Állásbörze

2018.08.31. 17:00

Mit tartalmaz a határozott, határozatlan munkaszerződés?

A munkaviszony szerződéssel jön létre, amely alapján az alkalmazott elvégzi a munkát, a munkaadó pedig köteles a munkavállalót foglalkoztatni és munkabért fizetni – szögezi le a munka törvénykönyve.

Szanyi-Nagy Judit

Alaposan szemrevételezzük, mit írunk alá!

Fotó: Shutterstock

Igen ám, de mit kell kötelező elemként tartalmaznia ennek a szerződésnek? Mi a különbség a határozott és a határozatlan munkaszerződés között? – merülhetnek fel bennünk pályakezdőként, álláskeresőként vagy már rutinos dolgozóként a kérdések. A munka törvénykönyve például kifejezetten előírja, hogy a munkaszerződést írásba kell foglalni. Ennek elmulasztása miatt a munkaszerződés érvénytelenségére (csak) a munkavállaló hivatkozhat, a munkába lépést követő harminc napon belül. A szabályozás alapján a szerződésben rögzíteni kell a munkavállaló alapbérét és munkakörét, a munkavégzés helyét (ha ez elmarad, munkahelynek azt a helyet kell tekinteni, ahol az alkalmazott a munkáját szokás szerint végzi) és a munkaviszony kezdetét (ennek hiányában a munkaviszony kezdete a munkaszerződés megkötését követő nap).

A szerződésben a munkaviszony időtartamát is meghatározhatják – amennyiben ez nem történik meg, határozatlan idejű munkaszerződésről beszélünk. Ha úgy alakul, a munkavállaló nem köteles indokolni határozatlan idejű munkaviszonyának felmondását; ugyanez a helyzet a munkáltató esetében akkor igaz, ha az alkalmazott nyugdíjas. A felek a dokumentumban próbaidőt is kiköthetnek, amely a munkaviszony kezdetétől számított legfeljebb három hónapig terjedhet. Amennyiben ennél rövidebb határidőt jelölnek meg az érintettek, úgy igény esetén a próbaidő maximum egy alkalommal meghosszabbítható, legfeljebb három hónapot felölelve.

Alaposan szemrevételezzük, mit írunk alá!
Fotó: Shutterstock

Mindemellett a munkáltatónak írásbeli tájékoztatási kötelezettsége is van. Eszerint a munkaviszony kezdetétől számított tizenöt napon belül írásban kell tájékoztatnia a munkavállalót többek között a napi munkaidőről, az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásokról, a munkakörbe tartozó feladatokról, a munkabérről való elszámolás módjáról, a munkabérfizetés gyakoriságáról, a kifizetés napjáról, a mindkét félre irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól és a munkáltatói jogkör gyakorlójáról. A munkáltatót akkor nem terheli tájékoztatási kötelezettség – a munkáltató személyének megváltozását kivéve –, ha a munkaviszony tartama az egy hónapot vagy a munkaidő a heti nyolc órát nem haladja meg.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!