Belföld

2007.05.21. 02:29

A zene összeköt

Székesfehérvár (bj) - Két napig a zenéé volt a főszerep a belvárosban, amelynek kacskaringós utcáin, kis terein európai fiatalokból álló zenekarok játszottak.

Bokros Judit

Mindegy, hogy a rendezvény kedvéért, vagy csak éppen bevásárolni, sétálgatni indult az ember a belvárosba, ha akarta, ha nem mindenképpen részesévé vált az igényes zenei élménynek. A IX. Európai Ifjúsági Zenei Fesztivál helyszíne ugyanis Pécs és Budapest mellett a királyok városa, Székesfehérvár volt.

Amikor pénteken fölhívtam a Volánt és kérdeztem, mikor indul busz a VOK felé, a diszpécser csak annyit kérdezett: mondja kisasszony, mi van a VOK-ban, mindenki oda akar menni...? Hát igen, nagy volt az érdeklődés, hiszen a sportcsarnokban rendezték a IX. Európai Ifjúsági Zenei Fesztivál egyik gáláját.

A rendezvényen közel ötezer külföldi, és majd négyezer magyar fiatal szerepelt az országban. A fesztivál három napig a zenei élet központjává tette Magyarországot, ahol Pécsen, Budapesten és Fehérváron rendezték a koncerteket. Városunkba több mint ezer ifjú zenész érkezett, akik főleg külföldi zenekarok tagjai voltak, de a megyéből, sőt, a régióból is szép számmal szerepeltek fellépők.

A gálán - amelyet a három városban egy időben rendeztek - a közönség a magyar kultúra évszázadainak zenéiből kapott ízelítőt. Így volt ez a VOK-ban is, ahol a résztvevőket Warvasovszky Tihamér fehérvári polgármester és Herczog Edit uniós képviselő köszöntötte. A műsorban a sámánok dobolásától kezdve a gyönyörű magyar és cseremisz népdalokon, a gyerekek bűbájos éneklésén és látványos körjátékán, a reformkori toborzókon át jutottunk el a XX. századi zenékig, az Örömódáig. A színvonalas gála - amelyet Réczei Tamás rendezett - látványa még tökéletesebb lett volna, ha alkalmas hely hiányában nem egy kiszolgált sportcsarnokban kellett volna megrendezni. Bizony, egyre sürgetőbb lenne egy tágas, professzionális hang- és fénytechnikával fölszerelt kulturális központ építése...

A fesztivál lényege azonban a közös zenélés volt, így szombaton, a belvárosban egész nap népzenét, komolyzenét, jazzt és még rengeteg, igényes műfajt hallgatott meg az utca embere. A Városház téren, a Virágóránál, a Romkertben, a Bartók Béla téren, az Alba Plazánál a Bécsi Keringő, a Rákóczi-induló vagy a Magyar Táncok dallamai éppúgy fölcsendültek, mint a Rózsaszín Párduc, illetve A Karib tenger kalózainak filmzenéje.

A fiatalok nagy része szombat este búcsúzott, élményül hagyva a közös zenélés, zenehallgatás örömét.

Amikor pénteken fölhívtam a Volánt és kérdeztem, mikor indul busz a VOK felé, a diszpécser csak annyit kérdezett: mondja kisasszony, mi van a VOK-ban, mindenki oda akar menni...? Hát igen, nagy volt az érdeklődés, hiszen a sportcsarnokban rendezték a IX. Európai Ifjúsági Zenei Fesztivál egyik gáláját.

A rendezvényen közel ötezer külföldi, és majd négyezer magyar fiatal szerepelt az országban. A fesztivál három napig a zenei élet központjává tette Magyarországot, ahol Pécsen, Budapesten és Fehérváron rendezték a koncerteket. Városunkba több mint ezer ifjú zenész érkezett, akik főleg külföldi zenekarok tagjai voltak, de a megyéből, sőt, a régióból is szép számmal szerepeltek fellépők.

