évről évre, amely a születések és halálozások arányának változása mellett a ki-beköltözésektől divatjától, lehetőségeitől is függ. Fejér megyében a legtöbb városban nincs nagy ingadozás, illetve változás ezen a téren, kivéve Székesfehérvárt és Dunaújvárost, a megye két legnagyobb lélekszámú települését.

Székesfehérváron háromszázzal többen élnek idén, mint tavaly, ám a miértre a helyi hivatalban - valószínűleg a szabadságolások miatt - senki nem tudott válaszolni.

Dunaújvárosban viszont a tavaly január 1-jei lakosságszámhoz képest idén 720 fővel kevesebben élnek! Szinte egyfalunyi ember tűnt el a városból, amelyre Kálmán András polgármester igyekezett választ adni:

- Közel húsz éve megfigyelhető az a tendencia, amely szerint a városból egyre többen akarnak kiköltözni a környező településekre. Most is ez történhetett, amellett, hogy a gyerekszám is egyre kevesebb a városban - mondta a polgármester. Sokan költöznek Kulcsra, Kisapostagra, Daruszentmiklósra, Rácalmásra, Baracsra, Nagyvenyimre, viszont a legtöbben visszajárnak dolgozni. A dunaújvárosi híd átadásával, mondta Kálmán András, azt remélik, sokan visszajönnek, legalább a szolgáltatásokat igénybe venni, dolgozni, vásárolni. Másrészt, tette hozzá, amíg jóval alacsonyabbak az ingatlanárak Dunaújváros a melletti településeken - viszont a városban az egekbe szállnak a négyzetméterárak -, addig nem is várható, hogy az emberek inkább a városban vásárolnak otthont maguknak.

Az élveszületések száma is legjobban - 5,1 százalékkal - Fejérben csökkent, vagyis tavaly márciusig ennyivel kevesebb gyerek hagyhatta el a kórházat, mint idén az első negyedévben. Ez az adat azonban nem jelent túl sokat, meg kell várni az idei év teljes születésszámát ahhoz, hogy következtetéseket vonhassunk le, intett óvatosságra a számadatokat illetően dr. Hagymásy László, a Fejér Megyei Szent György Kórház szülészetének osztályvezető főorvosa. Szerinte ugyanis az elmúlt hónapokban nemhogy csökkent, hanem nőtt náluk a születések száma. Mint említette, soha nem érték el eddig a havi kétszáz szülést, mostanában azonban igen,sőt időnként meg is haladják azt. Ennek oka azonban nem feltétlenül a szülési kedv növekedése, hanem inkább az utóbbi hónapok egészségügyi struktúraváltása, amely miatt többen keresik fel a megyei kórházat.

De nem csak házasodni és gyereket szülni nehezebb a mai nőknek, hanem - statisztikailag legalábbis - férfipartnert is találni, derül ki az adatokból, hiszen átlagosan 1067 nő jut ezer férfira a megyében.

A városok lakónépessége is változik évről évre, amely a születések és halálozások arányának változása mellett a ki-beköltözésektől divatjától, lehetőségeitől is függ. Fejér megyében a legtöbb városban nincs nagy ingadozás, illetve változás ezen a téren, kivéve Székesfehérvárt és Dunaújvárost, a megye két legnagyobb lélekszámú települését.

Székesfehérváron háromszázzal többen élnek idén, mint tavaly, ám a miértre a helyi hivatalban - valószínűleg a szabadságolások miatt - senki nem tudott válaszolni.

Dunaújvárosban viszont a tavaly január 1-jei lakosságszámhoz képest idén 720 fővel kevesebben élnek! Szinte egyfalunyi ember tűnt el a városból, amelyre Kálmán András polgármester igyekezett választ adni:

- Közel húsz éve megfigyelhető az a tendencia, amely szerint a városból egyre többen akarnak kiköltözni a környező településekre. Most is ez történhetett, amellett, hogy a gyerekszám is egyre kevesebb a városban - mondta a polgármester. Sokan költöznek Kulcsra, Kisapostagra, Daruszentmiklósra, Rácalmásra, Baracsra, Nagyvenyimre, viszont a legtöbben visszajárnak dolgozni. A dunaújvárosi híd átadásával, mondta Kálmán András, azt remélik, sokan visszajönnek, legalább a szolgáltatásokat igénybe venni, dolgozni, vásárolni. Másrészt, tette hozzá, amíg jóval alacsonyabbak az ingatlanárak Dunaújváros a melletti településeken - viszont a városban az egekbe szállnak a négyzetméterárak -, addig nem is várható, hogy az emberek inkább a városban vásárolnak otthont maguknak.

