Ember nem tehet ellene, ennek megfelelve veled kell telelnem, te pele (videó)

Van egy olyan háziállatunk, ami nagyon megosztja a gazdákat. A peléket sokan kedvelik, mert ennivalóan kedvesek, ám sok háztulajdonosnak bosszúságot, sőt, anyagi kárt okoznak, így ők inkább szabadulnának a rágcsálóktól. Jelenleg három pelefaj telepedett meg határainkon belül. A nagy pele, az aprócska mogyorós pele és a rendkívül ritka erdei pele. A pelék populációiról, tulajdonságairól, szokásairól azért tudunk sokat, rejtőzködő életmódjuk ellenére, mert néhány lelkes pelész ennek a kutatási területnek áldozza az életét.

A nagy pele elsősorban hegyes-völgyes területek lakója és különösen előnyben részesíti az őshonos fafajok által alkotott erdős részeket. Sokan úgy tudják, hogy kárt tesznek a gyümölcsösökben és hogy kirabolják a kerti énekes madaraink fészkét, fiókára vagy tojásra éhesen, ám még ha a pele bele-bele is kóstol ezekbe, olyan elhanyagolható mennyiségeket fogyaszt, hogy valódi károkról nem igazán beszélhetünk. A nagy pele nevet csak a rokonaitól való megkülönböztetés miatt kapta, ugyanis mindössze 13-18 centiméter hosszú állatról van szó, aminek bozontos farka 12-15 centi és a testtömege csupán 10-18 deka. Gyakran költözik házak padlására, ami nem is olyan nagy gond, ha nem lakja senki, ám ha mégis él valaki odalent, az nem mindig örül a néha igen zajos albérlőnek. Mivel jól tud a körülményekhez alkalmazkodni és az ember közelsége sem okoz neki gondot, így jelentős számban él Magyarországon.

A mogyorós pele populációja is biztonságban van, ám egyedszáma ellenére vele már szinte lehetetlen összefutni, mert bár megél ő hegyen-völgyön síkvidéken és nádasban is, életét csaknem kizárólag takarásban, sűrű tüskés bozótokban tölti, rettegve a ragadozóktól. Persze élelemszerzés végett el kell hagynia a fedezéket, de azt is csak este teszi, ágról-ágra haladva és akkor sem túl nagy távolságokat megtéve és ha teheti, nem is éri a lába a földet. A rágcsáló fej-törzs hossza 6,5-8,5 centiméter és a farka is nagyjából ugyanennyi. Testtömege mogyorónyi, ugyanis 15-25 gramm, de van úgy, hogy egészen dundi lesz a téli álom előtt. olyankor akár 35-43 grammot is nyomhat. Rokonaitól eltérően, különleges módszerrel menekül, ha valaki elcsípi. A kis ügyes képes elhagyni a farkát borító bőrt és szőrzetet, hogy egérutat nyerjen. Ezt a trükköt azonban egész élete során csak egyszer vetheti be, ugyanis a csupasszá vált farkcsigolyákon többé nem regenerálódik a bőr.

Az erdei pele a többiekkel ellentétben gyakrabban rabolja ki a fészkeket, és nem csak tojást, és fiókát, hanem akár legyengültebb madarat is képes elfogyasztani. Károkozásnak mégsem lehetne mondani, ugyanis nagyon kevés él belőle az országban, egészen kis, úgynevezett mikropopulációkban él, így a másik kettő védett fajjal ellentétben az erdei pele fokozottan védett.

Aztán, amikor eljön az ősz és feslik a lomb, elveszítik a korábban takaró levelek védelmét. Ez a jel, hogy elinduljanak megfelelő helyet keresni a téli álomhoz, ami akár 7-8 hónapon át eltarthat. Testhőmérsékletük 2 fokra csökken 36-ról és szívük csak egyet dobban minden órában.

Most is tél van, és ha valakinek sok gondot okozott a meleg hónapokban a padláson rendszeres éjszakai életet élő pele, eljött a cselekvés ideje. Próbáljuk megkeresni az alvó kis fenevadat, vigyük ki az erdőbe, és ássuk el!

Most sokan talán megbotránkoztak, hogy hogyan lehet ilyet tenni egy magatehetetlen kis cukisággal, ám egyrészt ha nyáron kapjuk el, például egy kitámasztott cserép alá helyezett gyümölccsel, akkor nagyon harap, másrészt nem teszünk rosszat ha elássuk őket, ugyanis az a fészkük, amiben a kicsinyeiket világra hozzák, puha és bélelt, ám téli álom idejére a legtöbb pele béleletlen föld alatti fészekbe, üregekbe akár még barlangokba is húzódik, szóval ha tavasszal felébred a föld alatt a télen elhantolt rágcsáló, nem esik majd kétségbe.

A visszatérésük ellen pedig leginkább úgy védekezhetünk hatékonyan, ha minden olyan faágat visszavágunk a ház körül, ami megközelíti a tetőt, ugyanis a lomb takarása nélkül egy pele sem megy semerre.

Érdekessége ezeknek az apró állatoknak, hogy nagy hőség esetén képesek nyári álmot is aludni, ha arra van szükség a túléléshez. A németek a Siebenschläfer, vagyis hétalvó szót használják a pelékre.

Persze pele nem errefele él kizárólag. A dél-európai pelék akár fél kilósra is megnőnek, igaz, ez nekik nem olyan nagyon előnyös, ugyanis a horvátoknál ez a rágcsáló nem azért ennivaló, mert cuki. Délen a pele egy eledel.

Ha valakinek ezek a kis állatok megtetszettek, megvehetnek egyet mely nem védett. Az afrikai ecsetfarkú pele legálisan tartható háziállat, de a nagy pelével is össze lehet barátkozni.

A pelekutatás nálunk még viszonylag fiatal tudományterület és sok-sok érdekesség van, ami még megfejtésre vár. Az egyik például az, hogy egyes megfigyelések szerint a nagy pelék képesek akár több száz méter mély barlangokba is beköltözni. Ma még nem érik fel ésszel a pelészek, hogy miért teszik ezt, ugyanis onnan nagyon hosszú utat kell megtenni az élelemért, és az állandó, 10 fok körüli hőmérséklet túl magas a hibernációhoz és túl alacsony az ébrenléthez. Ha ilyen melegben alszanak, hamar elégetnék a tartalékokat, ugyanakkor ha ilyen hidegben kellene élniük és több száz métert kellene mászniuk a fényre az élelemért, akkor meg a sok mászás és a fűtés égetné el a nehezen megszerzett kalóriákat.