A gálán - amelyet a három városban egy időben rendeztek - a közönség a magyar kultúra évszázadainak zenéiből kapott ízelítőt. Így volt ez a VOK-ban is, ahol a résztvevőket Warvasovszky Tihamér fehérvári polgármester és Herczog Edit uniós képviselő köszöntötte. A műsorban a sámánok dobolásától kezdve a gyönyörű magyar és cseremisz népdalokon, a gyerekek bűbájos éneklésén és látványos körjátékán, a reformkori toborzókon át jutottunk el a XX. századi zenékig, az Örömódáig. A színvonalas gála - amelyet Réczei Tamás rendezett - látványa még tökéletesebb lett volna, ha alkalmas hely hiányában nem egy kiszolgált sportcsarnokban kellett volna megrendezni. Bizony, egyre sürgetőbb lenne egy tágas, professzionális hang- és fénytechnikával fölszerelt kulturális központ építése...

A fesztivál lényege azonban a közös zenélés volt, így szombaton, a belvárosban egész nap népzenét, komolyzenét, jazzt és még rengeteg, igényes műfajt hallgatott meg az utca embere. A Városház téren, a Virágóránál, a Romkertben, a Bartók Béla téren, az Alba Plazánál a Bécsi Keringő, a Rákóczi-induló vagy a Magyar Táncok dallamai éppúgy fölcsendültek, mint a Rózsaszín Párduc, illetve A Karib tenger kalózainak filmzenéje.

A fiatalok nagy része szombat este búcsúzott, élményül hagyva a közös zenélés, zenehallgatás örömét.

Amikor pénteken fölhívtam a Volánt és kérdeztem, mikor indul busz a VOK felé, a diszpécser csak annyit kérdezett: mondja kisasszony, mi van a VOK-ban, mindenki oda akar menni...? Hát igen, nagy volt az érdeklődés, hiszen a sportcsarnokban rendezték a IX. Európai Ifjúsági Zenei Fesztivál egyik gáláját.

A rendezvényen közel ötezer külföldi, és majd négyezer magyar fiatal szerepelt az országban. A fesztivál három napig a zenei élet központjává tette Magyarországot, ahol Pécsen, Budapesten és Fehérváron rendezték a koncerteket. Városunkba több mint ezer ifjú zenész érkezett, akik főleg külföldi zenekarok tagjai voltak, de a megyéből, sőt, a régióból is szép számmal szerepeltek fellépők.

A gálán - amelyet a három városban egy időben rendeztek - a közönség a magyar kultúra évszázadainak zenéiből kapott ízelítőt. Így volt ez a VOK-ban is, ahol a résztvevőket Warvasovszky Tihamér fehérvári polgármester és Herczog Edit uniós képviselő köszöntötte. A műsorban a sámánok dobolásától kezdve a gyönyörű magyar és cseremisz népdalokon, a gyerekek bűbájos éneklésén és látványos körjátékán, a reformkori toborzókon át jutottunk el a XX. századi zenékig, az Örömódáig. A színvonalas gála - amelyet Réczei Tamás rendezett - látványa még tökéletesebb lett volna, ha alkalmas hely hiányában nem egy kiszolgált sportcsarnokban kellett volna megrendezni. Bizony, egyre sürgetőbb lenne egy tágas, professzionális hang- és fénytechnikával fölszerelt kulturális központ építése...

A fesztivál lényege azonban a közös zenélés volt, így szombaton, a belvárosban egész nap népzenét, komolyzenét, jazzt és még rengeteg, igényes műfajt hallgatott meg az utca embere. A Városház téren, a Virágóránál, a Romkertben, a Bartók Béla téren, az Alba Plazánál a Bécsi Keringő, a Rákóczi-induló vagy a Magyar Táncok dallamai éppúgy fölcsendültek, mint a Rózsaszín Párduc, illetve A Karib tenger kalózainak filmzenéje.

A fiatalok nagy része szombat este búcsúzott, élményül hagyva a közös zenélés, zenehallgatás örömét.

A rendezvényen közel ötezer külföldi, és majd négyezer magyar fiatal szerepelt az országban. A fesztivál három napig a zenei élet központjává tette Magyarországot, ahol Pécsen, Budapesten és Fehérváron rendezték a koncerteket. Városunkba több mint ezer ifjú zenész érkezett, akik főleg külföldi zenekarok tagjai voltak, de a megyéből, sőt, a régióból is szép számmal szerepeltek fellépők.

