A veszettség elleni oltás véd akkor is, amikor nem gondolnánk

Házi kedvenceink vakcinázásával kapcsolatban számos hit és tévhit terjed a köztudatban – utal többek közt az oltásellenességre Tilly Péter, a fehérvári állatkórház szakembere, amikor arról kérdezzük az immunizációs világhét lezajlását követően, miért fontosak manapság az oltások kedvenceink esetében.

- Kezdjük ott, hogy a védőoltást azért hívják védőoltásnak, mert véd. A megfelelő időben beadott oltásokkal megőrizhetjük kedvenceink egészségét – szögezi le az állatorvos. A kutyák és macskák számára számos fertőző betegség ellen fejlesztettek ki vakcinákat, ezeket a nemzetközi kisállat gyógyász szövetségek (WSAVA, AAHA) a fontosságuk alapján több csoportra osztja: – A legfontosabb a veszettség elleni védőoltás, amellyel szemben évente egyszer valamennyi kutyát kötelező beoltatni, mert a veszettség emberre is veszélyes, és gyógyíthatatlan. Ezért az oltás elmulasztása miatt a tulajdonosra bírságot szab ki a hatóság – szögezi le Tilly Péter. A macskák és az egyéb húsevők – például vadászgörény – veszettség elleni immunizálását jogszabály nem teszi kötelezővé, de ajánlott. – Nem árt tudni, hogy volt már olyan eset, hogy kettő ember is meghalt Magyarországon veszettségben, mindkettőt ugyanaz a fertőzött macska marta meg – de a háziorvos sajnos nem gondolt a veszettségre, pedig az idejében megkezdett sorozatoltással meg lehetett volna menteni a betegek életét – emelte ki az állatorvos. Erről azonban kevesen tudnak, nem szóltak róla a hírek sehol...

- A többi fertőző betegség közül a kutyákban kiemelt fontosságú a parvovírus, szopornyica, adenovírus és a parainfluenza elleni oltás. Ezekből a kombinált vakcinákból 6-8 hetes kortól több adagot is be kell adatni a kutyáknak, az utolsót 14-16 hetes kor után, hogy biztosan védettek legyenek. Elterjedt a nézet, hogy kettő oltással elintézhető a dolog, ezzel szemben áll viszont az a tapasztalat, hogy a 8 és 10 hetes korban, kétszer oltott kutyákat esetenként másfél hónappal később véres parvovírusos bélgyulladással, hasmenéssel viszik vissza az állatorvoshoz. Az ok nem a vakcina hatástalansága, vagy az állatorvos hanyagsága, hanem az anyai ellenanyagok jelenléte. A kölyök a szukától nagy mennyiségű anyai ellenanyagot kap, amely 12 hetes koráig jelen lehet a vérében, és csökkentheti a vakcinák hatékonyságát. Ezért is fontos az utolsó emlékeztető oltás 14 hetes kor után – tudjuk meg, ahogy azt is, hogy még mindig nem mindenki tudja: hasonlóan fontos a kölykök féreghajtó kezelése, mert a féreg fertőzés is csökkenti a vakcina hatékonyságát.

Kutyáinkat azonban egyéb fertőzések is fenyegetik, ezek ellen a helyi viszonyok ismeretében célszerű beadatni további védőoltásokat, mondja a szakember: víz közelében élő kutyáknak például a leptospira, kullancsos helyeken a borrelia (lyme-kór), tenyészetekben pedig a coronavírus elleni oltásokat is érdemes kérni. Itt az állatorvos megjegyzi: a kutya koronavírusos hasmenésének semmi köze az emberi Covid járványhoz. Emberre nem veszélyes, csak kutyára, van ellene vakcina – annyi csak a hasonlóság, hogy rendszertanilag ugyanabba a családba (coronaviridae) tartozik.

- A macskák legfontosabb kórképei a panlukopénia, amely a fogékony állatokban 40 százalékos elhullást is okozhat, valamint a kalicivírus fertőzés és a herpeszvírus által okozott rhinotracheitis. Az utóbbi kettő ritkán jár elhullással, de nehezen kezelhető, hosszan tartó felső légúti, szájüregi tüneteket okoz a cicáknak. Többféle kombinált vakcina áll rendelkezésre a megelőzésükre, ezen sem szabad spórolni – emeli ki az állatorvos.