Különleges életet élnek a fenséges vándorsólymok

Klébert Antal természetvédelmi őr elmondta, megyénk déli részén még nem találkoztak vándorsólyomköltéssel, a Mezőföld északi területein viszont egyre több egyed él. Az 1950-es években már egyáltalán nem költött ilyen madár, teljesen kipusztultak, aminek nem magyarországi okai voltak, bár mindig szívesen szedték solymászmadárnak ezeket az egyedeket. Nagy értékük volt már a középkorban is, hiszen abban az időben a birtoktestek gazdacseréjénél a jobbágyok száma mellett fontos tényező volt, hogy a területen mennyi sólyomfészek található. Kiemelkedő szerepét jól mutatja az is, hogy számos természeti területet neveztek el az ott élő sólymokkal kapcsolatban.

Európa északi részén a legtöbb vándorsólyom vesztét a mezőgazdasági vegyszerek helytelen használata ­okozta. A fennmaradó egyedek a peremterületekről húzódtak vissza, emiatt tűntek el Magyarországról is. Klébert Antal kiemelte, a vándorsólyom minden kontinensen megtalálható. Amikor az Európában élő populációk megerősödtek, ismét a Kárpát-medence felé vették az irányt, így 1997-ben ismét megfigyelhették az első példányokat Magyarországon. Vélhetően a Duna mentén haladtak az ország felé, épp úgy, mint a szintén visszatelepülő hódok. A szakember elmondta, a folyók menti zöldterületek számtalan esetben állatvonulási ökológiai zöldfolyosókként szolgálnak.

A vándorsólymok szívesen telelnek ezeken a területeken. A téli hónapokban nemcsak a Magyarország területén élő egyedek figyelhetők meg környezetünkben, hanem vonuló vándorsólyom példányok is érkeznek ide. Éppen ezért ebben az időszakban található a legtöbb ilyen madár hazánkban.

A szakember kiemelte, a vándorsólyom a világ leg­gyorsabb állata. Nemcsak a gepárdnál, de a szabadesés sebességénél is gyorsabb, mert függőleges zuhanása közben nemcsak a gravitáció húzza, de szárnyaival képes tovább növelni sebességét. Így akár a 300 kilométer per órát is elérheti repülés közben. Emiatt alakult ki vadászati módja is, hiszen a levegőben is szinte bármit képes elkapni.

Nem csak a természetben tett sétáink során találkozhatunk a vándorsólymokkal, hiszen a nagyvárosi felhőkarcolók hasonlítanak a sziklás vidékekre, ahol a városi galambok első osztályú táplálékként szolgálnak számukra. Különösen kedvelt élőhelyük a tengerpart és a különböző vízpartok, ökológiai zöldfolyosók is, az ott élő többi madár miatt, amiket zsákmányul tudnak ejteni.

A vándorsólymok rendkívül alkalmazkodó madarak, a tradicionális sziklai fészkelőhelyek mellett szívesen elfoglalnak várakat és templomtornyokat is, hiszen ezek is kimagaslanak környezetükből. Általában az épületek egy háborítatlan, nyugodt pontját választják ki.

A Vértes területén korábban a kerecsensólymok számára helyeztek ki fészkelőládákat, de ezen faj egyedei az elmúlt időszakban már nem költenek itt. Klébert Antal és kollégái az utóbbi években azt tapasztalták, a vándorsólymok szívesen veszik birtokba ezeket a ládákat. A tavalyi esztendő során két újabb műfészekben költő párral találkoztak, amiből – a szakember véleménye szerint – bátran következtethetünk arra, hogy a magyarországi egyedszám folyamatos növekedésnek néz elébe. Jelenleg hazánkban körülbelül 150-200 vándorsólyompár költ, de érdekes, hogy még mindig emelkedik a költőpárok száma az országban és Fejér megyében is.