Az élveszületések száma is legjobban - 5,1 százalékkal - Fejérben csökkent, vagyis tavaly márciusig ennyivel kevesebb gyerek hagyhatta el a kórházat, mint idén az első negyedévben. Ez az adat azonban nem jelent túl sokat, meg kell várni az idei év teljes születésszámát ahhoz, hogy következtetéseket vonhassunk le, intett óvatosságra a számadatokat illetően dr. Hagymásy László, a Fejér Megyei Szent György Kórház szülészetének osztályvezető főorvosa. Szerinte ugyanis az elmúlt hónapokban nemhogy csökkent, hanem nőtt náluk a születések száma. Mint említette, soha nem érték el eddig a havi kétszáz szülést, mostanában azonban igen,sőt időnként meg is haladják azt. Ennek oka azonban nem feltétlenül a szülési kedv növekedése, hanem inkább az utóbbi hónapok egészségügyi struktúraváltása, amely miatt többen keresik fel a megyei kórházat.

De nem csak házasodni és gyereket szülni nehezebb a mai nőknek, hanem - statisztikailag legalábbis - férfipartnert is találni, derül ki az adatokból, hiszen átlagosan 1067 nő jut ezer férfira a megyében.

A városok lakónépessége is változik évről évre, amely a születések és halálozások arányának változása mellett a ki-beköltözésektől divatjától, lehetőségeitől is függ. Fejér megyében a legtöbb városban nincs nagy ingadozás, illetve változás ezen a téren, kivéve Székesfehérvárt és Dunaújvárost, a megye két legnagyobb lélekszámú települését.

Székesfehérváron háromszázzal többen élnek idén, mint tavaly, ám a miértre a helyi hivatalban - valószínűleg a szabadságolások miatt - senki nem tudott válaszolni.

Dunaújvárosban viszont a tavaly január 1-jei lakosságszámhoz képest idén 720 fővel kevesebben élnek! Szinte egyfalunyi ember tűnt el a városból, amelyre Kálmán András polgármester igyekezett választ adni:

- Közel húsz éve megfigyelhető az a tendencia, amely szerint a városból egyre többen akarnak kiköltözni a környező településekre. Most is ez történhetett, amellett, hogy a gyerekszám is egyre kevesebb a városban - mondta a polgármester. Sokan költöznek Kulcsra, Kisapostagra, Daruszentmiklósra, Rácalmásra, Baracsra, Nagyvenyimre, viszont a legtöbben visszajárnak dolgozni. A dunaújvárosi híd átadásával, mondta Kálmán András, azt remélik, sokan visszajönnek, legalább a szolgáltatásokat igénybe venni, dolgozni, vásárolni. Másrészt, tette hozzá, amíg jóval alacsonyabbak az ingatlanárak Dunaújváros a melletti településeken - viszont a városban az egekbe szállnak a négyzetméterárak -, addig nem is várható, hogy az emberek inkább a városban vásárolnak otthont maguknak.

De nem csak házasodni és gyereket szülni nehezebb a mai nőknek, hanem - statisztikailag legalábbis - férfipartnert is találni, derül ki az adatokból, hiszen átlagosan 1067 nő jut ezer férfira a megyében.

A városok lakónépessége is változik évről évre, amely a születések és halálozások arányának változása mellett a ki-beköltözésektől divatjától, lehetőségeitől is függ. Fejér megyében a legtöbb városban nincs nagy ingadozás, illetve változás ezen a téren, kivéve Székesfehérvárt és Dunaújvárost, a megye két legnagyobb lélekszámú települését.

Székesfehérváron háromszázzal többen élnek idén, mint tavaly, ám a miértre a helyi hivatalban - valószínűleg a szabadságolások miatt - senki nem tudott válaszolni.