A gálán - amelyet a három városban egy időben rendeztek - a közönség a magyar kultúra évszázadainak zenéiből kapott ízelítőt. Így volt ez a VOK-ban is, ahol a résztvevőket Warvasovszky Tihamér fehérvári polgármester és Herczog Edit uniós képviselő köszöntötte. A műsorban a sámánok dobolásától kezdve a gyönyörű magyar és cseremisz népdalokon, a gyerekek bűbájos éneklésén és látványos körjátékán, a reformkori toborzókon át jutottunk el a XX. századi zenékig, az Örömódáig. A színvonalas gála - amelyet Réczei Tamás rendezett - látványa még tökéletesebb lett volna, ha alkalmas hely hiányában nem egy kiszolgált sportcsarnokban kellett volna megrendezni. Bizony, egyre sürgetőbb lenne egy tágas, professzionális hang- és fénytechnikával fölszerelt kulturális központ építése...

A fesztivál lényege azonban a közös zenélés volt, így szombaton, a belvárosban egész nap népzenét, komolyzenét, jazzt és még rengeteg, igényes műfajt hallgatott meg az utca embere. A Városház téren, a Virágóránál, a Romkertben, a Bartók Béla téren, az Alba Plazánál a Bécsi Keringő, a Rákóczi-induló vagy a Magyar Táncok dallamai éppúgy fölcsendültek, mint a Rózsaszín Párduc, illetve A Karib tenger kalózainak filmzenéje.

A fiatalok nagy része szombat este búcsúzott, élményül hagyva a közös zenélés, zenehallgatás örömét.

A rendezvényen közel ötezer külföldi, és majd négyezer magyar fiatal szerepelt az országban. A fesztivál három napig a zenei élet központjává tette Magyarországot, ahol Pécsen, Budapesten és Fehérváron rendezték a koncerteket. Városunkba több mint ezer ifjú zenész érkezett, akik főleg külföldi zenekarok tagjai voltak, de a megyéből, sőt, a régióból is szép számmal szerepeltek fellépők.

A gálán - amelyet a három városban egy időben rendeztek - a közönség a magyar kultúra évszázadainak zenéiből kapott ízelítőt. Így volt ez a VOK-ban is, ahol a résztvevőket Warvasovszky Tihamér fehérvári polgármester és Herczog Edit uniós képviselő köszöntötte. A műsorban a sámánok dobolásától kezdve a gyönyörű magyar és cseremisz népdalokon, a gyerekek bűbájos éneklésén és látványos körjátékán, a reformkori toborzókon át jutottunk el a XX. századi zenékig, az Örömódáig. A színvonalas gála - amelyet Réczei Tamás rendezett - látványa még tökéletesebb lett volna, ha alkalmas hely hiányában nem egy kiszolgált sportcsarnokban kellett volna megrendezni. Bizony, egyre sürgetőbb lenne egy tágas, professzionális hang- és fénytechnikával fölszerelt kulturális központ építése...

A fesztivál lényege azonban a közös zenélés volt, így szombaton, a belvárosban egész nap népzenét, komolyzenét, jazzt és még rengeteg, igényes műfajt hallgatott meg az utca embere. A Városház téren, a Virágóránál, a Romkertben, a Bartók Béla téren, az Alba Plazánál a Bécsi Keringő, a Rákóczi-induló vagy a Magyar Táncok dallamai éppúgy fölcsendültek, mint a Rózsaszín Párduc, illetve A Karib tenger kalózainak filmzenéje.

A fiatalok nagy része szombat este búcsúzott, élményül hagyva a közös zenélés, zenehallgatás örömét.

A gálán - amelyet a három városban egy időben rendeztek - a közönség a magyar kultúra évszázadainak zenéiből kapott ízelítőt. Így volt ez a VOK-ban is, ahol a résztvevőket Warvasovszky Tihamér fehérvári polgármester és Herczog Edit uniós képviselő köszöntötte. A műsorban a sámánok dobolásától kezdve a gyönyörű magyar és cseremisz népdalokon, a gyerekek bűbájos éneklésén és látványos körjátékán, a reformkori toborzókon át jutottunk el a XX. századi zenékig, az Örömódáig. A színvonalas gála - amelyet Réczei Tamás rendezett - látványa még tökéletesebb lett volna, ha alkalmas hely hiányában nem egy kiszolgált sportcsarnokban kellett volna megrendezni. Bizony, egyre sürgetőbb lenne egy tágas, professzionális hang- és fénytechnikával fölszerelt kulturális központ építése...

