Frissen Fejérből

2022.01.18. 16:30

Egyedülálló kutyabárcák kerültek elő szerte Fejér megyéből

Bizonyára az egyik legritkább gyűjtőszenvedély a kutyabárcák vagy másként nevezve az ebvédjegyek gyűjtése. Igazi ritkaságnak számít, ha előkerül belőlük egy-egy megyei vonatkozású régi példány.

Tóth Sándor

Fejér vármegyei kutyabárca Kőszárhegyről

Forrás: Karóczkay Zsófia

Fejér vármegyei kutyabárca Kőszárhegyről

Forras: Karóczkay Zsófia

A minap kőszárhegyi olvasónk hívta fel a figyelmünket egy Fejér vármegyei kutyabilétára. A szív alakú fémlapocskát térkövezés közben az udvarán találta a kút mellett. A számára is érdekes lelet egyik oldalát kutyafej díszíti, míg a másikon felirat van: „1900 Fejér vármegye 1 korona.” Alatta pedig olvashatatlan a kutyabárca hatóságilag kiadott sorszáma, mivel annyira oxidálódott. 

A réz vagy bronz, százhuszonkét évvel ezelőtti bilétát az egykori gazda kutyája viselhette a nyakörvén, még a lánca is előkerült a földből a térkövezés előtti talajmunka során. A felirat egyértelműen megyénkre utal, s az is kiderül belőle, hogy az előírásoknak megfelelő egy koronát befizette a kutyatartásért a gazda. 

 

Nem csak erről az egy esetről szereztünk tudomást a közelmúltban. A Gánt-közeli, egykori Kápolnapuszta területén találta Magyar László a téglalap alakú (sarkai vágottak) réz kutyabárcát. 

Rajta körben gyöngysor és felirat: „1907 Fejér vármegye Adómentes, sorszáma 27.” A másik oldalán egy gyöngysorral körbevett magyar vizslát ábrázoltak. A biléta megtalálója a következőt tartotta fontosnak elmondani: „Ennek a kutyabárcának története van. Úgy is mondhatnám, egyedülálló. A bárcát Kápolnapusztán találtam, Gánt közelében. A település eltűnt a térképről, miután a 2. Ukrán front katonái 1945. március 16-án minden férfit kiirtottak.” 

A biléta kapcsán megosztott hiteles történethez annyit fűzünk hozzá, hogy a rémtettet a Vörös Hadsereg 2. Ukrán felderítő frontjának katonái követték el. A túlélők javarészt Pusztavámra vagy Gántra költöztek. Az 1950-es évekig négy-öt család lakott még itt, az 1970-es évekre azonban egyetlen lakója maradt csupán, az 1911-es születésű Farkas László, aki 1980-ban hunyt el. Halála után házát, amely Kápolnapuszta egyetlen lakóháza volt, ledózerolták. Napjainkban csupán néhány romos épület és a temető tanúskodik róla, hogy itt egykoron falu létezett. 

 

A kápolnapusztainál negyven évvel későbbi, székesfehérvári kutyabárcát a szántásban találta Magyar László. Anyaga egyszerűbb, alumínium. A kerek pénzérmeszerű bilétán a város felirata alatt 1947, az évszámot a második és harmadik szám között, az érem közepén egy kutyafej szakítja meg, jól látható rajta a 23-as azonosító sorszám. 

A fent leírtakból is kitűnik, hogy a különböző fémekből (később műanyagból) készült hatósági jel, a kutyabárca (másként ebvédjegy, biléta) az ebnyilvántartás korábbi formája, amelyet a hatóság adott ki évenként, miután az állat gazdája igazolta, hogy az adót lerótta. 

A ráütött sorszám alapján könnyen azonosítható volt a kutya gazdája. A védjegy nálunk német és osztrák mintára honosodott meg. Szakforrások szerint Fejér vármegyében 1895-ösek a legkorábbról ismert példányai. Gyűjtőköre viszonylag szűk, többen az érmegyűjtéssel kapcsolják össze. Kutyabárcák, ebvédjegyek elnevezéssel 2017 óta nyilvános közösségi oldala is van.

Frissen Fejérből

A dosszié további cikkei
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!