Dunaújvárosban viszont a tavaly január 1-jei lakosságszámhoz képest idén 720 fővel kevesebben élnek! Szinte egyfalunyi ember tűnt el a városból, amelyre Kálmán András polgármester igyekezett választ adni:

- Közel húsz éve megfigyelhető az a tendencia, amely szerint a városból egyre többen akarnak kiköltözni a környező településekre. Most is ez történhetett, amellett, hogy a gyerekszám is egyre kevesebb a városban - mondta a polgármester. Sokan költöznek Kulcsra, Kisapostagra, Daruszentmiklósra, Rácalmásra, Baracsra, Nagyvenyimre, viszont a legtöbben visszajárnak dolgozni. A dunaújvárosi híd átadásával, mondta Kálmán András, azt remélik, sokan visszajönnek, legalább a szolgáltatásokat igénybe venni, dolgozni, vásárolni. Másrészt, tette hozzá, amíg jóval alacsonyabbak az ingatlanárak Dunaújváros a melletti településeken - viszont a városban az egekbe szállnak a négyzetméterárak -, addig nem is várható, hogy az emberek inkább a városban vásárolnak otthont maguknak.

De nem csak házasodni és gyereket szülni nehezebb a mai nőknek, hanem - statisztikailag legalábbis - férfipartnert is találni, derül ki az adatokból, hiszen átlagosan 1067 nő jut ezer férfira a megyében.

A városok lakónépessége is változik évről évre, amely a születések és halálozások arányának változása mellett a ki-beköltözésektől divatjától, lehetőségeitől is függ. Fejér megyében a legtöbb városban nincs nagy ingadozás, illetve változás ezen a téren, kivéve Székesfehérvárt és Dunaújvárost, a megye két legnagyobb lélekszámú települését.

Székesfehérváron háromszázzal többen élnek idén, mint tavaly, ám a miértre a helyi hivatalban - valószínűleg a szabadságolások miatt - senki nem tudott válaszolni.

Dunaújvárosban viszont a tavaly január 1-jei lakosságszámhoz képest idén 720 fővel kevesebben élnek! Szinte egyfalunyi ember tűnt el a városból, amelyre Kálmán András polgármester igyekezett választ adni:

- Közel húsz éve megfigyelhető az a tendencia, amely szerint a városból egyre többen akarnak kiköltözni a környező településekre. Most is ez történhetett, amellett, hogy a gyerekszám is egyre kevesebb a városban - mondta a polgármester. Sokan költöznek Kulcsra, Kisapostagra, Daruszentmiklósra, Rácalmásra, Baracsra, Nagyvenyimre, viszont a legtöbben visszajárnak dolgozni. A dunaújvárosi híd átadásával, mondta Kálmán András, azt remélik, sokan visszajönnek, legalább a szolgáltatásokat igénybe venni, dolgozni, vásárolni. Másrészt, tette hozzá, amíg jóval alacsonyabbak az ingatlanárak Dunaújváros a melletti településeken - viszont a városban az egekbe szállnak a négyzetméterárak -, addig nem is várható, hogy az emberek inkább a városban vásárolnak otthont maguknak.

A városok lakónépessége is változik évről évre, amely a születések és halálozások arányának változása mellett a ki-beköltözésektől divatjától, lehetőségeitől is függ. Fejér megyében a legtöbb városban nincs nagy ingadozás, illetve változás ezen a téren, kivéve Székesfehérvárt és Dunaújvárost, a megye két legnagyobb lélekszámú települését.

Székesfehérváron háromszázzal többen élnek idén, mint tavaly, ám a miértre a helyi hivatalban - valószínűleg a szabadságolások miatt - senki nem tudott válaszolni.

Dunaújvárosban viszont a tavaly január 1-jei lakosságszámhoz képest idén 720 fővel kevesebben élnek! Szinte egyfalunyi ember tűnt el a városból, amelyre Kálmán András polgármester igyekezett választ adni:

- Közel húsz éve megfigyelhető az a tendencia, amely szerint a városból egyre többen akarnak kiköltözni a környező településekre. Most is ez történhetett, amellett, hogy a gyerekszám is egyre kevesebb a városban - mondta a polgármester. Sokan költöznek Kulcsra, Kisapostagra, Daruszentmiklósra, Rácalmásra, Baracsra, Nagyvenyimre, viszont a legtöbben visszajárnak dolgozni. A dunaújvárosi híd átadásával, mondta Kálmán András, azt remélik, sokan visszajönnek, legalább a szolgáltatásokat igénybe venni, dolgozni, vásárolni. Másrészt, tette hozzá, amíg jóval alacsonyabbak az ingatlanárak Dunaújváros a melletti településeken - viszont a városban az egekbe szállnak a négyzetméterárak -, addig nem is várható, hogy az emberek inkább a városban vásárolnak otthont maguknak.