A fesztivál lényege azonban a közös zenélés volt, így szombaton, a belvárosban egész nap népzenét, komolyzenét, jazzt és még rengeteg, igényes műfajt hallgatott meg az utca embere. A Városház téren, a Virágóránál, a Romkertben, a Bartók Béla téren, az Alba Plazánál a Bécsi Keringő, a Rákóczi-induló vagy a Magyar Táncok dallamai éppúgy fölcsendültek, mint a Rózsaszín Párduc, illetve A Karib tenger kalózainak filmzenéje.

A fiatalok nagy része szombat este búcsúzott, élményül hagyva a közös zenélés, zenehallgatás örömét.

A gálán - amelyet a három városban egy időben rendeztek - a közönség a magyar kultúra évszázadainak zenéiből kapott ízelítőt. Így volt ez a VOK-ban is, ahol a résztvevőket Warvasovszky Tihamér fehérvári polgármester és Herczog Edit uniós képviselő köszöntötte. A műsorban a sámánok dobolásától kezdve a gyönyörű magyar és cseremisz népdalokon, a gyerekek bűbájos éneklésén és látványos körjátékán, a reformkori toborzókon át jutottunk el a XX. századi zenékig, az Örömódáig. A színvonalas gála - amelyet Réczei Tamás rendezett - látványa még tökéletesebb lett volna, ha alkalmas hely hiányában nem egy kiszolgált sportcsarnokban kellett volna megrendezni. Bizony, egyre sürgetőbb lenne egy tágas, professzionális hang- és fénytechnikával fölszerelt kulturális központ építése...

A fesztivál lényege azonban a közös zenélés volt, így szombaton, a belvárosban egész nap népzenét, komolyzenét, jazzt és még rengeteg, igényes műfajt hallgatott meg az utca embere. A Városház téren, a Virágóránál, a Romkertben, a Bartók Béla téren, az Alba Plazánál a Bécsi Keringő, a Rákóczi-induló vagy a Magyar Táncok dallamai éppúgy fölcsendültek, mint a Rózsaszín Párduc, illetve A Karib tenger kalózainak filmzenéje.

A fiatalok nagy része szombat este búcsúzott, élményül hagyva a közös zenélés, zenehallgatás örömét.

A fesztivál lényege azonban a közös zenélés volt, így szombaton, a belvárosban egész nap népzenét, komolyzenét, jazzt és még rengeteg, igényes műfajt hallgatott meg az utca embere. A Városház téren, a Virágóránál, a Romkertben, a Bartók Béla téren, az Alba Plazánál a Bécsi Keringő, a Rákóczi-induló vagy a Magyar Táncok dallamai éppúgy fölcsendültek, mint a Rózsaszín Párduc, illetve A Karib tenger kalózainak filmzenéje.

A fiatalok nagy része szombat este búcsúzott, élményül hagyva a közös zenélés, zenehallgatás örömét.

A fesztivál lényege azonban a közös zenélés volt, így szombaton, a belvárosban egész nap népzenét, komolyzenét, jazzt és még rengeteg, igényes műfajt hallgatott meg az utca embere. A Városház téren, a Virágóránál, a Romkertben, a Bartók Béla téren, az Alba Plazánál a Bécsi Keringő, a Rákóczi-induló vagy a Magyar Táncok dallamai éppúgy fölcsendültek, mint a Rózsaszín Párduc, illetve A Karib tenger kalózainak filmzenéje.

A fiatalok nagy része szombat este búcsúzott, élményül hagyva a közös zenélés, zenehallgatás örömét.

A fiatalok nagy része szombat este búcsúzott, élményül hagyva a közös zenélés, zenehallgatás örömét.

A fiatalok nagy része szombat este búcsúzott, élményül hagyva a közös zenélés, zenehallgatás örömét.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!