Madárinfluenzát hozhatnak be a vándorló madarak

A közelmúltban megjelent, az ország egész területére vonatkozó határozat szerint a baromfikat a vadon élő madaraktól megfelelő erősségű madárhálóval védett, fedett, oldalt is kifutóban lehet csak etetni, itatni. Ahol ez nem megoldható, ott a jószágokat kötelező zártan, az ólakban, istállókban tartani. Ugyancsak zárt, fedett helyen kell raktározni a takarmányt, az almot pedig fóliával lefedve vagy fedett, zárt területen szükséges tárolni. A járványvédelmi előírások bevezetésének okáról, a megelőzéssel kapcsolatos tennivalókról a Fejér Megyei Hírlap érdeklődésére Sziebert Gergely megyei főállatorvos, főosztályvezető adott tájékoztatást.

– Miután számos európai, köztük több, hazánkkal szomszédos országban már megjelentek a madárinfluenzás megbetegedések, meg kell akadályozni, hogy nálunk is felüsse fejét a fertőzés. Járványvédelmi és gazdasági okok miatt fontos, hogy az ország megőrizze az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) előírásai szerinti madárinfluenza-mentes besorolását, amelyet a tavaszi, minden korábbinál nagyobb madár­influenza-­járvány sikeres felszámolása után, szeptemberben nyert vissza. A veszély azonban továbbra is fennáll, van miért óvatosnak lennünk. A vírus jelenleg főként a vadmadarakban van jelen, azok őszi, téli vándorlási útvonalai pedig áthaladnak hazánkon. Ezért vált ismét szükségessé a járványvédelmi készültség fokozása s az egész ország területén a baromfik zártan tartása. A rendelet célja az, hogy a baromfitartók minden lehetséges módon megakadályozzák a szárnyasok és a vadon élő állatok érintkezését – magyarázta a határozat okát a megyei főállatorvos. Sziebert Gergely kitért a védekezéssel kapcsolatos tennivalókra is. Mint mondta, a kisebb baromfitartók fedett, oldalról is zárt kifutóval vagy annak hiányában a jószágok ólban tartásával, valamint a takarmányra, alomra vonatkozó előírások betartásával viszonylag egyszerűen tudnak védekezni a vírusfertőzés ellen.

A zárt tartást folytató telepeken már több a tennivaló: a vadmadarak távoltartásához a baromfik, továbbá a takarmány és az alom zárt, fedett helyen tartása a legfontosabb. Mellette elengedhetetlen az istállók folyamatos karbantartása, a szellőzőnyílások rácsainak és a védőhálóknak a rendszeres ellenőrzése. Fontos az állományok egyszerre történő ki- és betelepítése között az alapos istállófertőtlenítés, a biztonságos helyről beszerzett ivóvíz és takarmány, továbbá a telepen megforduló gépjárművek, szállítóeszközök s egyéb eszközök alapos tisztítása, fertőtlenítése, az ott dolgozóknál a külön munkaruha használata és a személyi higiénia fokozott betartása.

Ha az óvintézkedések betartása ellenére az állattartó gyanús tüneteket észlel a baromfiállományában, haladéktalanul értesítenie kell a jószágokat ellátó szolgálati állatorvost vagy az illetékes hatósági állatorvost. Ez nemcsak a járvány elleni védekezés szempontjából szükséges, a baromfitartó érdeke is. Állami kártalanításra ugyanis csak azok számíthatnak, akik folyamatosan eleget tesznek a járvány megelőzését szolgáló előírásoknak s haladéktalanul jelzik a betegség gyanúját.

Ha pedig felüti fejét a fertőzés, az elhullott állatokat és a tojást ártalmatlanítani kell, továbbá fertőtleníteni kell minden olyan eszközt és anyagot, amely szennyeződhetett a vírussal – hívta fel a figyelmet Sziebert Gergely. A tavaszi járvány idején többször felvetődött a kérdés: a madárinfluenza jelent-e veszélyt az emberre? A főállatorvos megnyugtató választ adott: a legutóbbi járványban kimutatott vírusaltípussal összefüggésben emberi megbetegedés Európában sem fordult elő. De hogy ez a jövőben is így legyen, fontos, hogy baromfihúst csak legális kereskedelmi egységben vásároljunk, az ételt a címkén szerepelő lejárati ideig, a megfelelő konyhai higiéniai eljárások alkalmazásával készítsük el.

(A madárinfluenzával kapcsolatos részletes információkról a Nébih tematikus honlapján lehet tájékozódni.)