Kulcsszó: networking

Természetesen nem egy informatikai fogalomról, hanem a kapcsolati hálóról, rendszerről beszélünk a networking esetében. A fogalom fő célja az olyan új kapcsolatok kiépítése, amelyek segítségével egy cég vagy akár egy magánszemély hatékonyabbá válik az üzleti világban, azzal a saját növekedését megalapozhatja. Korábban ez a személyes találkozókat jelentette (például meet-upok vagy üzleti reggelik formájában), de ebben ma már a közösségi hálók is segítenek. Azonban érdemes élnünk a személyes találkozók adta lehetőséggel, hiszen szemben az internetes kapcsolattartással, az így köttetett kapcsolatok kevésbé válnak felületes „viszonnyá”.

„A munkád legjobb esetben is csak suttog rólad” – állítja Ferling József PR- és kreatív kommunikációs szakember, hozzátéve: ez igaz minden könyvelő, ügyvéd, tudós vagy éppen mérnök számára. Hiába mond el sokat egy tulajdonosról, vezetőről vagy munkavállalóról a munkája, sajnos vagy sem, a kapcsolatok kiépítésére így is szükség van. Jó hír azonban, hogy a networking nem csak az extrovertált személyiséggel rendelkező embereknek való. Sokan ugyanis úgy gondolják, ezeket a készségeket kizárólag az ilyen típusú emberek képesek hatékonyan használni.

– Ezt az állítást tudományos cikkek is cáfolják. Alapvetően kétfajta embertípust különíthetünk el: az első csoportba tartoznak azok, akik „fix” ideálokkal rendelkeznek arról, hogy mire képesek és mire nem; a másik csoport tagjai pedig ezeket a „gátakat” rugalmasan kezelik. Az első típus saját elképzelései rabja marad, és sok olyan készséget nem sajátít el, amit rugalmasabb társai viszont idővel megtanulnak. A networking nem érzék kérdése: ugyanolyan elsajátítható és gyakorolandó készség, mint az Office programcsomag használata vagy éppen a jogosítványszerzés. Megfelelő hozzáállás, idő és gyakorlás szükséges hozzá – írják a közleményben.

S hogy időpocsékolás lenne a kapcsolatépítés? Mint a szakember vallja, a networking ugyanolyan szakmai ismereteket igénylő tevékenység, mint a könyvelés vagy a programozás, leszámítva, hogy csak valódi, élő emberekkel gyakorolható. Így a kapcsolati háló kiépítése valóban sok időbe telhet – akkor, ha „olcsó, koordinálatlan smúzolásként” értelmezzük. A networkinget érdemes elkötelezetten, célkitűzések mentén végezni, így a ráfordított idő biztosan megtérül. Ugyanitt persze azt is meg kell jegyezni:

ez nem egy azonnali „tranzakció”, hanem egy olyan hosszú távú befektetés, amely kölcsönösséget, tervezést és részvételt igényel. –

Kutatások szerint 5–8 személyes találkozás szükséges ahhoz, hogy a kölcsönös bizalom kialakuljon, ez pedig e-mailezéssel soha nem fog megtörténni – igazolják a személyes találkozó szükségességét a szakértők, kiemelve, a személyes kapcsolatok mellőzve érezhetik magukat, ha nem szakítunk arra időt, hogy találkozzunk velük. A jó networking pedig egyáltalán nem egyoldalú. Mindez ahhoz szükséges, hogy az üzlet és a mögötte álló személy fejlődjön, kölcsönösen. Idézve a közleményt: „ha te nem nyújtasz segítséget másoknak; ha te nem kötöd össze két olyan kapcsolatodat, akik kölcsönösen profitálhatnak belőle; ha te vagy az, aki csak a saját javát keresi, akkor bizony tényleg egyoldalú lesz a rendszer, és hamar egyedül találod magad, hiszen senki nem fogja rád fecsérelni az idejét. Egy tapasztalt networking szakember jól tudja: az igazi bizalmi és üzletileg hosszú távon előnyös kapcsolatok a viszonosságon alapulnak. Légy nyitott, érdeklődő, és ne csak a saját javadat keresd!”