Továbbképzések a munkahelyen

Mindezek ellenére Magyarországon az EU-s átlaghoz képest kevesebben vesznek részt munkahelyi képzésekben – már ha arra egyáltalán van lehetőség. Ugyanis a válaszadók szerint a cégek egy részénél egyáltalán nincsenek szakmai tréningek (ezt a megkérdezettek 42 százaléka állította), vagy ha vannak is, azok nem elég érdekesek (19 százalékuk szerint), túl drágák (24 százalék). De a statisztika a dolgozók túlterheltsége miatt is romlik: képzési részvételre már egyáltalán nem marad idejük (erről szintén 42 százalék beszélt). A kutatás online kérdőíves és telefonos lekérdezéses módszerrel zajlott, ezer fő bevonásával, akik az aktív (18–65 év) korosztály képviselői voltak.

A közlemény alapján a felmérésből kiderült: a magyar munkavállalóknak a béren és annak pénzbeli kiegészítésein túl a munkáltatók által biztosított képzési lehetőségekre lenne leginkább igényük. A képzések biztosítása pedig a munkáltatóknak is fontos lehet, hiszen az élethosszig tartó tanulásban motivált munkavállalók könnyűszerrel új munkahely után nézhetnek, amennyiben a továbbképzés lehetősége nem adatik meg számukra. Sőt, a tréningek további hatalmas előnye, hogy az újonnan megszerzett, az adott munkakörhöz kapcsolódó tudást az alkalmazott beépítheti a saját mindennapjaiba.

Ez pedig a cégnek, vállalatnak is előnyt, fellendülést, szakmai sikereket jelenthet. A munkáltató több lehetőség közül is választhat: „házhoz” hívhatja a szakembert, aki egyéni vagy csoportos foglalkozásokat tarthat (akár egyszeri vagy több alkalommal), de az is megoldás lehet, ha plusz juttatásként támogatja a munkavállaló által választott szakmai (például OKJ-s) képzést. Ugyanígy – javasolják a szakemberek – nem ördögtől való dolog egy közép- vagy felsőfokú képzés patronálása sem.