Stressz nálunk és háziállatainknál

A természetben és a városi környezetben egyaránt egyre gyakoribb gondot jelent a stressz, nem csak minket, embereket, hanem sajnos az állatokat is fenyegeti ez a jelenség. Selye János biológus meghatározása szerint „a stressz a test nem specifikus válasza a testet ért igénybevételre". A stresszt egy adott élethelyzet váltja ki, amely alkalmazkodást követel meg részünkről, magát a kiváltó tényezőt pedig stresszornak hívjuk. A stressz három szakaszra osztható fel:egy kezdeti felemelkedő fázisra, úgynevezett vészhelyzeti reakcióra, amikor aktiváljuk a belső tartalékainkat. Egy ellenállási szakaszra, amikor egy huzamos stresszhatás ér minket, amely alkalmazkodásra kényszeríti a szervezetet. Továbbá egy kimerülési szakaszra, amely a szervezet gyengüléséhez vezet. Nem a szituáció, hanem az egyedi beállítottság, azaz a stressztűrő képesség határozza meg, hogy adott stresszhelyzetben hogyan reagálunk, reagál az állat.

A stressztűrő képességet belső és külső szabályozók összessége határozza meg. Állatok esetében a stressz télen lényegesen gyakrabban jelentkezik, hiszen kevesebb táplálék áll rendelkezésükre, lényegesen leszűkül a személyes terük, vegyük például a vezetékeken sorakozó madarakat, akik egymás mellett szorosan felborzolt tollakkal gyülekeznek egymást melengetve. A stressz nagyban hozzájárul az immunrendszer meggyengüléséhez, könnyebben betegszenek meg a kis kedvenceink. Ezért télen, hidegebb időszakban érdemes az immunrendszert erősíteni. Ma már rengeteg formája létezik az immunerősítésnek: cseppek, porok, tabletták és szirupok közül választhatjuk ki a megfelelőt.