A városok lakónépessége is változik évről évre, amely a születések és halálozások arányának változása mellett a ki-beköltözésektől divatjától, lehetőségeitől is függ. Fejér megyében a legtöbb városban nincs nagy ingadozás, illetve változás ezen a téren, kivéve Székesfehérvárt és Dunaújvárost, a megye két legnagyobb lélekszámú települését.

Székesfehérváron háromszázzal többen élnek idén, mint tavaly, ám a miértre a helyi hivatalban - valószínűleg a szabadságolások miatt - senki nem tudott válaszolni.

Dunaújvárosban viszont a tavaly január 1-jei lakosságszámhoz képest idén 720 fővel kevesebben élnek! Szinte egyfalunyi ember tűnt el a városból, amelyre Kálmán András polgármester igyekezett választ adni:

- Közel húsz éve megfigyelhető az a tendencia, amely szerint a városból egyre többen akarnak kiköltözni a környező településekre. Most is ez történhetett, amellett, hogy a gyerekszám is egyre kevesebb a városban - mondta a polgármester. Sokan költöznek Kulcsra, Kisapostagra, Daruszentmiklósra, Rácalmásra, Baracsra, Nagyvenyimre, viszont a legtöbben visszajárnak dolgozni. A dunaújvárosi híd átadásával, mondta Kálmán András, azt remélik, sokan visszajönnek, legalább a szolgáltatásokat igénybe venni, dolgozni, vásárolni. Másrészt, tette hozzá, amíg jóval alacsonyabbak az ingatlanárak Dunaújváros a melletti településeken - viszont a városban az egekbe szállnak a négyzetméterárak -, addig nem is várható, hogy az emberek inkább a városban vásárolnak otthont maguknak.

Székesfehérváron háromszázzal többen élnek idén, mint tavaly, ám a miértre a helyi hivatalban - valószínűleg a szabadságolások miatt - senki nem tudott válaszolni.

Dunaújvárosban viszont a tavaly január 1-jei lakosságszámhoz képest idén 720 fővel kevesebben élnek! Szinte egyfalunyi ember tűnt el a városból, amelyre Kálmán András polgármester igyekezett választ adni:

- Közel húsz éve megfigyelhető az a tendencia, amely szerint a városból egyre többen akarnak kiköltözni a környező településekre. Most is ez történhetett, amellett, hogy a gyerekszám is egyre kevesebb a városban - mondta a polgármester. Sokan költöznek Kulcsra, Kisapostagra, Daruszentmiklósra, Rácalmásra, Baracsra, Nagyvenyimre, viszont a legtöbben visszajárnak dolgozni. A dunaújvárosi híd átadásával, mondta Kálmán András, azt remélik, sokan visszajönnek, legalább a szolgáltatásokat igénybe venni, dolgozni, vásárolni. Másrészt, tette hozzá, amíg jóval alacsonyabbak az ingatlanárak Dunaújváros a melletti településeken - viszont a városban az egekbe szállnak a négyzetméterárak -, addig nem is várható, hogy az emberek inkább a városban vásárolnak otthont maguknak.

Székesfehérváron háromszázzal többen élnek idén, mint tavaly, ám a miértre a helyi hivatalban - valószínűleg a szabadságolások miatt - senki nem tudott válaszolni.

Dunaújvárosban viszont a tavaly január 1-jei lakosságszámhoz képest idén 720 fővel kevesebben élnek! Szinte egyfalunyi ember tűnt el a városból, amelyre Kálmán András polgármester igyekezett választ adni:

- Közel húsz éve megfigyelhető az a tendencia, amely szerint a városból egyre többen akarnak kiköltözni a környező településekre. Most is ez történhetett, amellett, hogy a gyerekszám is egyre kevesebb a városban - mondta a polgármester. Sokan költöznek Kulcsra, Kisapostagra, Daruszentmiklósra, Rácalmásra, Baracsra, Nagyvenyimre, viszont a legtöbben visszajárnak dolgozni. A dunaújvárosi híd átadásával, mondta Kálmán András, azt remélik, sokan visszajönnek, legalább a szolgáltatásokat igénybe venni, dolgozni, vásárolni. Másrészt, tette hozzá, amíg jóval alacsonyabbak az ingatlanárak Dunaújváros a melletti településeken - viszont a városban az egekbe szállnak a négyzetméterárak -, addig nem is várható, hogy az emberek inkább a városban vásárolnak otthont maguknak.

