Csípős április, fejletlen méhekkel

2021.04.20. 17:30

Világszintű cél a beporzó rovarok megmentése – egyre több faj már csak a múlté

Ez az „áprilisi december” nagyon nem tesz jót a méheknek, melyek fejlődése ezért egy hónappal visszamaradt – mondta el Antal István méhész. A beporzó rovarok megmentése ma már világszintű feladat, amiért mi magunk is tehetünk a kertben és a gazdák is a mezőgazdasági területeken.

S. Töttő Rita

Amint javul az időjárás, és a vadvirágok is kibontják szirmaikat, érkeznek a beporzó rovarok

Fotó: S. Töttő Rita / Fejér Megyei Hírlap

A Magyar Természetvédők Szövetsége csatlakozott a „Mentsük meg a méheket és a gazdákat!” európai kezdeményezéshez, melyhez eleddig 15 750 magyar aláírást tudtak összegyűjteni. A cél, hogy uniós szinten egymillió aláírást gyűjtsenek össze, hogy az Európai Unió támogasson egy olyan mezőgazdasági modellt, amely lehetővé teszi a gazdák és a természet számára, hogy harmóniában éljenek. Vagyis méhbarát mezőgazdaság létrehozásával megmenteni a méheket, melyek egyedszáma rohamosan csökken. Ebbe beletartozik a méhbarát vegyszerek alkalmazása éppúgy, mint a gazdák támogatása a beporzóbarát gazdálkodásra történő átállásra.

Méhbarát törekvések

A kezdeményezés a rémisztő statisztikai adatok mellett azért is időszerű, mert az Európai Unió döntéshozói most tárgyalják a következő hét év mezőgazdaságát meghatározó közös agrárpolitikát, melyben helyet kell kapniuk a méhbarát mezőgazdasági törekvéseknek is. A petíció hivatalos célja, hogy az Európai Bizottság javasolja a tagországoknak és az Európai Parlamentnek például szintetikus növényvédő szerek fokozatos kivonását az EU mezőgazdaságából, legkésőbb 2035-ig. A folyamatot a legmérgezőbbek betiltásával kell kezdeni: a cél e peszticidek használatának legalább 80 százalékos csökkentése 2030-ig. Fontos volna a mezőgazdasági területeken található természetes élőhelyek helyreállítása és a mezőgazdasági termelők támogatása a beporzóbarát gazdálkodásra való átállásban.

Méhecske hotel a Sóstónál
Fotó: Antal István

Antal István, a Méhészek Fejér Megyei Egyesületének elnökségi tagja már évek óta mondja, mennyire fontos a méhek megmentése – a bolygó megmentése érdekében. Persze nem csak mondja, tesz is érte sokat. És felsóhajt: ebben az „áprilisi decemberben” még nehezebb a dolguk a méheknek.

– A beporzásra váró virágok jelentős része elfagyott, a hideg miatt pedig a méhcsaládok sem tudtak úgy fejlődni, ahogy kell. Egy hónappal le vannak maradva fejlettségben – teszi hozzá a méhész, ahogy azt is: nemcsak a méhek, de a vadon élő beporzó rovarok megmentése is rendkívül fontos lenne. – A megmaradt fajok megmentése is nagyon fontos tehát, amiért mindannyian tehetünk: készíthetünk méhhoteleket, meghagyhatunk méhlegelőket városon belül és mezőgazdasági területeken egyaránt. 40 éve nem is gondoltuk, hogy valaha ilyen ötletekben kell gondolkodnunk… Gondoljunk csak bele: manapság mindenhol tarra, sivárra nyírt gyep látható, sehol egy virágzó növény, nincs miért jönniük a beporzóknak. Éppen ezért idén már a városon belül is lesznek méhlegelők, vagyis nem lesz tarra vágva a gyep. A fecskebarát projekt példájára pedig méhbarát projektet szeretnénk megvalósítani, vagyis méhecskehoteleket állítunk fel a városban. Sóstón már készítettem ilyet, több is található.

Amint javul az időjárás, és a vadvirágok is kibontják szirmaikat, érkeznek a beporzó rovarok
Fotó: S. Töttő Rita / Fejér Megyei Hírlap

Fontos a beporzás

Ahol ki kell vágni fát, ott a megmaradt fából méhecskehotelt készítek. Emellett gondolunk az átvonuló méhrajokra is. Nem kell őket abajgatni, ha meglátunk egy ilyen rajt, kerüljük el őket, úgyis továbbállnak! Tavaly is helyeztem ki a parkokba befogóládákat, ahová ideiglenesen be lehet őket költöztetni. Idén is ki lesznek téve. Ezzel sok méhrajt meg lehet menteni.

Mindezek mellett nagyban is gondolkodni kell, tekintve hogy hosszú távon a mezőgazdászoknak is fontos a beporzó rovarok életben tartása. Rövid távon azonban még nem elsődleges szempont, és amikor egy kártékony rovar támadja meg a területüket, azonnal cselekednek, hogy megelőzzék a nagyobb károkat. A rovarölő szerek rendkívül veszélyesek a méhekre is, mégis van mód arra, hogy mindenki jól járjon: a gazda és a méh is.

– A méhkímélő technológiák közé sorolják azokat a rovarölő szereket, melyek gyorsan lebomlanak, így ha napnyugta után bocsátják ki, akkor reggelre már nem lesz veszélyes a méhre. Amely ugye nappal érkezik – mutat rá a méhész, aki szerint a másik fontos pillér a témában a méhészek pályázati támogatása. – Ha egy méhész nem tud gazdaságilag életben maradni, akkor egy idő után feladja – mondja Antal István, aki azt mondja, a méhekért ma már tenni kell. Ha kihalnak, az emberiség is veszélybe kerül.

Értük mi magunk is tehetünk, erre adott tanácsot a Magyar Természetvédők Szövetsége is: a kert beporzóbarát művelésével, a fű ritkább nyírásával, a vadvirágok életben hagyásával, változatos, egész évben virágzó bokrok, sövények, fák ültetésével tehetünk értük. A magányosan élő méhek számára készíthetünk méhbölcsőt, a közösségben élő méhek számára rovarszállót. Vásárlásaink során pedig részesítsünk előnyben olyan termékeket, melyeket környezetkímélő, beporzóbarát módon termeltek.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!