Megjelent a Csókakőtől Daruhegyig – Fejér megye madárvilága című kötet

Miben áll ennek a könyvnek a jelentősége?

– Magyarországon eddig még nem készült olyan névjegyzék, amely az egy megyében észlelt madárfajokat felsorolja, és leírja a velük kapcsolatos fő információkat. Elsősorban a gazdag szakirodalmi anyagnak köszönhetően olyan információ­tömeget sűrítettünk a könyvbe, amelyet szerintem lehetetlen észben tartani. Most már le tudjuk venni ezt a könyvet a polcról, ha bármelyik madárfaj Fejér megyei helyzetére vagy múltbeli adataira vagyunk kíváncsiak.

Milyen kritériumok alapján választotta ki, hogy mely madárfajok kerülhetnek be e könyvbe?

– A könyv fő fejezete egy madártani fajlista. Ide azok a madárfajok kerülhettek be, amelyek Fejér megye mai területén a történelmi korban, azaz Gorsium óta hitelesítetten előfordultak. A hitelesítést hazánkban egy szakmai szervezet, a Nomenclator Bizottság végzi. A ritka madárfajok megfigyelőinek részletes leírást kell írniuk a madárról, előny, ha fénykép is készül. A bizottság ezek alapján bírálja el egy-egy megfigyelés hitelességét. A döntést a madarászok magukra nézve kötelező érvényűnek veszik. A friss, 2019-es vagy 2020-as adatok bírálata még nem történt meg; ezek az adatok csak akkor szerepelnek a könyvben, ha a megfigyeléseket fényképek bizonyítják.

A könyvbemutatón elmondta, egyes madarak kimaradtak. Miért? Van közöttük „fájó” pont?

– Az anyaggyűjtés során előkerült sok olyan érdekesség, amelynek helye volna egy ilyen kötetben, ám az említett kritériumok valamelyikének nem felel meg. Őket a függelék tartalmazza. Kedvenceim a jégkorszaki fajok, a havasi és sarki hófajd, illetve a hóbagoly, melyek sok ezer éve éltek a Vértes környékén. De fájó pont egy éppen általam látott füzike, amely a leírás alapján két igen ritka faj (vándorfüzike vagy himalájai füzike) valamelyike lehetett, ám nem dönthető el biztosan, hogy melyik. Mindkettő új lenne Fejér megyére nézve, így azonban „csak” a függelékben szerepelhet.

Mely fajok a legérdekesebb „újdonságok”?

– A legizgalmasabb adatokra nehezen beszerezhető vagy nagyon régi publikációkban bukkantam. Ilyen a 19. században észlelt martonvásári vízirigó vagy fehérvári uráli bagoly. Legalább ekkora szenzációt jelentett az idén májusban Sárkeresztúron látott és fotózott sivatagi lile is. A könyvben levő 331 madárfajból legalább 50-60 megyei vagy dunántúli szinten rendkívüli ritkaság, míg három madárfajnak (márványos réce, héjasas, szürkefejű kék fú) jelenlegi határainkon belül csakis Fejérből van hitelesített adata.

Csak Fejérben készült fényképek vannak a könyvben.

– A természetfotózás ma már sok ezer ember hobbija, én azonban kizárólag a megye területén készült képeket szerettem volna a kötetbe. Ez leszűkítette a merítési lehetőséget, ám a táj- és madárképek tekintetében a választék így is nagyon gazdag volt. Ami a megye madártani múltját bemutató fejezetet illeti, hatalmas fejtörést okozott néhány visszahúzódó, a természetet magányosan járó, évtizedekkel ezelőtt elhunyt madarász, akikről szerettem volna fényképet bemutatni. Mivel róluk is csak a megyében készült fotókat kerestem, ezen képek beszerzése jelentette a könyv készítésének talán legnehezebb részét. Viszont öröm volt átélni, hogy egy-egy rokon vagy barát milyen örömmel fogadta a megkeresést. Még ha képet nem is tudtak adni, boldogok voltak, hogy a szóban forgó régi madarászról megemlékezik majd a könyv. Húsz fotósnak van a kötetben élőhely- vagy madárképe. Mindenképpen ki kell emelni a közelmúltban elhunyt lovasberényi Hollósi Zoltán nevét, aki nagyon sok gyönyörű madárfotó szerzője. A nagy kócsagot támadó dankasirály nem véletlenül lett fejezetindító kép, egészen káprázatos megoldás! A madárképek zöme nagyon közeli, éles, határozásra is alkalmas felvétel, de a madarászok számára legalább ilyen érdekesek a ritkaságokat ábrázoló bizonyító fotók. Személyes kedvenceim azok, ahol több madárfaj látható együtt. Ilyen Kovács Norbert jegesréce-felvétele, ahol ezen a madáron kívül még hat másik faj szerepel, vagy Kovács Lajos Ferenc különböző gázlómadarakat ábrázoló fotói, melyek közül az egyik a címlapra került. Huszonöt éve fotózom; elsősorban tájképeim kerültek a könyvbe. A madárképeim közül a legszebb emlékeket a havasilile-fotó idézi fel.

Mely madarak jelentek meg a megyében a könyv lezárása óta?

– A kötet tördelése nyáron történt, a kéziratot ekkor zártuk le. A madártani fajlisták sosem véglegesek: folyamatosan bukkannak fel újdonságok. A könyv még csak néhány hete jelent meg, ám a megyei lista máris bővült egy ritka énekesmadárral, a barna füzikével. Két másik ritkaságnak is lett egy-egy újabb adata, ráadásul éppen a számomra leginkább hazai pályán, a Pátkai-víztározón. Külön öröm, hogy ezt a két fajt, azaz a vándorpartfutót és a laposcsőrű víztaposót most láthattam életemben először. A megye változatos tájai garantálják, hogy folyamatosan újabb és újabb érdekes madarak kerüljenek elő.