Kedvencünk is lehet epilepsziás – Így kezeljük a helyzetet

Az epilepsziás rohamot az agy szürkeállományának váratlan, hirtelen jelentkező, gyorsan ismétlődő, kóros kisülése okozza. Attól függően, hogy milyen nagy és melyik agyi területek vesznek részt ebben a viharos erejű kisülésben, láthatunk tüneteket szenvedő embertársainkon és kedvenc állatainkon is. Ezeknek a rohamoknak a pontos leírása – okostelefonnal videón rögzítése –, majd szakember általi „dekódolása” fontos lépés a hatékony segítségnyújtáshoz. Horváth Anna, a fehérvári állatkórház állatorvosa szerint ilyenkor ad megfejtendő jelzéseket az agy a rendellenes működéséről. „Panaszkodik. Beszél. Könyörög vagy jajong…”

– A kutyanépességben az epilepszia előfordulása az emberével közel azonos arányú, pontos felmérések azonban még nincsenek. Az epilepsziák nagy része úgynevezett idiopátiás, primer, genetikai vagy ismeretlen eredetű, és sokkal kisebb rész az, amit „szekunder”, szerzett vagy tüneti epilepsziának nevezünk.

A jellegzetességek alapján mindkét csoporton belül megkülönböztetünk generalizált epilepsziát, vagyis amikor az adott agyterületnek nagy része érintett, és az általunk észlelhető tünetek is súlyosabbak, ijesztőbbek, illetve fokális vagy gócos epilepsziát.

Ilyenkor az agynak csak kis területe érintett, és a rohamban látható tünetek is enyhébbnek tűnnek. Általában a primer epilepsziák jóindulatúak és többnyire jól kezelhetők. A szekunder epilepsziás tünetek kezelhetősége az azokat kiváltó okok kezelhetőségétől függ. A háttérben például lehet idegrendszeri megbetegedés, fejlődési rendellenesség, agyi keringési zavar, agyvelővízkór, fertőzés, trauma, daganatos megbetegedés, agyi oxigénhiány, anyagcserezavar, toxikus agyi károsodás – sorolja a szakember, aki szerint ha gyógyíthatatlan is a háttérben lévő alapbetegség, az állataink szenvedésének csökkentése akkor is alapvető kötelességünk!

Fontos tudnunk azt is – hangsúlyozza az állatorvos –, hogy a kezeletlen epilepsziás állapot nemcsak szenvedést okoz az állatoknak, hanem a nagy rohamok idején súlyos, életveszélyes helyzetbe is kerülhetnek. Ekkor nagy esélye van annak is, hogy egyre nagyobb agyterületek vonódnak be a rohamprovokáló területekbe. Mivel a szürkeállomány az, ami a tanulást és a gondolkodást lehetővé teszi, egyre nagyobb fontos területek veszhetnek el a rohamok alkalmával.

– Ha valami furcsa dolgot észlelünk, akár egészen fiatal korban is, ami kedves, aranyos, jópofa, szeretni való, de egyáltalán nem kutyaszerű – például „fagyizás”, nyalakodás, „kézenállás”, minden hajnalban felébredés, nyugtalanság, a test egy-egy területének és mindig ugyanannak folytonos nyalogatása, rágása –, azt a szokást, rögzült viselkedést videózzuk le, és kísérjük figyelemmel. Ezek a furcsaságok lehetnek neurotikus vagy akár korai epilepsziás tünetek vagy kis rohamok is – hívja fel a figyelmet Horváth Anna.

Ahogy arra is: az epilepsziás rohamok előtt, alatt és után az agyban viharosan fokozott vagy gyengült elektromos folyamatok zajlanak, ezért az időjárási frontokra, viharra, villámlásra az epilepsziás kutyák fokozottan érzékenyek, ilyenkor a rohamok esélye a sokszorosára nő.