Dunaújvárosban viszont a tavaly január 1-jei lakosságszámhoz képest idén 720 fővel kevesebben élnek! Szinte egyfalunyi ember tűnt el a városból, amelyre Kálmán András polgármester igyekezett választ adni:

- Közel húsz éve megfigyelhető az a tendencia, amely szerint a városból egyre többen akarnak kiköltözni a környező településekre. Most is ez történhetett, amellett, hogy a gyerekszám is egyre kevesebb a városban - mondta a polgármester. Sokan költöznek Kulcsra, Kisapostagra, Daruszentmiklósra, Rácalmásra, Baracsra, Nagyvenyimre, viszont a legtöbben visszajárnak dolgozni. A dunaújvárosi híd átadásával, mondta Kálmán András, azt remélik, sokan visszajönnek, legalább a szolgáltatásokat igénybe venni, dolgozni, vásárolni. Másrészt, tette hozzá, amíg jóval alacsonyabbak az ingatlanárak Dunaújváros a melletti településeken - viszont a városban az egekbe szállnak a négyzetméterárak -, addig nem is várható, hogy az emberek inkább a városban vásárolnak otthont maguknak.

Dunaújvárosban viszont a tavaly január 1-jei lakosságszámhoz képest idén 720 fővel kevesebben élnek! Szinte egyfalunyi ember tűnt el a városból, amelyre Kálmán András polgármester igyekezett választ adni:

- Közel húsz éve megfigyelhető az a tendencia, amely szerint a városból egyre többen akarnak kiköltözni a környező településekre. Most is ez történhetett, amellett, hogy a gyerekszám is egyre kevesebb a városban - mondta a polgármester. Sokan költöznek Kulcsra, Kisapostagra, Daruszentmiklósra, Rácalmásra, Baracsra, Nagyvenyimre, viszont a legtöbben visszajárnak dolgozni. A dunaújvárosi híd átadásával, mondta Kálmán András, azt remélik, sokan visszajönnek, legalább a szolgáltatásokat igénybe venni, dolgozni, vásárolni. Másrészt, tette hozzá, amíg jóval alacsonyabbak az ingatlanárak Dunaújváros a melletti településeken - viszont a városban az egekbe szállnak a négyzetméterárak -, addig nem is várható, hogy az emberek inkább a városban vásárolnak otthont maguknak.

- Közel húsz éve megfigyelhető az a tendencia, amely szerint a városból egyre többen akarnak kiköltözni a környező településekre. Most is ez történhetett, amellett, hogy a gyerekszám is egyre kevesebb a városban - mondta a polgármester. Sokan költöznek Kulcsra, Kisapostagra, Daruszentmiklósra, Rácalmásra, Baracsra, Nagyvenyimre, viszont a legtöbben visszajárnak dolgozni. A dunaújvárosi híd átadásával, mondta Kálmán András, azt remélik, sokan visszajönnek, legalább a szolgáltatásokat igénybe venni, dolgozni, vásárolni. Másrészt, tette hozzá, amíg jóval alacsonyabbak az ingatlanárak Dunaújváros a melletti településeken - viszont a városban az egekbe szállnak a négyzetméterárak -, addig nem is várható, hogy az emberek inkább a városban vásárolnak otthont maguknak.

- Közel húsz éve megfigyelhető az a tendencia, amely szerint a városból egyre többen akarnak kiköltözni a környező településekre. Most is ez történhetett, amellett, hogy a gyerekszám is egyre kevesebb a városban - mondta a polgármester. Sokan költöznek Kulcsra, Kisapostagra, Daruszentmiklósra, Rácalmásra, Baracsra, Nagyvenyimre, viszont a legtöbben visszajárnak dolgozni. A dunaújvárosi híd átadásával, mondta Kálmán András, azt remélik, sokan visszajönnek, legalább a szolgáltatásokat igénybe venni, dolgozni, vásárolni. Másrészt, tette hozzá, amíg jóval alacsonyabbak az ingatlanárak Dunaújváros a melletti településeken - viszont a városban az egekbe szállnak a négyzetméterárak -, addig nem is várható, hogy az emberek inkább a városban vásárolnak otthont maguknak.