Szúnyogtérkép készül Fehérváron

A vérszívók jelenlétét azonban a jövőben – Székesfehérváron legalábbis -, nem csak kémiai vegyszerekkel fogják csökkenteni. A biológiai szúnyogirtás szakértőjével beszélgettünk, aki elmondta: már 2 éve zajlik a program a városban, s ha így haladnak, ugyanennyi idő múlva érezhető eredményeik lesznek.

A csípőszúnyogok megjelenésének talán utolsó nagy hajrájában vagyunk, amikor már kevéssé érzékelhető kellemetlen vérszívó hatásuk. A háttérben ennek ellenére komoly és fáradságos munka zajlik Székesfehérváron, ahol immáron két éve térképezi fel a vérszívó szúnyogok tenyészhelyeit egy cég, hogy azokat egy digitális térképbe foglalva később felhasználhassa. Biológiai szúnyoggyérítésre készül ugyanis a város, amelynek számos környezeti és hatásbeli előnye is van. Ezekről kérdeztük Kőszegi Dánielt, a projektet végző cég vezetőjét, aki egyébként a Magyar Szúnyogirtók Országos Szövetségének elnöke is egyben.

– A biológiai szúnyoggyérítés során egy toxikus fehérjét juttatunk közvetlenül azokra a helyekre, ahol a szúnyogok lárvái találhatóak. Ez az anyag teljesen természetes, és kizárólag a csípőszúnyog fajok lárváira hat, azokat pusztítja el. Egy kísérletet is végeztek ezzel kapcsolatosan, melynek során a normál adag tizenkétszeresét juttatták a vízbe. Ekkor az derült ki, hogy ez a túlzott dózis is csak az árvaszúnyog fajok lárváira van valamilyen hatással – mutatott rá a szakember, majd elmondta: ez a fehérje egy napon belül lebomlik a vízben, ezért fontos, hogy éppen a megfelelő időben juttassák ki a „fertőzött” területekre. – Akkor kell kipermetezni az anyagot, amikor a lárvák megfelelő tenyészállapotban vannak a vízben. S épp ez az egyik fő ok, amiért nem végezheti bárki a biológiai gyérítést: két szakember szükségeltetik ugyanis hozzá. Az előírások szerint egészségügyi gázmester és entemológus végezheti, együtt ezt a feladatot.

A biológiai szúnyogirtás, az eddigi tapasztalatok szerint hatékonyabb és tartósabb eredményt ad, mint a kémiai. Nem mellesleg nem árt a természetben semmi másnak a csípőszúnyogok lárváin kívül. Ahhoz azonban, hogy valóban hatékony legyen a biológiai gyérítés folyamata, alapos feltérképezésre van szükség.

– Tavaly kezdtük a folyamatot, s idén is folytattuk. Az idei aszályos időszak azonban nem kedvezett a feltérképezésnek, mert kevesebb helyen jelentek meg azok a vizes helyek, amelyekben a szúnyogok lárvái ki tudnak kelni. Ezért sok helyütt csak feltételezett tenyészőhelyeket tudtunk rögzíteni az alakuló térképen – mondja Kőszegi Dániel, aki rámutat: Székesfehérvár olyan város, amit nagyon szeretnek a szúnyogok. Mégpedig azért, mert egy mélyen fekvő, régi településről van szó, számos mocsaras, vizes területtel, ahol évezredekkel ezelőtt még nem gondoltak úgy a csapadék elvezetésére, mint egy modernkori város megtervezésekor. A pangó vizekben pedig sok a szúnyoglárva…

– A feltérképezés ennek ellenére jól halad, s ha így folytatjuk, akkor két év múlva a kémiai permetezés java részét kiválthatja a biológiai szúnyoggyérítés a városban – hangsúlyozza a szakember. Az igazán hatékony változáshoz azonban az kellene, hogy az önkormányzatok összefogjanak, hiszen a szúnyog nem tiszteli a településhatárokat, sőt, a köz- és magánterületek határait sem. Éppen ezért a lakosságnak is volna dolga és teendője az ügyben: – A tapasztalat azt mutatja, hogy rengeteg szúnyog kel ki a magánterületeken, udvarokon is, ahová mi nem mehetünk be. Millió számra kelnek ki a szúnyogok a vizeshordók, ciszternák, eltömődött ereszcsatornák pangó vizeiben, ráadásul javarészt olyan fajok, amelyek nem repülnek messzire. Tehát a környező lakosság életét keserítik meg, olyannyira, hogy nem csak csípnek, de mindig ugyanoda térnek vissza letenni a lárvákat. De jó hír, hogy kisebb trükkökkel a lakosság is tehet a szúnyogok ellen. Ezért hoztuk létre a Szúnyoglárva program közösségi oldalt, ahol rendszeresen, időben értesítjük a lakosságot arról, milyen ház körüli teendőkkel tehetjük a szúnyogok számára barátságtalanná a környezetünket.

Főképp olyan tanácsokkal szolgálnak, hol tenyészhetnek szúnyoglárvák a kertben: autógumiban, nem használt díszkutakban és medencékben, mikor s miért szükséges a csapadékelvezető rendszer rendszeres felülvizsgálata, a pangó vizek megszüntetése.

Székesfehérváron a feltérképezésen túl már több alkalommal végeztek kísérleti jelleggel biológiai gyérítést, ami jól végződött. S mindemellett folyamatosan monitorozzák a megjelenő szúnyogfajokat. – Az őshonos oldalfoltos, gyötrő és dalos szúnyogok mellett még nem fedeztük fel az invazív fajokat – mint amilyen az ázsiai tigris – , amelyek egyébként Budapesten már megjelentek. Ez persze nem jelenti azt, hogy nincsenek is a városban, csak azt, hogy mi még nem találkoztunk velük. Megjelenésükre azonban a közeljövőben számítani lehet.

Hasonló folyamatok kezdődtek meg Fejér megye tekintetében Dunaújvárosban is, amely szintén fertőzött terület. – Mert noha új tervezésű város, a Duna árterei miatt ezt a várost is nagyon szeretik a szúnyogok…