Sasszámlálás

2022.01.12. 17:00

Az ég madarainak királya

A Magyar Madártani Egyesület körül­belül tíz éve szervez országos sasszámlálást, egy ilyet rendeznek ezen a hétvégén is.

Tihanyi Tamás

Fenyvesi Lászlónak a fertő és a tanösvény az élete

Forrás: Tihanyi Tamás

– Magyarországon egyre növekszik a sasok száma, különösen a telelő sasoké – mondta Fenyvesi László, a Duna–Ipoly Nemzeti Park környezeti nevelője. – A fészkelő állomány, legfőként a rétisasok száma gyarapszik nagyon szépen, ám a telelő sasok mennyisége még ennél is jóval több, mert hazánkba északról elég sok szirti és rétisas érkezik. Különösen olyan helyeken lehet őket jól megfigyelni, ahol etető is van.

A hétköznapi ember nehezen tud különbséget tenni a ragadozó madarak között, de azért persze látja őket, elsősorban utazás közben az utak mentén. – Az utak mellett elsősorban két ragadozó fajjal találkozunk – igazít el Fenyvesi László. – Amire sokan azt gondolják, hogy sas, az legtöbbször egerésző ölyv, az szokott villany- vagy kerítésoszlopokon üldögélni és gyakran vadászik utak mentén, vagy várja, hogy az autók elüssenek valamit, esetenként az útszéli rágcsálókat fogdossa. A másik jellegzetes út menti madár a vörös vércse, amely jóval kisebb és sólyom formája van, hegyes a szárnya, vörös a színe. A sasokat legjobban úgy lehet felismerni, hogy nagy méretű és lomha a röpte, lassan verdes a szárnyával. Ha kicsit közelebbről láthatjuk, szembetűnő, hogy röptében mintha deszkák lennének a szárnyai, amelyek hegyén egészen jól látszanak az ujjak, szépen kivehetőek az evezőtollai. Ez a rétisas tipikus képe.

Ezt a rétisast egy hónapja kapták lencsevégre: 2019-ben Fenyvesi László gyűrűzte meg

Forrás: Zsebők Tamás

A szakember megerősíti, hogy a legtöbb sas, amit például a Velencei-tó környékén is láthatunk, rétisas. Európa legnagyobb termetű sasmadár párja a megyében legalább tíz, tizenkét helyen fészkel. Azokon a területeken, ahol sok vadlúd gyűlik össze, ezek egy része megsebesülhet a vadászok által, vagy beteg lesz a rossz időben, így előbb vagy utóbb a sasok eledeleivé válnak. – Nekünk a sólyom a szent madarunk, de nagyon sok nép a sast választotta szimbólumnak, címerállatnak, és lett hatalmi jelkép. A sas a madarak királya, sokan így nevezik, ám nekünk a sólyom kedvesebb, hiszen fürgeségével le tudja győzni akár a sast is. Egy kerecsensólyom a fészkét garantáltan megvédi a rétisastól, őt ilyen szempontból nem kell félteni: annyival gyorsabb, fordulékonyabb, hogy a sas a nyomába sem érhet. Szombaton 9 órától a Dinnyési-fertő Madárdal Tanösvényén a Duna–Ipoly Nemzeti Park madárgyűrűzést és -etetést szervez, melynek során szó lesz a sasok táplálásáról is. Fenyvesi László a csoporttal két helyen fog be madarat: a faluszéli madáretetőnél, valamint azt tervezik, hogy a terepen is megpróbálnak ragadozót fogni, és megfigyelik a fertő madarait. A sasszámlálás azzal jár, hogy sokan kutatják tekintetükkel az eget és a távoli helyeket, ahová a sasok fel szoktak ülni: például a magas fák csúcsát. A program regisztrációhoz kötött, mert korlátozott a csoportok létszáma, ezért célszerű felhívni a környezeti nevelőt a 30-6634630-as telefonszámon. Ha többen jelentkeznek, mint ahányan részt vehetnek a napon, a szervezők egy újabb időpontot is kijelölnek.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!